A tulajdonomban lévő lakást két felnőtt gyerekemnek 5 évre haszonkölcsönbe adtam, hogy azt bérbe adhassák, és ebből kiegészítő jövedelmük legyen. Az adózásnál a tételes költségelszámolási módot választják. Elszámolhatják-e az értékcsökkenési leírást is a költségek között?
Tisztelt Szakértő! Lakásbérbeadás tételes költségelszámolásával kapcsolatban merült fel az a kérdés, hogy ha a lakásomat éveken keresztül kiadtam, tételes költségszámolást választottam, aminek keretében az értékcsökkenést is bekalkuláltam, 5 évet meghaladóan eladom, ebben az esetben is hozzá kell adnom a bekerülési értékhez az évenként elszámolt értékcsökkenést? Mivel 5 év elteltével a lakás után már nem adóznék egyébként sem. Vagy ez a beszámítási kötelezettség csak az 5 éven belül eladott ingatlanoknál merül fel? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Lakásbérbeadás esetén a lakásban található bútorok, háztartási gépek értékcsökkenését hogyan számolhatja el a bérbeadó magánszemély (nem vállalkozó) a bérleti díj bevételével szemben? Elszámolható-e például a lakásba vett szőnyeg, lámpa? Ha 100 ezer forintnál nagyobb értékű a berendezés, akkor is elszámolható rá értékcsökkenés? Köszönettel: Nagyné
Tisztelt Szakértő! Amennyiben vásárolok lakást azon a településen, ahol bérlek, és azt kiadom, csökkenthetem-e továbbra is a más településen kiadott lakásaim utáni bevételt a bérleti díjjal? Köszönettel: Dávid Emese
Tisztelt Szakértő! Látszólag jó hír, hogy az ingatlanbérbeadók 14 százalékos ehóját eltörölték 2018-tól. Mivel azonban az ingatlan-bérbeadás összevonás alá eső jövedelem, és sem járulékot, sem szochót nem kell utána fizetni, nem látom, hogy miért ne kellene általános mértékű ehót fizetni utána. Kérdésem tehát az lenne, honnan olvasható ki, hogy az ingatlan-bérbeadóknak 2018. évtől nem kell 19,5 százalékos ehót fizetniük a teljes jövedelemre? Köszönettel: Nagy Péter
Meghaladta a bruttó 7 százalékot 2016-ban a lakásbérleti hozam Budapesten és több hazai egyetemi városban is, ami nemcsak a többi régiós fővároshoz viszonyítva magas érték, hanem európai összehasonlításban is kiemelkedő – derül ki a Deloitte Európai ingatlanindex-tanulmányából.
A tanévkezdés előtt az albérleti díjak ára az égig emelkedik. Sokan ekkorra halasztják a befektetési céllal év közben vásárolt ingatlanuk kiadását. Sok esetben a szülők finanszírozzák gyermekük albérleti költségeit. Ha a diáknak vagy a szüleinek más településen van ingatlanjuk, amit bérbe adnak, akkor egyáltalán nem mindegy, ki szerződik a bérbeadóval.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó lakásokat vesz hosszú távra bérbe, amelyeket utána rövid távon ad bérbe. Emellett tervezi 1-2 saját tulajdonú lakás beszerzését is, amelyet viszont szeretne a fizetővendéglátás tételes átalányadózása szerint adóztatni. Van lehetősége arra, hogy az egyéni vállalkozás mellett erre is kapjon adószámot, illetve akadály-e, hogy a tevékenység a két "vállalkozásban" megegyezik? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakását bérbe adja 80 ezer forint plusz rezsidíjért. A kérdésem az, hogy a bérlő által fizetett rezsiköltség után is meg kell-e fizetni az szja-t és az ehót (1 millió forint felett) az alábbi esetekben, ha a mérőóra a bérbeadó nevén van: 1. A bérbeadó egy számlát állít ki a bérleti díjról és a rezsiről; 2. külön számlát állít ki; 3. a bérleti díjról számlát állít ki, a rezsiről csak átvételi elismervényt; 4. a rezsi csekkjeit a bérlő fizeti be? Ezek a tételek közvetített szolgáltatások, haszna rajta nincs a bérbeadónak. Ráadásul ezek a tételek az egymillió forintos határ fölé viszik az éves bevételt, így pedig a teljes összegre az ehót is meg kellene fizetni?! Milyen lehetőség(ek) vannak a fenti probléma megoldására? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Cégük Magyarországon és az Európai Unión belül lakásbérbeadással foglalkozik. Cégektől és magánszemélyektől bérelünk lakásokat, amiket cégeknek adunk tovább. Van olyan eset, hogy magyar cégnek adunk bérbe külföldi lakásokat, és olyan is, amikor külföldi cégeknek adunk ki magyarországi lakásokat. Cégünk a lakás-bérbeadási tevékenységet áfamentesen végzi. Kérdéseim: – Milyen áfamegjelölést kell ráírni a számlára abban az esetben, ha külföldi cégnek adunk bérbe külföldi lakásokat, kell-e ezeket szerepeltetni az A60-as nyilatkozaton? – Milyen áfamegjelölést kell ráírni a számlára, ha magyar cégnek adunk bérbe külföldi lakásokat, de a magyar cégnek van a lakás országában áfaregisztrációja, és a külföldi adószámára kéri a számlát. Kell-e szerepeltetni ezeket a bevételeket az A60-as nyilatkozaton? Cégünknek van más áfás tevékenysége is. Kérdésem, hogy a külföldi lakásbérbeadásból származó árbevételével is számolni kell akkor, amikor a levonható áfát arányosítjuk? Előre is köszönöm.
Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmük, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja, vagy nem köteles levonni. Adóelőleget kell fizetni akkor is, ha a magánszemély nem önálló tevékenységére tekintettel nem magyarországi kifizetőtől kapja a jövedelmét. Az adóelőleget az összevonandó jövedelmekre kell kiszámítani.
Tisztelt Szakértő! Egy lakás 50-50 százalékban férj és feleség tulajdonában van. Kiadják a lakást, csak a férj kért adószámot. A lakás bérleti díja bruttó 140 ezer forint, a rezsiköltség 35 ezer forint. Ha mind a ketten szerepeltetik az szja-bevallásukban a bérbeadást (bérleti díj mínusz költség), kell-e ehót fizetniük? Lehetséges olyan eset, hogy a költség több, mint a bérleti díj, és nincs fizetendő szja? Például, ha valaki külföldön dolgozik, itthon bérbe adja a lakását, de külföldön többet fizet a lakás bérletéért, mint amennyiért itthon a saját lakását bérbe adja. Köszönettel: Fidler Gáborné
Lakásbérbeadás bevételével szemben elszámolható költségek, ha meghaladják a bevétel összegét, át lehet vinni a következő évre?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. épített, és tulajdonol egy többlakásos házat, és a benne lévő lakásokat szeretné kiadni albérletbe. Ezt a házat társasházzá szeretnénk minősíteni. Kérdésem az lenne, hogy a közös képviseleti jogot a kft. elvállalhatja-e, és ha igen, milyen feltételek mellett? Vagy csak magánszemély lehet közös képviselő? Milyen kötelezettségei vannak a közös képviselőnek és a társasháznak? Válaszát előre is köszönöm!
Bejelentkezhet-e kata hatálya alá bt. képviselője, amennyiben mint adószámos magánszemély lakásbérbeadásra van bejelentkezve? Egyébként 36 órás főállása van.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték