Tisztelt Szakértő! 2019 szeptemberében volt egymillió forint összegű beruházás a lakásomon. 2020. január végétől lett bérbe adva a lakás. Leírható-e az előző évi beruházás a bérleti díj összegéből, és ha igen, milyen százalékkal lehet figyelembe venni? Segítségét köszönöm: Ildi
Tisztelt Szakértő! Házaspár 50-50% tulajdonú lakását adja bérbe. A bérleti szerződést a férj szeretné megkötni a bérlőkkel, így ő vallja be a bevételt. Milyen megállapodást kell kötnie ehhez a házaspárnak? A jövedelem meghatározására a tételes költségelszámolást szeretné választani. Elszámolhatja-e a lakás egészére az értékcsökkenést? A bérbeadás két magánszemély részére történik, akik a bérleti szerződésben is külön-külön fel vannak sorolva. A férj egyéni vállalkozó, tehát van adószáma, de a bérbeadást magányszemélyként végzi. Szükséges-e számlát adnia a bérleti díjról, és ha igen, akkor ez a két bérlőnek külön legyen írva, azaz egy hónapról két számla készüljön, felezve a bérleti díjat? Köszönettel: Nagyné
Tisztelt Szakértő! Tudásom szerint a kérdésben említett esetben alapnyilvántartást kell vezetnem. A 2019. január 1-jétől életbe lépett lakáskiadás adózására vonatkozó szabályok szerint a közműszolgáltatások díja, más szóval rezsiköltség nem minősül bevételnek, ha az az igénybevétellel arányosan a bérlőre van hárítva. Kérdés: ha az áthárított rezsiköltség nem bevétel, akkor kell szerepeltetni a nyilvántartásban? Ha igen, akkor hogyan tudok ennek eleget tenni, ha a szolgáltatók nem küldenek minden hónapban számlát? Következő kérdésem a közös költséggel kapcsolatban fogalmazódik meg. A NAV honlapján közzétett magyarázat így szól: 1. A közüzemi díjak és a bevétel………… • „Nem alkalmazható az új szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség." Én ebből azt veszem ki, hogy a közös költséget nem lehet elszámolni. Akkor miért bevétel, és milyen költséget lehet ebből elszámolni, ha nem a 10% átalány szerint adózom ? Válaszukat előre is megköszönvén, Áldott Ünnepeket kívánok, Péter Sándor
Tisztelt Szakértő! Lányommal közös tulajdonban lévő lakásunk bérbeadása esetén lehetőség van-e arra - amennyiben erről írásban megállapodunk -, hogy a bérbeadásból származó jövedelem után egyedül én vállaljam az adókötelezettséget, vagy az csak a tulajdoni hányadunk arányában történhet? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
A mostani piaci feltételek mellett 10 százalékot meghaladó éves hozam is elérhető befektetési célú, hosszú távú kiadásra szánt ingatlan vásárlásával – derül ki a Takarék Index kutatásából.
Tisztelt Szakértő! A férjemmel van egy közös tulajdonú lakásunk, melyet bérbe adunk. Ha a férjem írásban hozzájárul, akkor a bérbeadás csak az én nevemen történik. Lehetséges? Továbbá azt szeretném még kérdezni, hogy ebben az esetben is lehetséges-e a betegség miatti adókedvezmény igénybevétele?
Tisztelt Szakértő! Lakásbérbeadó számlát állít ki a bérletidíj-bevételről. A 2019. évtől nem kell bevételként bevallani a közüzemi költségeket. A számla kiállításakor nem kell bevételként feltüntetni a ház felé havonta fizetendő hideg víz, meleg víz, fűtés, közös költség összegét, vagy csak az Elmű felé fizetendő összeget? Köszönettel: F. Á.
Tiszelt Tanácsadó! Segítséget szereznék kérni a következő javításban. A családi gazdaságnak két tagja van, a 1853-as bevallásban lakásbérbeadásból, illetve őstermelésből származó bevétel szerepel, a 18SZJA-12-01. lap c részében. A családi gazdaság másik tagjának bevallásából kimaradt az östermelésből származó bevétel. A NAV ügyfélszolgálatán azt mondták, hogy önrevízióval nem lehet kitölteni a mezőgazdasági kistermelő nemleges nyílatkozatát, a választási lehetősége azzal elveszett, hogy a beadott bevallásba nem írt be adatot. Ő már nemleges nyílatkozatot nem tehet, nem önrevíziózhat a 12-01 lapon. A két tagnak egyforma adózási elszámolást kell folytatni, hogyan lehet ezt megoldani? Kérdésem, lehetséges-e, hogy az egyik tag a 12-01. lapon nemleges nyílatkozatot tett, a másik meg a 12-02. lapon tételesen számol el? Előre is köszönöm a segítséget. Tisztelettel: Kutasi Gabriella
Tisztelt Szakértő! Jelenleg szünetelő evás egyéni vállalkozó lakást szeretne bérbe adni úgynevezett kereskedelmi szálláshely online foglalási rendszeren (Airbnb) keresztül. Mi lenne neki a legjobb megoldás erre vonatkozóan? Szüntesse meg a vállalkozását, és váltson ki mint magánszemély bérbeadásra adószámot? Vagy vegye fel a tevékenységi körébe a bérbeadást? Ha az utóbbit választja, akkor mint evás vállalkozó hogyan adózik utána? Köszönöm: Burián Tamásné
Tisztelt Szakértő! Új lakást bútorozottan, háztartási gépekkel felszerelve szeretnénk bérbe adni. A bérleti díjból költségként elszámolható-e a berendezés értéke és hogyan? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Lakást adok bérbe egy városban, ahol ha nem életvitelszerűen élek, építményadó címén évi 66000 Ft adót fizetek, a bérbeadás után pedig 15% szjafizetésem van. A kérdésem, hogy a számított adóból levonhatom-e az építményadó összegét. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszukat arra vonatkozóan, hogy magánszemély (nem adószámos) maximum hány lakást adhat bérbe. Van-e ennek korlátja? Amennyiben igen, mi a teendő, illetve mik a feltételei annak, hogy egy magánszemély a tulajdonában álló négy lakását bérbe adja? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. kész lakóingatlanok generálkivitelezésével és értékesítésével foglalkozik. Idén 5 lakást értékesített 5 százalékos áfával (megfelelt a törvényi feltételeknek). A hatodik ingatlant nem tudta eladni, de jelentkezett a lakásra bérlő. A bérleti szerződés előtt a kft. bejelentkezett a lakásbérbeadásra vonatkozó különleges, 27 százalékos áfafizetési kötelezettségre. A bérbeadás előtt aktiválta az ingatlant, a használatba vétel ezt 3 hónappal megelőzte, de akkor még az eladás volt a cél. Sajátrezsis beruházásként, mint új tárgyieszköz-létesítés után élhet az 5 százalékos áfakötelezettség bevallással? (Megfelel a törvényi feltételeknek.) A tárgyieszköz-létesítés után megfizetett 5 százalék áfát levonható áfaként is kezelheti ezzel párhozamosan, mint sajátrezsis beruházás után levonható áfát? Eredeti cél az értékesítés volt, emiatt az elmúlt egy év során folyamatosan levonta, visszaigényelte az ingatlan építéséhez szükséges anyag-, fuvar-, stb. számlák áfatartalmát. Ezeket szükséges korrigálni arra tekintettel, hogy nem új akóingatlan eladása, hanem az eladás meghiúsulása miatt, lakásbérbeadási szerződés alapján került hasznosításra az ingatlan? A lakásbérbeadási tevékenység bejelentésére és az erre vonatkozó áfakötelezettség választására a bérleti szerződés előtt, de az ingatlan használatba vétele után került sor, ez milyen adózási problémát vet fel?
Kedves Lepsényi Mária! Hadd pontosítsam azonos című kérdésemet. A család nagykorú gyermekének tulajdonába került egy lakás. Ennek bérbeadását készítik elő. (A lakásbérleti szerződések szokásos formulája szerint "a ... lakás a bérbeadó tulajdonában van".) Ezt azonban nem a tulajdonos, hanem az ő nyugdíjas édesanyja szeretne bérbe adni, aki egy másik, saját tulajdonú lakásában lakik. Tehát nem bérlemény további bérbeadásáról van szó. Lehet-e a gyermeke lakásának bérbeadója az édesanya úgy, hogy a bérleti díjat is ő kapja, és az szja-t is ő fizeti? Újabb válaszát külön köszönöm.
A tulajdonomban lévő lakást két felnőtt gyerekemnek 5 évre haszonkölcsönbe adtam, hogy azt bérbe adhassák, és ebből kiegészítő jövedelmük legyen. Az adózásnál a tételes költségelszámolási módot választják. Elszámolhatják-e az értékcsökkenési leírást is a költségek között?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték