104 találat a(z) lakóingatlan cimkére

Telek áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíveskedjen az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával segíteni a munkánkat: az áfa hatálya alá tartozó építőipari vállalkozás értékesítésre szánt családiház építésének céljából, 2016-ban építési telket vásárolt. (Földhivatali minősítése: kivett beépítetlen terület.) Az engedélyeztetési eljárást követően, 2017-2018- ban, a kedvezményes áfa érvényesítési feltételeinek megfelelő lakóházat, valamint garázst épített rá. Az ingatlant a vállalkozás 2019-ben értékesíti. Az adásvételi szerződés előírja az eladó részére, hogy beszerzi a végleges hatósági engedélyeket, lefolytatja a szükséges földhivatali bejegyzési eljárást és mint „kivett lakóház, udvart” értékesíti. Kötelezően adóköteles, új építésű lakóingatlan értékesítése valósul meg. A 2019-ben kötendő adásvételi szerződés egy ügylet keretében ruházza át az ingatlant annak minden alkotórészével együtt az új tulajdonosra. A szerződés külön rendelkezik a telek, valamint a lakóház bruttó vételáráról. Kérdésünk az, hogy az értékesítésről szóló számlában a telekrészeket milyen adókulccsal kell feltüntetni? 1. A lakóház alatti telek áfatartalma? 2. Az üresen maradt telekrész áfatartalma? 3. A garázs alatti telekrész áfatartalma? Van-e jelentősége annak, hogy a szerződésben külön feltüntetésre került a telek, valamint a lakóház értéke? Ha a szerződés egyetlen összesített, bruttó vételárat foglal magában, milyen módon állapítjuk meg a telek/telekrészek, valamint a garázs értékét?

STK Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, mely lakóingatlan létrehozására alakult. Az építés generálkivitelező, illetve alvállalkozók bevonásával történik. A projekt elsődleges célja az ingatlan továbbértékesítése, de potenciális vevő hiányában a bérbeadás is szóba jöhet. Az épület létrehozatalával kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető, amennyiben az ingatlan létrehozása igazoltan továbbértékesítési célt szolgál és a vállalkozó él a bejelentési jogával és adókötelessé teszi az értékesítést, illetve bérbeadást. Kérdéseim: 1. Mit takar, hogy "igazoltan továbbértékesítési célt szolgál"? Mivel igazolja a vállalkozás, ha még azt sem tudja, hogy melyik verzió fog életbe lépni (bár az elsődleges cél az értékesítés, a bérbeadás csak a "B" terv)? 2. Mivel a vállalkozás előre nem tudja, hogy értékesíteni fogja-e vagy bérbeadja az ingatlant, mikor kell az adókötelessé tételt bejelenteni ahhoz, hogy jogosan lehessen az áfát levonásba helyezni? Elég akkor, ha már világossá válik, hogy melyik verzió lép életbe (van vevő az ingatlanra / megkötik a bérbeadási szerződést)? 3. Megfelelő, ha a beruházással kapcsolatban felmerült költségek egyből a 2-es számlaosztályba kerülnek készletre (előre tudható, hogy idén biztos nem kerül sor a használatbavételre), vagy a megfelelő költségszámlára kellene könyvelni és év végén leltár alapján visszakönyvelni készletre? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel!

Lakóingatlan-építtetés áfája generálkivitelezésnél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély saját telkén önálló, 300 m2 hasznos alapterületnél kisebb lakóingatlan építését rendeli meg, mely ingatlan 2019. 12. 31-éig szerkezetkész állapotba kerül, de a befejezésére és kulcsrakész átadására 2020 tavaszán kerül sor. A kifizetésekre építési szakaszoknak megfelelően kerül sor. Milyen áfakulccsal kell számláznia a generálkivitelezőnek?

Lakóingatlan – előleg vagy sem? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az adózó banki finanszírozás igénybevételével társasházi lakásokat épít. A vevők a finanszírozó banknál vezetett, az adózó nevére nyitott zárolt fedezeti számlára (mely a finanszírozás feltétele, fedezete) teljesítenek befizetéseket, regisztrációs óvadék, foglaló és vételárelőleg jogcímen. A bank a zárolást várhatóan a műszaki átadást követően oldja fel és csak ekkor bocsátja az összeget az eladó rendelkezésére. Ezek alapján a vevői befizetések zárolt fedezeti számlán történő jóváírásakor megvalósul-e az Áfa tv. 59. § szerinti előleg ügylet? Kell-e az adózónak számlát kiállítani a vevők felé, keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Köszönettel: M. Péter

Új ingatlan építése Kérdés

Kivitelező saját magának épít házat, lehet 5 százalékos az áfa? című cikkhez hasonló kérdés. Egy nem építőipari vállalkozásnak van egy ingatlana, amit a tevékenységéhez használ, nem lakóingatlan. Ezt az ingatlant teljesen felújítja, úgy, hogy a tető és a tetőtér átépítésével a tetőtérben önálló lakóingatlant hoz létre. Az újonnan létrehozott lakás önálló helyrajzi számmal fog rendelkezni, mint lakás. A lakást értékesíteni szeretnék, biztosan nem tartják meg saját tulajdonként. Kérdés, hogy a beruházás során hogyan kell eljárni áfa szempontjából? El kell különíteni áfa szempontjából a számlákat, hogy melyik vonatkozik a felújításra, és melyik a lakóingatlan létrehozására? Gondolok itt arra, hogy a felújításra vonatkozó számlák áfáját visszaigényli, az új építésre vonatkozó számlák pedig fordított áfasak lesznek? Hogyan változik az áfabeli helyzet, ha a létrehozott lakást nem akarja majd értékesíteni a vállalkozás? Köszönettel: Izsó Krisztina

Lakóingatlan társaság általi bérlése és annak felújítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság magánszemélyektől bérel egy lakóingatlant, amit kizárólag irodaként használ. Az ingatlan részben a társaság egyszemélyi tulajdonosának, részben egyenesági rokonainak tulajdonában van. A cég havonta bérleti díjat fizet a használatért határozatlan ideig, de legalább 5 évig. Kérdésem, hogy ha a társaság felújítja az ingatlant, a munkálatokhoz kapcsolódóan le tudja-e vonni az áfát az anyagköltségből, a munkadíjakból és az egyéb szakértői díjakból (lakberendező, statikus stb.)? További kérdés, hogy ezt a nyilvánvalóan értéknövelő beruházást, illetve annak bekerülési értékét aktiválás után lehet-e amortizálni? Köszönöm válaszát.

Beruházás bérbeadásának áfája Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Adott egy társaság, amely a saját ingatlanát – ingatlannyilvántartásilag üzleti ingatlan – felújítja, annak értékét beruházásként könyveli, az áfáját pedig visszaigényli, továbbá az üzleti ingatlant áfásan bérbeadja. A beruházás befejeztével a ingatlanokat át szeretné minősíteni lakóingatlanná, a lakóingatlan bérbeadást nem teszi adókötelessé. A kérdésem, hogy helyesen járt-e el a társaság akkor, amikor az átminősítést megelőzően a beruházás áfáját visszaigényelte, majd a beruházás befejeztével kezdeményezi az átminősítést és azt követően adómentesen ad bérbe?

Lakóingatlanon végzett beruházás áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 124-125. paragrafusaiban leírtak alapján több Önök által adott válaszban is a következő mondat olvasható: A lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termék, szolgáltatás áfatartalma csak abban az esetben vonható le, ha a lakóingatlan igazoltan egészben vagy túlnyomó részben adókötelesen kerül bérbeadásra, vagy az értékesítésre az adókötelessé tételt választották korábban. Ha nem bérbeadási (TEÁOR: 6820), hanem szálláshely-szolgáltatási (TEÁOR: 5520, 5590) tevékenység végzése céljából történik a lakóingatlanon beruházás, akkor már nem vonható le a beruházáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa. A logikus az lenne, tekintve, hogy a szálláshely-szolgáltatás bevételét is áfa terheli, hogy ez esetben is élhessen az adózó a beruházás kapcsán az áfalevonás jogával. Kérném az Ön véleményét, vajon levonható-e az áfa, ha a lakóingatlanon szálláshely-szolgáltatás céljából végeznek beruházást? Köszönöm válaszát!

Lakóingatlan-értékesítés áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2015 februárjában lakóingatlant vásárolt. Alakuláskor a lakóingatlannak minősülő és lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására, valamint az értékesítésre az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Ennek megfelelően az általános forgalmi adót levonásba helyezte. 2015-2017. között a lakóingatlan bérbeadás által hasznosult. A vállalkozás tulajdonosa fontolgatja, hogy 1.) magánszemély számára értékesítené az ingatlant. Mivel a lakóingatlan-értékesítést is adókötelessé tették, és magánszemélynek kerül továbbértékesítésre, így a vállalkozás általános forgalmi adót számít fel, bevallja és megfizeti. Ebben az esetben a figyelési időn belüli eladás miatt a hátralévő időre keletkezik-e a vállalkozásnak arányosított áfabefizetése a korábban levont áfa tekintetében? 2.) Mennyiben változik az áfafizetési kötelezettség, ha a vállalkozás az ingatlan értékesítése nélkül szünteti meg tevékenységét, és az ingatlan értéke fedezi a jegyzett tőkét, illetve a vállalkozás tulajdonosok felé fennálló tartozását?

Lakóingatlanok: ha vége a kezdvezményes áfának Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót adott ki a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfarendszerbeli kezeléséről.

Új lakóingatlan számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk befektetési célú társasházi lakóingatlan építésével és értékesítésével foglalkozik. A vevőkkel lakóingatlan értékesítéséről szóló szerződést köt. Az építkezés folyamán a vevőktől előleget szed. Kérdésünk: a műszaki tartalom teljes elkészültével kiszámlázható-e, illetve árbevételként elszámolható-e az ingatlan szerződés szerint "lakás"-ként anélkül, hogy az építő a használatba vételi engedélyt megkapta volna? A számviteli teljesítésnek feltétele-e a használatba vételi engedély? Köszönettel: Pintér Gyöngyi

Lakóingatlan beépített eszközökkel Kérdés

Társaságunk társasházat épít, melyben 150 négyzetméter alatti alapterületű lakásokat alakítunk ki. A lakásokhoz tároló és teremgarázs is tartozik majd. A lakások beépített bútorokkal, háztartási gépekkel kerülnek értékesítésre, előre meghatározott, szerződés szerinti műszaki színvonalon. A lakások vevőinek továbbá szerződésmódosítás alapján lehetőségük van arra, hogy további, magasabb műszaki színvonalú kialakítást kérjenek, továbbá egyéb berendezési tárgyakat is megrendeljenek a vételár módosításával, de külön meghatározott ellenérték fejében. Az eladó a további eszközöket, a magasabb fokú műszaki kialakítást a lakás átadásakor, annak részeként, azzal egyidejű teljesítés során – mint a lakás komplex kialakításának, átadásának része – adja át használatba a vevőnek. A vevő és az eladó az adásvételi szerződésben (és annak módosításában) abban állapodik meg, hogy a lakóingatlant a szerződés szerinti beépített és nem beépített berendezési eszközökkel adja át, vagyis az adásvételi szerződés csak abban az esetben teljesül, ha az eladó a szerződésben felsorolt eszközökkel együtt adja át a lakóingatlant. Kérdésünk, hogy ha a lakóingatlan a beépített bútorokkal, gépekkel (pl. beépített szekrény, konyhabútor, beépített tűzhely, mosogatógép, klímaberendezés, fűtőtestek, világítótestek, árnyékoló) együtt kerül értékesítésre, úgy a teljes vételárra vonatkozóan alkalmazható e az 5 százalékos adókulcs? Számlázható-e egyben a vételár a kedvezményes adókulccsal vagy nem?

Lakóingatlan értékesítése 5%-os áfatartalommal Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanberuházással és -üzemeltetéssel foglalkozó cég saját területén, saját maga részére generálkivitelező által építtetett egy "irodaegység" megnevezésű ingatlant. A kivitelezés során a beruházó cég, igaz nagyon kevés értékben, de saját maga is szerzett be építési anyagokat a beruházáshoz. Az építkezés áfatartalmát jogosult volt levonásba helyezni, melyet le is vont. A használatbavételi engedély még nem került kiadásra. Mindeközben arra jutott a cég vezetése, hogy nincs szüksége az irodaegységre, inkább értékesíti. Könyvelésében átvezette a beruházásokról a készletekre a befejezetlen beruházást. Az építésügyi hatóságnál kérelmezte, hogy az építési engedélyt "irodaegységről" "lakás-ra" változtassák. Kérdésem: eladhatja-e a beruházó cég a félkész ingatlant, amely építési engedélyén már lakás van, 5%-os áfával (a félkész lakás minden fizikális paramétere megfelel az áfatörvény által írt 5%-os áfás értékesítés feltételeinek)? Nem kizáró ok-e az a tény az 5%-os áfa használatára, hogy az építkezéshez a beruházó cég vásárolt anyagot a generál kivitelező megléte mellett (melyet a generálkivitelező épített be)? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm. Belcsug Angéla

Nem lakóingatlan értékesítéséből származó bevétel Kérdés

Magánszemély 2005-ben vásárolt egy ingatlant, a tulajdoni lapon a tulajdonjog jellege lakóingatlan. Az ingatlant két éve bérbe adja egy társaságnak, a társaság az ingatlant fogorvosi rendelő céljára hasznosítja. A bérlő szeretné megvásárolni az ingatlant, de csak abban az esetben, ha a földhivatalnál a tulajdonjog jellegét orvosi rendelőre megváltoztatja a tulajdonos. Ingatlanértékesítés esetén keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek?

Lakóingatlan kiszámlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását: egy kft. magánszemély részére épít lakóingatlant, a telek a magánszemély nevén van. A kivitelezést, a szükséges anyag beszerzését a vállalkozás biztosítja. Ez esetben a kft. a kiszámlázást 5% vagy 27% áfatartalommal teheti meg? Válaszát előre is köszönöm. Tóth Mária

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nyelvoktatás számlázása

Szipszer Tamás

adószakértő

Megbízás teljesítése

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close