Tisztelt Szakértő! A kft. vásárolt egy lakást irodának, magánembertől. A közüzemi szolgáltatóknál átíratták a mérőórákat a kft. nevére, így a számlák a kft. nevére érkeznek. Levonható-e a közüzemi számlák áfája, ha kizárólag irodaként használják a földhivatalnál lakóingatlanként bejegyzett irodát?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan [ingatlanrész] értékesítése tevékenységre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt NEM választotta, lakóingatlant vásárol. Ezután az építésügyi hatóságnál irodává minősítteti, majd felújítja. Levonható-e a felújításhoz kapcsolódó áfa? Köszönettel!
Egy lakóingatlanok építésével és értékesítésével foglalkozó kft. a 2015. évben előszerződést kötött egy magánszeméllyel az egyik még nem kész ingatlan megvételére. Az előszerződésben a vevő vevőkijelölési jogot kapott. 2015. évben több alkalommal előleget fizetett a vevő, a kapcsolódó számlák 27 százalékos áfát tartalmaztak. 2016. évben a vevő elállt a szerződéstől, mert az eladó az előszerződésben kijelölt határidőt jelentősen túllépte. A szóban forgó ingatlant a kft később, 2016-ban értékesítette. Az új vevővel kötött szerződésben a vételár változott, melyet a vevő kétféle módon egyenlített ki: – az előlegek és a vételár közötti különbözetet átutalta az építőnek, – az előszerződés vevőjével engedményezési szerződést kötött, melyben rögzítették, hogy az eredeti vevő más ügyletből eredően tartozik az új vevőnek, és a tartozása fejében az építő kft.-vel szemben fennálló követelését az új vevőre engedményezi. Mindkét szerződés bruttó vételárat tartalmazott. 1.) Helyesen jár-e el a kft., ha – az eredeti előlegszámlákat a szerződéstől való elállás időpontjában sztornózza, mert a szerződés megszüntetése után előlegről nem beszélhetünk, – a végszámlát az új vevőnek bocsátja ki, ez a számla pedig 5 százalékos áfát tartalmaz, hiszen az új vevővel kötött szerződés minden tekintetben 2016. évi teljesítésűnek minősül? 2.) Tekinthető-e bármilyen szempontból jogutódnak az új vevő, mely alapján a 27 százalékos áfát tartalmazó előlegszámlák érvényben maradhatnának? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Építéssel és szereléssel foglalkozó kft. vásárolt egy lakóházat telekkel, melyen átépítéssel építési engedéllyel iroda céljára felépített egy ingatlant. Az építkezés során az áfa visszaigénylésre került. A piaci helyzet megváltozása miatt az épület elkészülése előtt nyilvánvalóvá vált,hogy nincs szükség az új telephelyre. Az épület minimális átalakítással alkalmas lakóingatlankénti értékesítésre. Átminősíthető-e az ingatlan lakóingatlanná?Magánszemélynek történénő értékesítés esetén milyen áfakulccsal számlázható az ingatlan? Az ingatlanban személygépkocsi tároló is van. A lakhatási engedély birtokában lakóingatlanként aktiválhatjuk-e az áruk között az épületet, mivel szándékunkban van azt értékesíteni? Válaszát előre köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egyszemélyes kft., áfakörös, a tulajdonos családi házában a teraszt átalakítva irodát alakít ki, amit a tulajdonostól bérel. A ház az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként szerepel, a használatba vételi engedélyben X négyzetméter alapterület plusz Y négyzetméter fedett terasz van feltüntetve. A terasz külön bejárattal rendelkezik. Az áfatörvény 124. §-a tiltja a lakóingatlan építéséhez szükséges termékek és szolgáltatások áfájának a levonását (kivételektől eltekintve), de az értelmező rendelkezésekben a lakóingatlan fogalmából kiveszi a rendeltetésszerű használathoz nem szükséges helyiségeket. Áfatörvény értelmező rendelkezések: "12. lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület;" Véleményem szerint a terasz nem szükséges a rendeltetésszerű használathoz, ezért a 124. § tiltó rendelkezése ide nem vonatkozik, az iroda építése kapcsán felhasznált termékek és szolgáltatások áfája levonható. Ezzel kapcsolatban várom szíves tanácsukat. Köszönettel: OC Kft.
Tisztelt Szakértők! Segítségüket szeretném kérni, mert az egyik ügyfelünk vásárolt tavaly lakást, felújította és most eladná magánszemélynek. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, milyen számlát kell kiállítani az áfa tekintetében, milyen jogszabályra kell hivatkozni vagy figyelni? Cégünk nem jelentkezett be az áfakörbe az ingatlan értékesítések tekintetében, egyszeri alkalmi vétel volt, és úgy döntött, hogy megveszi, felújítja eladja nem ez a főtevékenysége. Nem tudom számít-e itt az, hogy más ingatlannal kapcsolatosan az ingatlanbérbeadásra viszont bejelentkezett az áfakörbe? Előre is köszönöm szépen a segítséget.
Tisztelt Szakértő, eladtunk egy egyéb gazdasági épület minősítésű ingatlant (családi házként használtuk, 2007-ben vásároltuk és a 2015. év során értékesítettük, majd vásároltunk egy lakóházat (ingatlannyilvántartás szerint is). Van-e bármilyen lehetőség arra, hogy az új ház beszerzését figyelembe vegyük az értékesítésből származó bevétel szja számításánál, vagy mivel az nem lakóingatlan volt, ez nem lehetséges? Válaszukat előre is köszönöm.
KNEITNER LEA részére! A lakóingatlan üzletté történő átalakításának ráfordításai az szja-törvény 11. számú mellékletének II/2. d. pontja alapján a felmerülés évében nem számolható el egyösszegben?
Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó vásárolt egy lakóingatlant magánszemélytől adásvételi szerződéssel azzal a szándékkal, hogy azt átalakítja üzletté. Az átalakítás során igénybe vett szolgáltatások, illetve vásárolt anyagok ellenértékében felszámított áfát levonásba helyezheti-e, tekintettel arra, hogy az ingatlan még lakóingatlanként szerepel a nyilvántartásban? Az átalakítás költségeit egyösszegben elszámolhatja-e felmerüléskor vagy azok a bekerülési érték része lesznek?
Tisztelt Szakértő! Nem vonható le a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó; valamint a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó. Áfamentesen vásárolt lakást társas vállalkozás, melyet csak adóköteles tevékenység végzéséhez használ. A kapcsolódó karbantartás (nem felújítás, nem építés) számlák áfatartalmát (anyag, munkadíj) levonhatja-e? Ha nem, akkor mi az indoka? Ha nem, akkor az udvari térbetonozás javítása, falazat javítása, nem lakás besorolású alagsori tárolóhelyiség karbantartásához vásárolt anyagok és munkadíj áfája levonható-e? Nem a lakás részei. Ha nem, akkor hol húzható meg a határ, hogy egy izzócsere, villanyszerelési munka, konvektor ellenőrzés, beépített hűtő javítása, tűzhelycsere, külső, udvari festési anyag áfája levonható-e? Köszönöm válaszukat!
A bejegyzésre váró ingatlant a megrendelő vállalkozási szerződés szerint elkészített szerkezetkész állapotban veszi át. Kérdésem, hogy alkalmazható-e az 5 százalékos áfa a használatbavételi engedély kiadását megelőzően a leendő tulajdonos által megrendelt befejező kivitelezési munkákra (például burkolatok, ajtók, fürdőszoba, konyha beépítése, festés) a más-más kivitelezőktől kapott számlázásban? Kizárja-e az 5 százalékos áfa alkalmazását az új lakás vásárlása második tulajdonként? (Egy már van néven.)
Tisztelt Szakértő! Lakóingatlanom bérbeadásának bevallása során csökkenthetem-e bevételemet gyermekeim kollégiumi díjával? Igaz, hogy a kollégium szálláshelyszolgáltatásnak minősül, de a hallgatók ideiglenes lakcímen be vannak jelentve és 90 napnál hosszabb ideig tartózkodnak a kollégiumban. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kft. 2010-ben lakóingatlannak minősített ingatlant vásárolt bérbeadás céljára, az áfát visszaigényelte. 2015-2016-ban el szeretné adni. Tekintve, hogy két évnél régebben volt a használatba vétel, és nem jelentkezett be az általánostól eltérő szabályozás alá, így áfamentesen értékesítheti az ingatlant például magánszemélynek, cégnek? Vagy esetleg van figyelési időszak most is? Köszönöm válaszukat.
Egy kft. bérbeadás céljából két ingatlant vásárolt. Az egyiket mint használt lakást magánszemélytől (áfa nincs). A másik lakást (új), lakásépítő cégtől, aki áfás számlát bocsátott ki. A bérbeadás kb. fél év múlva kezdődik el, mert a használt lakást fel kell újítani és bebútorozni. Az áfatörvény szerint a lakóingatlan áfát nem lehet levonni, és ez vonatkozik az ehhez kapcsolódó felújításra és szolgáltatásnyújtásra is, kivéve ha ezt túlnyomó részben bérbeadással kívánja a kft. hasznosítani, amit igazolni kell és e tevékenységet adókötelessé tenni. Kérdéseim: Az új ingatlan, továbbá a használt ingatlan felújítási költségeinek és mindkét ingatlanba a vásárolt berendezések áfáját már most levonhatom-e, vagy csak a bérbeadás tényleges megkezdését követően? A bérbeadási szándék igazolásként már most elfogadható-e, vagy csak azután, mikor ténylegesen megkezdődik a bérbeadás? A társasági szerződésben nem szerepel a bérbeadási tevékenység, úgy tudom, hogy ehhez nem kell társasági szerződést módosítani. Elegendő a tevékenység kezdetétől számított 15 napon belül a NAV-hoz bejelenteni ezen új tevékenységet, és ugyanezen a változásbejelentő nyomtatványon az adókötelessé tételt is. A vásárolt ingatlanok azok telephelynek minősülnek-e? A telephelyként történő bejelentést mikor kell megtenni: adásvételi szerződés létrejöttét; az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés, vagy a bérbeadás megkezdésétől számított 15 napon belül? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy lakást bérel, amit irodaként használ (lakáscélra nem használjuk). Megérett a felújításra és a kérdés az lenne, hogy a beruházásra fordított összeg áfatartalmát vissza lehet-e igényelni? Levonható-e a beruházás áfája, és ha igen, akkor az áfatörvény mely paragrafusa alapján? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték