Tisztelt Szakértő! Az adózási mód változása miatt – evából kivába – a számviteli törvény hatálya alá tartozó (kettős könyvvitelt vezető) evás társaságnak évközbeni áttéréskor van-e beszámolókészítési kötelezettsége, mivel új gazdasági év lesz a kiva időszak? Kell-e úgynevezett 71-es bevallást benyújtania? Mik a határidők? Köszönöm. Tisztelettel: Tóth Jánosné
Tisztelt Adózóna! A fenti témával kapcsolatban korábban állásfoglalást kértem a NAV-tól. Válasza " Amennyiben az adózó a számviteli szabályok szerint az adott eszközt már a kisvállalati adó választása előtt teljesen leírta, akkor esetében a kivaalanyisága megszűnését követően társasági adóalanyként a szóban forgó eszközök társasági adóbeli „nyitóértéke” a kivaalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott, a Tao. törvény 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékkel egyezik meg, tekintve, hogy abból levonást – számviteli értékcsökkenés elszámolása híján – nem tud érvényesíteni. Mindezek azt jelentik, hogy az adott adózó kivaalanyisága esetleges megszűnését követően lényegében „ugyanott” folytatja majd társasági adóalanyként a kérdéses tárgyi eszközök adóalapnál történő leírását, ahol „abbahagyta” a Tao. törvény szerinti értékcsökkenési leírás a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés d) pontja értelmében adóalap-csökkentő tételt képez; mivel pedig a számvitelben már nem számol el értékcsökkenést, így a Tao. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti növelő tétel nem merül fel. Mindaddig azonban – amint az már említésre került –, ameddig az adózó a kiva alanya, az adóalapban nem érvényesít „értékcsökkenést”, tekintve, hogy a kiva alapja 2017-től az egyes tőke- és osztalékműveletek korrigált eredményén és a személyi jellegű kifizetéseken alapul" E szerint az 1. számú pédában az adóalapot csökkentő tétel a kivás időszak alatt 0, 2017-ben pedig 1372.Várom válaszukat, tisztelettel: V. Zs.
A cikk azt járja körül, hogyan történik a kivaalanynál a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenésének elszámolása, továbbá, hogyan kell kezelni ezt más adózási formára történő áttéréskor, az elszámolást példákkal szemléltetve.
Tisztelt szakértő! A 2018. 03. 03-án adott válaszából nem értettem ki a kiva alapjában az osztalék szerepét. A kérdésben említett osztalékot a vállalkozás kapta, más vállalkozásban fektetett részesedése után. Kérnem válaszának szíves kiegészítését a fentiek alapján.Tisztelettel Irodavezető
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves válaszát az alábbi kérdésre. Egy vállalkozás 2017. február 1-jével lett kivás adóalany. 2017. március hóban befektetett üzletrésze után 2016. évre osztalékot kapott. Kérdésem, hogy a kiva alapjából le lehet-e vonni a fenti osztalékot? Tisztelettel: Irodavezető
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás 2018. évtől kivás adóalany. Tegyük fel, hogy a 2017. évi és a korábbi évekből származó eredménytartalék 3000 eFt. 2018. évi kivás időszakban is keletkezik 2000 eFt eredmény. 2019. évben osztalékkifizetésről születik döntés, például 4000 eFt értékben, akkor milyen sorrendben kell felhasználni az eredménytartalékot? Tekintve, hogy a társasági adós időszakban keletkezett eredményre nem kell kivát fizetni, és ez a legrégebbi eredmény, így az az eljárás, hogy 3000 eFt a taós időszak eredménytartalékából kerül kifizetésre (és nem növelő a kivában) és további 1000 eFt pedig a kivás időszak alatt keletkezett eredményből (és így növelő tétel)? Vagy az előbb leírtaknak az ellenkezője, miszerint először a legújabbat kell kifizetni és utána a régebbit? Azt gondolnám logikusan, hogy a taós időszakival kell kezdeni. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2013-ban tért át a társasági adó alól a kiva alá. 2013-2016. években a kiva időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz nyilvántartási értékéből leírtunk 1/10-ed részt mint pénzforgalmi eredményt csökkentő tételt, az akkori szabályok szerint. 2017-től nincs pénzforgalmi eredmény, a kitöltési útmutatóban sem látok a korábban el nem számolt értékcsökkenéssel kapcsolatban utalást. Ez azt jelenti, hogy ezt az értékcsökkenést már nem vehetjük sehol figyelembe? A mi cégünknél nagy összeget jelent. Köszönettel: Szakálas Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy kivás kft. személyesen közreműködő tulajdonosa, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, de a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjában részesül és kivétet vesz ki a cégből, akkor nála a kiva alapjánál a kivétet nem kell figyelembe venni, jól gondolom? Illetve, amíg nem tölti be a korhatárt, addig vonatkozik rá a minimálbér 18xkereseti korlát? Köszönöm
Áttérhet-e a kisadózó vállalkozások tételes adójáról egyszerűsített vállalkozói adóra vagy kisadózó vállalkozói adóra az adózó? Ha igen, milyen teendői vannak? Összefoglaltuk.
Szeretném megkérdezni, hogy ha egy kft. 2017.01.01-től kivára tért át, 2018. év elején kivehet-e úgy osztalékelőleget is a kiva időszak előtt keletkezett eredménytartalékból, hogy nem fizeti meg a kiva adót? Ilyen esetben elegendő egy nyilatkozatot készíteni arról, hogy mely időszakban keletkezett eredménytartalék terhére történik a kifizetés? Köszönöm.
Az alábbi jogesettel kapcsolatosan szeretnénk Önöktől állásfoglalást kérni: Ügyfelem tevékenységi köre TEÁOR 8891 gyermekek napközbeni ellátása, fenntartóként TEÁOR 8510 iskolai előkészítő oktatás. Fenntartó: Gazdálkodási forma: Nonprofit korlátolt felelősségű társaság Főtevékenység: 8891 - Gyermekek napközbeni ellátása, Kisvállalati adó hatálya alá tartozik (KIVA) - kezdés dátum: 2018-01-01, Nem tartozik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 2. § és 3. § alapján a törvény hatálya alá. A kft.-t 2018. január 1-jétől bejelentettem a kiva adózási mód hatálya alá, amelyet a törvényalkotás és a NAV a kkv szektor részére egyre szélesebb körben támogat. Óvoda Főtevékenység: 8510 - Iskolai előkészítő oktatás, Gazdálkodási forma: Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet, ebből kifolyólag nem jelentkezhetett be a kiva alá és így az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § és 3. § alapján a törvény hatálya alá tartozik. A nonprofit kft. beszámolója ezidáig mint fenntartó tartalmazta az óvoda adatait, együttesen a fenntartó neve alatt adták le beszámolójukat és elszámolásaikat. Csakis a járulék- és kötelezettség-bevallások kerültek ez idáig külön adószám alatt beküldésre. Most azonban az adózási mód különbözősége miatt az elszámolás nem kivitelezhető. Kérdésünk az lenne, hogy milyen módon jelentkezhetne ki a nonprofit kft. a kiva hatálya alól visszamenőlegesen 2018.01.01-jétől?
Az alábbi jogesettel kapcsolatosan szeretnénk Önöktől állásfoglalást kérni: Ügyfelem TEÁOR 8891 gyermekek napközbeni ellátása, fenntartóként TEÁOR 8510 iskolai előkészítő oktatással foglalkozik. A kft.-t 2018. január 1-jétől bejelentettem a kiva hatálya alá, amelyet a törvényalkotás és a NAV a kkv szektor részére egyre szélesebb körben támogat. Ügyfelem a MÁK által folyósított normatív támogatásból gazdálkodik. A Kincstártól kapott normatívánál bér és munkáltatói járulék támogatás a hivatkozás alap, de az ágazati bérpótlék elszámolásnál már szochót számoltat az elszámoló nyomtatvány. Felmerült az alábbi kérdés a normatív támogatással kapcsolatosan. A kiva mint kedvezményes adózási mód a társasági adót, foglalkoztatói szochót, valamint a szakképzési hozzájárulást váltja ki. A kiva alapja a Tbj. törvény szerinti azon jövedelmek összessége, amely a magánszemély tekintetében biztosítotti jogviszonyt eredményez, kvázi tulajdonképpen a foglalkoztatói szochoalap. Ez alapján a kiva önmagában is tekinthető egy speciális „foglalkoztatói” köztehernek, mert nem az eredménye után fizet jövedelemadót a vállalkozás. A pontos kérdés, hogy a normatíva igénylésénél a munkabérek mellett jogosultságot élvez-e a kivaalany a foglalkoztatói járulék minősítése során a kiva támogatására is?
Tisztelt Szakértő! A betéti társaságnak sajnos már több mint egy éve nincs bevétele, viszont a "főállású", személyesen közreműködő beltag után a minimálbér szerinti járulékokat és adókat fizeti a cég. Ezen szeretnénk változtatni. Két megoldásban is kérném a véleményét. Az első megoldásnál járható út lehet-e, hogy a betéti társaság társasági szerződését akként módosítanánk, hogy a beltag mind az ügyvezetői, mind személyes közreműködői feladatait munkaviszony keretében látja el? A munkáltatói jogok gyakorlását pedig kizárólag a beltag munkaviszonyára tekintettel a betéti társaság kültagja látja el. A szerződésmódosítás után a beltag munkaviszonya heti 2 óra lenne (ez van a gyakorlatban is, hiszen nem végeznek tevékenységet), és ennek alapján fizetnék a járulékokat, adókat. Kérném ezen megoldásnál térjen ki nemcsak a társasági jogi, hanem a NAV ez irányú álláspontjára, gyakorlatára is! A másik lehetséges megoldás – amit akár az előző megoldással együttesen szeretnénk alkalmazni – az, hogy a társaság a kiva adózási módot választaná, mely esetben tudomásom szerint nem vonatkozik a kivafizetési kötelezettség a tagra, legalább a minimálbér erejéig. (A 13 százalékos mértékű kivára gondolok), miután nincs jövedelemkifizetés. Gondolom, megmarad viszont ebben az esetben is a minimálbér szerinti nyugdíj- és munkarőpiacijárulék-fizetési kötelezettség. Válaszát előre is köszönettel !!
Rendeletben szabályozta a kormány az adóellenőrzés részletszabályait, így bármikor módosíthat rajta az Országgyűlés jóváhagyása nélkül. Nagy zavart okozott, és okoz még mindig az érintettek körében, hogy az év elején bevezetett turizmusfejlesztési hozzájárulás áfaalapot képez vagy sem, szakértőnk teljesen mást gondol erről, mint az adóhatóság. Egyre többeket mozgatnak meg a kisadók; cikkünkből megtudhatja, milyen teendők vannak átlépéskor.
Egy konkrét számszaki példán keresztül szeretném kérdezni, hogy hogyan kell értelmezni kivatörvény 2. paragrafus 23. pontban leírt pénztár mentesített értéket. Köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték