A kisadózónak az adóévet követő február 25-éig kell nyilatkoznia a NAV felé az adóévben megszerzett katás bevételéről. (Ha a kisadózói adóalanyiság év közben szűnt meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kellett megtenni.) Ismertetjük, mi minősül bevételnek, és mi nem, mikor kell különadót fizetni.
A kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) alanyai többségükben olyan vállalkozók, akik egyben alanyi áfamentesek is, így nemcsak a katás bevételi határra kell figyelniük, hanem az alanyi áfamentességet biztosító összeghatárra is. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen szabályok érvényesülnek a katatörvény szerinti bevételi összeghatár és az alanyi áfamentesség összeghatárának számítása során.
A NAV tájékoztatójában az átalányadózás alapvető szabályait ismerteti. A szabályok ismerete azok számára is fontos lehet, akik az új kata szabályait nem alkalmazhatják.
Számos cikkben foglalkoztunk már azzal a problémával, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó rendkívül alacsony társadalombiztosítási ellátási alapja (jelenleg havi 108 000 forint) milyen mértékben rontja a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét. További – a nyugellátás összegét mindenképpen hátrányosan befolyásoló tényező – hogy a minimálbér összegét el nem érő ellátási alapra tekintettel a kisadózó esetében is alkalmazni kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. szakasza szerinti arányos szolgálati időre vonatkozó szabályokat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték