hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ha főállású kisadózó, így számolja a szolgálati időt!

  • adozona.hu

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatót adott ki a főállású kisadózók szolgálati idejéről.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 39. § (1) bekezdése értelmében, ha a biztosítottnak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló törvény értelmében a teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Az arányos szolgálati idő számítást, a Tny. 39. § (2) bekezdése értelmében, a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.
 

A főállású kisadózó esetében a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkor érvényes minimálbér arányával:
  minimálbér figyelembe vehető kereset havi 50 000 forint összegű tételes adó megfizetése esetén figyelembe vehető kereset magasabb, havi 75 000 forint, összegű tételes adó megfizetése esetén
2016. január 1-jétől

111 000

81 300

136 250

2017. január 1-jétől

127 500

90 000

150 000

2018. január 1-jétől

138 000

93 500

157 000


Amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni.
A minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

Jogszabályok: 1997. évi LXXXI. törvény, 2012. évi CXLVII. törvény.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tartósan beteg munkavállaló végkielégítése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Német állampolgár

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Öregségi nyugdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink