Kft. ügyvezetése nulla forint megbízási díj mellett Cikk
Veszteséges kft. ügyvezetője mikor dolgozhat nulla forint megbízási díjért – kérdezte olvasónk. Széles Imre, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Veszteséges kft. ügyvezetője mikor dolgozhat nulla forint megbízási díjért – kérdezte olvasónk. Széles Imre, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja, ügyvezetője, heti 36 órát meghaladóan munkaviszonyban, ugyanebben a társaságban munkát végez. A munkaviszony díjazása után a járulékokat megfizetik. Az ügyvezetés díjazás nélkül történik. A fenti jogviszonyok a 08-as bevallásban az alábbiak szerint vannak feltüntetve: munkaviszony heti 40 órával a megfelelő FEOR-kóddal és munkabérrel, illetve külön az ügyvezetés 35-ös kód, az alkalmazás minősége (társas vállalkozó munkaviszony mellett) és 1452 FEOR társas vállalkozó, heti 36 órát elérő munkaviszony mellett nulla forint. Kérdésem, hogy a fentiekben taglalt jogviszonyok díjazása és bevallása, az utánuk megfizetett járulékok megfelelőek-e?
Gazdasági társaság ügyvezetője megbízási jogviszony keretében (amely természetesen díjazás nélkül is történhet) csak abban az esetben láthatja el az ügyvezetői teendőket, ha nem tagja a társaságnak, illetve, ha tulajdonosról van szó, akkor pedig az ügyvezetésen túl, társas vállalkozóként is közreműködik a társaságban. Cikkünkben részletezzük a vonatkozó törvényi előírásokat.
Tisztelt Szakértők! "A" Kft.-ben egy ügyvezető van (természetes személy), akinek tagi jogviszonya nincs egyidejűleg. Ez az "A" vállalkozás ügyvezetője lesz egy olyan "B" Kft.-nek, ahol az előbbi természetes személy tagi jogviszonnyal rendelkezik. Bejegyezték a cégjegyzékben, hogy "A" vállalkozást ő képviseli, akinek a tagi jogviszonya is fennáll "B"-ben. Feltételezhetően a vállalkozások ezáltal kapcsolt vállalkozásnak tekinthetők? Továbbá magánszemélynek B vállalkozásnál, amennyiben nem működik közre, nincs minimum szerinti tagi járulékfizetési kötelezettsége?!
Korábban feltett kérdésemre szeretnék visszatérni. A habilitációs költséget az ügyvezető tulajdonos nem önálló tevékenységéből származó jövedelem számfejtésénél a kifizetett, számla szerinti összeget nettó összegként kell számfejteni? Köszönettel: CsK
Tisztelt Szakértő! Megvásárolt egy kft.-t az ügyfelem, be is jegyezték. Közben kiderült, hogy őt eltiltották az ügyvezetéstől, így képviselőként nem jegyezték be. Mi a teendő ebben az esetben? Hogyan adjunk bevallást? Amíg nem állít maga helyett új ügyvezetőt, addig nem is működhetne a cég?
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., ahol az üzletvezető a beltag, és most katás lett a bt., ahol az 50 ezer forintot megfizetik az üzletvezető vagy ügyvezető (nem tudom, jelen pillanatban melyik a helyes) után. De az ügyvezető egy kft.-ben is tulajdonos (10%-ban) és ügyvezető is. Jellemzően a kft.-ben végez munkát. A kft. egyetlen alkalmazottja pillanatnyilag. Eddig ott vette fel a bérét, de a sok közteher miatt ezen változtatnának. Kérdésem az, hogy, ha a bt.-ben lesz a "főállása", akkor a kft.-ben dolgozhat-e nyugodtan személyes közreműködőként, vagy mindenképpen szükségeltetik valamiféle munkaviszony? Köszönöm.
Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének felajánlottak – egyelőre fél évre – külföldi foglalkoztatást, ahol bejelentenék, és munkaszerződéssel, biztosítással dolgozna. Most a kft. főállású vállalkozója. Amennyiben vállalja ezt a féléves mun kát, milyen kötelezettségei lesznek? Kell-e itthon továbbra is a főállású társas vállalkozói emelt, 127 500 forint után fizetnie a járulékokat, vagy bejelenti a kinti munkahelyét, és itthon csak a 7110 forint egészségügyi szolgáltatási járadékot fizeti? Jövedelemszerző tevékenységet addig itthon nem végez, miből fizetné a kötelezettségeit?
Kérdésem, hogy egy kft. ügyvezetőjének, aki munkaviszonyban dolgozik, munkaszerződése kötetlen munkaidő kell-e jelenléti ívet vezetni? Egy buzgó könyvelő ezt követeli az ügyvezetőtől.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a működéséhez folyamatos tőkebevonásra kényszerül. A kölcsönöket a napi működési szükséglet szerint a kft. ügyvezetője fizeti be a cég bankszámlájára. Az ügyvezető nem tulajdonosa a cégnek. A cég tulajdonosa egy külföldi (szlovák) cég. A tulajdonostól semmilyen bizonylatot nem kap a kft. az összegek befizetéséről, nincs dokumentum, hogy az összegeket a külföldi cég bocsátaná a kft. rendelkezésére. Ebben az esetben az ügyvezető által befizetett összegeket milyen formában kell kezelni: tagi hitelnek számít vagy az ügyvezető felé fennálló egyéb kötelezettségnek?
Tisztelt Szakértő! Kft. irányítását két ügyvezető látja el munkaviszonyban, ezenkívül van egy cégvezető, és egy logisztikai igazgató. Lehet-e bármilyen adó- vagy munkajogi következménye annak, ha az egyik ügyvezető (aki egyben tulajdonos is) bére alacsonyabb, mint a másik ügyvezetőé, valamint a cégvezető és a logisztikai igazgató bérénél is? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Melyik jogszabály, milyen szakasza alapján mentesül a vállalkozás a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól abban az esetben, ha az öregségi nyugdíjban részesülő ügyvezető heti 40 órás munkaviszonyban látja el a cég ügyvezetői és a kft. egyéb tevékenységét? Továbbá: van-e bírságolási jogalapja annak, ha ezt, a szóban forgó ügyvezetői és a kft. által vállalt/végzett egyéb tevékenységet az ügyvezető nem kettő darab, azaz külön-külön lapon, hanem egy "bejelentő.." lapon jelzi a NAV-nak?
Egy társaság ügyvezető tulajdonosa megbízási szerződést köt egy magyarországi egyetemmel. A szerződés egyéves időtartamra szól, a havonkénti juttatás összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát, tehát biztosítottá válik. A kérdésem: ügyvezető tulajdonosként meg kell fizetni a járulékokat a cégében, mint főállású társas vállalkozónak? (Jövedelmet nem vesz ki a cégtől.)
Ha egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, ügyvezetője a végleszámolás kezdetével katás egyéni vállalkozást indít, és a végelszámoló NEM ő lesz, főállású katássá válik-e, és így mentesül-e a végelszámolás alattii dőszakban a cég a társas vállalkozói járulékfizetés alól?
Tisztelt Adózóna! A következőben szeretném a segítségét kérni. A következő felállás lenne egy kft tagjain belül: 4 tulajdonos tag, ebből 1 tag lesz ügyvezető igazgató (munkaviszonyos alkalmazott ügyvezető). Kérdésem, hogy a tagok dolgozhatnak korlátlanul is? Vagyis legalábbis így szeretnének. Akkor milyen jogviszonyban és milyen szerződéssel kell őket alkalmazni? Személyenként például havi 30 ezer forintért lehet őket alkalmazni korlátlan munkavégzéssel? Előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől