Keresetek, árak, termelés, hiány: GKI-előrejelzés 2018-ra

Megosztás Tetszik

A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4 százalék közeli ütemben bővül. Ez érdemben meghaladja az EU 2,5 százalék alatti átlagát, de a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20 százalékos növekedése idén mintegy a felére lassul, a fogyasztás 4 százalék feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Az export bővülésének üteme viszont közeledik az importéhoz. Emelkednek a beérkező EU-transzferek. Az infláció kissé gyorsul – írja előrejelzésében a GKI.

A magyar gazdaság növekedése 2017 negyedik negyedévében valószínűleg kissé gyorsabb volt az első három negyedévi 3,8 százaléknál. Október és november átlagában az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom növekedése is erőteljesebb volt a megelőző kilenc havinál. Idén az építőiparban nyilvánvalóan megismételhetetlen a 2017. évi 30 százalék közeli bővülés, az iparban kockázatot jelent a korábbi húzóerő, az autóipar mintegy két és fél éve tartó stagnálása. A kiskereskedelmi forgalom tavalyi 5 százalék közeli dinamikája a lassuló bérkiáramlás miatt kissé csökkenhet, de ezt a bátrabb költési és hitelfelvételi hajlandóság részben ellensúlyozza.

A bruttó keresetek 2017 első tizenegy hónapjában nagyon gyorsan, közel 13 százalékkal – a vállalkozásoknál 11,5, a költségvetési szférában 16 százalékkal – emelkedtek. A közfoglalkoztatottak keresete csak 3,5 százalékkal emelkedett. A reálkeresetek összesen több mint 10 százalékkal nőttek. 2017-ben a minimálbér 15 százalékkal, 2018-ban „csak” 8 százalékkal emelkedett. Ez idén kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, miközben a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentős. Így a bruttó keresetek idén legalább 7 százalékkal, a reálkeresetek 4-5 százalékkal emelkednek. A munkanélküliség 2017 végére 4 százalék alá eshetett, miközben a közfoglalkoztatottak száma több tízezer fővel csökkent. A választások előtt azonban nem valószínű a közmunkások számának további mérséklődése. A GKI felmérése szerint a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő – főleg a szakképzett dolgozók – hiányát tekintik. Az építőipari cégek csaknem kétharmada, a szolgáltató és ipari vállalkozások több mint egyharmada jelezte gondként a munkaerőhiányt. A szakképzett munkaerő hiányára azonban ez utóbbi cégek fele panaszkodott.

2017-ben a fogyasztói árak Magyarországon éves átlagban 2,4 százalékkal, decemberben 2,1 százalékkal emelkedtek, az EU átlagánál mintegy 0,5 százalékponttal gyorsabban. Idén az infláció megközelítheti a 3 százalékot, miközben az EU-ban nem várható további gyorsulás. Bár a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg a hazai árakban, ez költség- és keresleti oldalról is árnyomást jelent.

Az államháztartás (önkormányzatok nélküli) pénzforgalmi hiánya 2017-ben közel 2 ezermilliárd forint lett. Ez az EU-transzferek akadozó beérkezése, illetve azok széleskörű költségvetési megelőlegezésének következménye. Az európai módszertan szerinti GDP-arányos deficit – ebbe nem számít bele például az EU-támogatások megelőlegezése – azonban 2 százalék körül várható. Ez alacsonyabb az előirányzottnál, de magasabb az EU átlagában várható 1,2 százalékos hiánynál. Ráadásul, míg az EU-ban ez 2016-hoz képest 0,5 százalékpontos javulást jelent, Magyarország esetében legjobb esetben stagnálást. A 2018. évi magyar költségvetés továbbra is 2,4 százalékos GDP-arányos deficitet irányoz elő, ami magasabb a 2017-re becsültnél, miközben az EU-ban némi további csökkenés várható.