Gyakran felmerülő kérdés, hogy hány napra visszamenőleg, és ki igazolhatja a beteg keresőképtelenségét, és milyen igazolást kell akkor beszerezni, ha a foglalkoztatott személy külföldön lesz keresőképtelen. Cikkünkben részletezzük a keresőképtelenségre és annak igazolására vonatkozó szabályokat, kitérve az EU területén bekövetkezett keresőképtelenségre is.
Ki minősül keresőképtelennek, ki és mennyi ideig jogosult táppénzre? Megválaszoljuk a témakörrel összefüggő gyakori kérdéseket is.
Kisgyermek(ek) nevelése mellett számos élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tudja ellátni munkaköri feladatait. Mindez egyedülálló szülőként még nehezebb. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösen figyelnek egymás érdekeire, nyitottak az együttműködésre, abban az esetben megtartható az egyensúly és minden nehézség megoldható. Még a munkába visszatérő kismama foglalkoztatása is, aki éppen „beszoktatja” a kisgyermekét a bölcsődébe, óvodába, és aki sokszor kénytelen otthon maradni gyermeke(i) betegsége miatt.
Többször változtak idén a keresőképtelenségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Új típusú keresőképtelenségi igazolást kell kiállítani, továbbá kevesebb keresőképtelenségi kód alkalmazható, és kisebb mértékben, de módosultak a keresőképtelenség felülvizsgálatának szabályai is.
2021. január 1-jétől változott a foglalkoztató által kezdeményezhető keresőképesség felülvizsgálatára vonatkozó szabály. Az alábbi cikkben ismertetjük a felülvizsgálatra vonatkozó új rendelkezést, és kitérünk a keresőképtelenség ellenőrzésére is.
Megjelent a Magyar Közlöny 290. számában a veszélyhelyzet ideje alatt a keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásának és igazolásának egyes kérdéseiről szóló 657/2020. (XII. 24.) kormányrendelet.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték