Autómentő bérbeadása Kérdés
Tisztelt Szakértő, kérdésem, hogy autómentőt katás egyéni vállalkozóként lehet-e bérbe adni? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő, kérdésem, hogy autómentőt katás egyéni vállalkozóként lehet-e bérbe adni? Köszönöm a válaszát.
Katás egyéni vállalkozó külföldre egy német cégnek nyújt folyamatos szolgáltatást egész évben (havonta egy számlát állít ki) az igy keletkezett árbevétel meg fogja haladni az 1 milliót. Mi történik ilyenkor az adatszolgáltatással? A számla befogadójának is adatot kellene szolgáltatni :), a külföldi cég hogy tesz ennek eleget?
Kft.-tag, aki ügyvezető, de személyesen nem vesz részt a kft. tevékenységében, katás egyéni vállalkozóként fizetheti-e az 50 000 forintot, a kft.-ben pedig semmilyen járulékot? Ha katás egyéni vállalkozó áfakörbe bejelentkezik, tényleg levonásba helyezheti a beszerzési (szállító) számlájának áfatartalmát? Ha igen, az áfatörvény melyik paragrafusa vonatkozik rá? Katás egyéni vállalkozó, ha magánszemélyként önálló tevékenységként vallja be az ingatlan bérbeadást (ezt annak idején bejelentette a NAV-nak ) 2017-ben is katás vállalkozó maradhat?
Tisztelt szakértő! Egyik bt.-nk a kata alanya, és az ügyvezető be van jelentve 36 órás munkaviszony melletti katásnak..2017.01.01-től a két alkalmazottját is szeretné bejelenteni a kata alá. Ez lehetséges-e, ha ők az eddigi 40 órában foglalkoztatott dolgozók voltak és nem tulajdonosok? Továbbá jól tudjuk-e, hogy a biztosításnál a minimálbér csökkentett összegét számolnák utánuk, 50 000 forint/hó/fő összeget kellene fizetni utánuk. Ki kell jelenteni őket a 17T1041-en, és a jövedelmük egységesen az összes bevétel 60-át kell elosztani így a három katás között. Egyenlően a főállású és mellékállású között? Jövedelemigazolást a NAV-tól kapnak az előző év bevétele után számított összegről? Ebben az esetben a statisztika szerint nincs alkalmazottunk, hiszen nincs T1041-en bejelentett munkavállaló? Kell továbbra is a munkaszerződés, jelenléti ív stb.?
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni a következő témában. Adott egy kata szerint adózó egyéni vállalkozó, aki alanyi adómentes, de magánszemélyként ingatlant is ad bérbe. Az áfatörvény 188. paragrafusa alapján a két tevékenységet együttesen kell vizsgálni az alanyi bevételi határ figyelésénél. Eleve aggályosnak tartom, a katát és az önálló tevékenységet, ami külön-külön adózik miért kell összemosni, de a legnagyobb gondom az, hogy a bérbeadásból származó egész bevételt, vagy csak a bérbeadásból származó jövedelmet kell az alanyi adómentes határba beleszámítani? A kérdés azért merült fel, mert a kata esetében szinte minden esetben csak a bevétellel számolunk! Köszönettel: LIBORA Kft.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó esetében – egyedül bérel egy helyiséget, amiben fodrászati tevékenységet végez – kell-e pénztárgépet használnia. A választ köszönöm.
Szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2017. január 1-jével áttér katára. A pénzforgalmi áfa szabályait alkalmazza, és továbbra is azt alkalmazza majd. A 2016-ban kiállított olyan számlák bevétele, melyek még nem kerültek kifizetésre a katás időszak bevétele vagy az egyéni vállalkozói időszaké?
Tisztelt Szakértő! Jelenleg katás egyéni vállalkozó, aki munkaviszonnyal is rendelkezik 2017.05.15-én fog várhatóan szülni ikergyermekeket. A munkaviszonyában, mely 2012.07.01-től folyamatosan fennáll, jelenleg gyesen van az első gyermekével, aki 2014.12.04-én született. A munkaviszonyban a tgyás-t 2014.11.14-én kezdte meg, azóta folyamatosan fizetés nélküli szabadságon van jelenleg is, és nem is fog visszamenni dolgozni a szülésig. A munkaviszonyában az első gyermeknél bruttó 209 250 Ft-os átlagos havi jövedelmet állapítottak meg (napi 6975 Ft), ez volt a gyed alapja is. Katás egyéni vállalkozóként 2014.07.01-től minősül főfoglalkozásúnak, minden hónapban megfizette a tételes 50 000 Ft-os katát. A tgyás és a gyed első éve alatt alkalmazott látta el a feladatokat, személyesen nem működött közre, 2016.01.01-től dolgozik újra egyéni vállalkozásában. Az első gyermek után a katás jogviszonyban nem kapott semmilyen ellátást, mivel nem volt meg a kellő biztosítási idő. Kérdéseim: 1. A katás egyéni vállalkozásában is igényelheti majd a csedet, illetve gyedet? Természetesen a csed alatt most sem működne személyesen közre. Mekkora összegre számíthat? 2. Az ikerterhesség miatt valószínűleg a szülést megelőző 2 hónapban kórházban lesz. Ha igényli a táppénzt az egyéni vállalkozásában, akkor az befolyásolja-e az ellátások (csed, gyed) összegét? 3. Jól gondolom, hogy a munkaviszonyára tekintettel az első gyermek esetében megállapított ellátási összeget fogják most is megállapítani?
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadást szeretne felvenni, mint nem vállalkozóként végzett tevékenység. Kérdésem az lenne, hogy adószám birtokában (nem kifizető részére) bocsáthat-e ki számviteli bizonylatot vagy az adószám miatt mindenképpen számla kiállítására kötelezett, akkor is ha magánszemélynek ad bérbe? Ha garázst ad bérbe, amely áfaköteles lenne, de egyébként ő adómentes, akkor ez változtat-e a számla/számviteli bizonylat kiállítási kötelezettségen? Köszönöm.
Egy katás egyéni vállalkozó 2016.09.01-jétől táppénzen van, melyről minden hónapban beküldésre került a 16T101E adatlap. Sajnos november hónapról csak késve, 12.15.-én lett beküldve az adatlap, így a mai nappal 12.20-án előírták november hónapra az 50 ezer fizetendő katát. A NAV-tól semmit sem kaptunk, tehát elvileg a 16T101E adatlapot feldolgozták, az adófolyószámlán mégis szerepel a fizetendő kata. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyen esetben van még mód az adott hónapra a fizetendő adó törlésére vagy a késett bevallás miatt már semmit sem lehet tenni? A vállalkozó azóta is ténylegesen táppénzt kap a betegsége miatt Előre is köszönöm a válaszukat..
Tisztelt Szakértő ! Egy főállású katás egyéni vállkozó lehet-e egy katás bt. kültagja (csak a bt. beltagja van bejelentve kisvállkozónak) és ott végezhet-e munkát megbízási jogviszony keretében? Jól gondolom-e, hogy ez a megbízási jogviszonya nem minősülne tagi jogviszonynak, hisz nem egyszerre áll fenn a tagi jogviszony és a bt képviseleti jogviszonya. A bt.-nek szüksége lenne a szakmai munkájára, és így a megbízási jogviszonya mellett katás jövedelemhez jutna, melynek járulékterhe a megbízás után számolódna. Ha tagi jogviszony keretében közreműködne, akkor a bt.-ben állna be a főállású státusza minimálbér utáni járulékfizetéssel és egyéni vállkozóként lenne 25 ezer forintos kiegészítő jogviszonyú? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha valakinek 80 százalékos tulajdoni része van egy kft.-ben, ahol jelenleg személyesen közreműködik a tevékenységben alkalmazottként, akkor lehet-e 2017-től főállású kisadózó egy működő bt.-ben (itt is tulajdonos) úgy, hogy a kft.-ben már nem működik közre (megszűnne a munkaviszony), csak tulajdonos maradna? Vagy a bt.-ben fizetendő 50 ezer forinton túl még a kft.-nek is kellene utána fizetnie a napi 8 órás foglalkoztatásra jutó járulékokat? Ha igen, akkor alkalmazott is lehet vagy csak társas vállalkozó? A kisadózó jogviszony mellett esetleg dolgozhatna a kft.-ben ügyvezetőként csak osztalékért, vagy ilyen esetben is kell havonta járulékokat fizetni a kft.-nek? Köszönettel: Hartai Zoltán
Tisztelt Szakértő! Jelenleg bevételi nyilvántartást vezető evás adózó, 2017.01.01-től a kata szerinti adózást szeretné választani. A 2016. november 30-án kiállított számláját, melynek teljesítési határideje 2017. január 29. (pénzügyi rendezés határideje is ugyanez), melyik adóévnél kell figyelembe venni? 2017-től alanyi áfamentes adózást választ. Köszönöm a válaszát. Kozár Judit
Tisztelt Szakértő! A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 14. paragrafus (3) bekezdése meghatározza a munkaviszonytól való elhatárolást igazoló feltételeket. Kérem szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy egy NAV ellenőrzés során hogyan, mivel (milyen dokumentumokkal, vagy egyéb módon) igazolható az alábbi feltételek teljesülése: a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ápolási díjat kap a beteg gyermekére tekintettel, havi 40 ezer forint összegben. 2017-ben egyéni vállalkozói tevékenységet szeretne indítani, és szeretne bejelentkezni a kata hatálya alá. Kérdésem: főfoglalkozásúnak minősül-e, illetve mennyi a havi fizetendő kata? Köszönöm válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől