2014. szeptembertől a 6 millió forintos bevételi határ átlépése miatt áfás egyéni vállalkozóvá váltam. 2016. december 31-én lejárt a 2 év. Vissza szeretnék menni alanyi adómentesbe. Kérdésem: milyen határidőre kell, és milyen nyomtatványon jelezni a NAV felé a 2017. január 1-jétől a változást? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Mi a teendő iparűzési adózásban, ha a katás, tételes iparűzési adót fizető adóalany átlépi a katás értékhatárt? A hatmillió forint fölötti rész, feltételezem, már nincs lefedve a tételes adóval. Az értékhatáron túli összegről készítsünk iparűzésiadó-bevallást, és fizesse be az arra eső százalékos adót? A törvényben nem látok erre utaló rendelkezést. Köszönöm szíves állásfoglalást. Üdvözlettel, Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy rokkantsági ellátás mellett lehet-e valaki egyéni vállalkozó? Ha lehet, milyen korlátai vannak? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Illetve lehet-e akár szó katás egyéni vállalkozóról? Ha igen, melyik tételes adó vonatkozik rá (25 ezer forint vagy 50 ezer forint), illetve ebben az esetben mi számít nála jövedelemnek? Válaszát előre is köszönöm.
Ismerősöm bevétele messze nem éri el a katásoknál a kedvezményes összeget. Ennek ellenére kötelező számára is az on-line pénztárgép beszerzése?
Van egy magánszemély, aki egyszemélyes tulajdonosa egy kft.-nek, kérdésem hogy emellett alapíthat-e katás egyéni vállalkozást, amennyiben a tevékenységük azonos?
Lányom bt.-beltagként főállású katás vállalkozóra változtatja a státuszát. Egyéb jövedelme más forrásból nincs. Hogyan kell ezt az éves szja-bevallásban bevallania? Két gyermeket egyedül nevelőként kap jelenleg családi kedvezményt. Mint katás ez számára továbbra is jelent valami kedvezményt, vagy a belépést követően elvész ez a kedvezmény?
Tisztelt Szakértő! Kataalany egyéni vállalkozó év közben rövidebb-hosszabb időre több alkalommal szünetelteti a vállalkozását. A kérdésem az volna, hogy a helyi önkormányzathoz az iparűzési adónál ezt hogyan kell adminisztrálni? A vállalkozó 2,5 millió forint után fizeti meg az évi 50 ezer forintos iparűzési adót. Eddig a szüneteltetés hónapját követő hónap 15-éig beküldtünk egy hagyományos – az önkormányzat által közzétett bevallási nyomtatványt – záró bevallásként, nullákkal kitöltve, majd amikor a szünetelés véget ért, akkor egy változásbejelentőt adtunk be. A törtidőszakra jutó helyi adót mi számoltuk ki, és fizettettük be az ügyféllel. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el? Az önkormányzattól semmilyen hibaértesítő, határozat az időarányos adóról stb. nem érkezett. Van olyan álláspont, mely szerint év közben be kell fizetni az 50 ezer forintot, januárban beadni egy bevallást arról, hogy melyek voltak a kieső idők, és ez alapján az önkormányzat utólag eltörli a szünetelésre eső adót. A változásbejelentőt ebben az esetben is küldeni kell? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó decemberben állítja ki a november havi folyamatos szolgáltatásáról a számlát,(fizetési határideje következő év január), amellyel eléri a 6 millió forintot. 2016. januárban utalták neki a 2015. decemberi fizikai teljesítésű számláját, illetve ugyanez lesz 2016-2017. évek esetén is. Kérdésem az lenne, hogy az áfánál a bevételbe, az alanyi mentesség értékhatárába melyik év decemberi számláját kell beleszámolni, illetve kata esetén szintén melyik decemberi bevételt kell beleszámolni? Ha áfa szerint eléri a 6 millió forintot, be kell jelenteni a NAV-hoz? 2016. évre éves áfabevallást kell benyújtani 2017. 02. hóban? A katás bevételbe ekkor az áfás összeget kell beleszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása mellett egy bt.-ben is kültag. A kérdésem, hogy amennyiben személyesen közreműködik a bt.-ben, akkor teljesítheti-e adókötelezettségét a bt.-ben is katásként, van-e annak akadálya, hogy egy adózó egyszerre két vállalkozásban katázzon? (A két vállalkozás mellett az említett személynek van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya is.)
Tisztelt Szakértő! Főállású kisadózó egyéni vállalkozó gyeden van, mellette időnként munkát végez a vállalkozásában. Így azon hónapokra, amelyekben ténylegesen munkát végez, megfizeti a havi 50 ezer forint tételes adót. Azon hónapokban, amikor munkát nem végez, a T101E nyomtatvány beküldésével jelöli, hogy adott időszakban nem áll fenn a tételes adófizetési kötelezettsége. Kérdésem az, hogy kibocsáthat-e számlát a munkavégzést követő olyan hónapban, amelyre vonatkozóan már nem fizetett tételes adót, mert a számlakibocsátás hónapjában nem végzett munkát? Kérdésem továbbá az, hogy a tételes adófizetés hónapjában végzett munka olyan időszakban befolyt ellenértéke, amikor a tételes adófizetési kötelezettség nem állt fenn, hogyan veendő figyelembe? Segítségét előre is köszönöm.
Nappali tagozatos egyetemista magán nyelvórákat szeretne adni, ehhez keressük a legjobb megoldást. Az adószámos magánszemély esetén gondolkodtam el. Ezzel kapcsolatban több helyen azt írják, hogy a jövedelem után be kell fizetni a 15 % szja-t és a 27% ehót. Engem viszont nem hagy nyugodni a gondolat, hogy nem jön-e létre biztosítási jogviszony? Havonta kb. 100 ezer forint bevételre számít, költsége minimális. Ha például 90 ezer forint havi jövedelmet veszünk alapul, az bőven meghaladja a minimálbér 30 %-át. Ugyanakkor ha óránként nézzük (mivel ez a 100 ezer forint nem egy magánszemélytől jön össze) és 60 perc 5 ezer forint, az is több mint a minimál órabér 30 %-a. Hogyan kell tehát ilyen esetben megállapítani, hogy létrejön-e a biztosítási jogviszony? Ha igen, akkor kinek kell az szja-t, a keletkező nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot valamint a szociális hozzájárulási adót befizetni? Ugyanehhez a témához: nappali tagozatos egyetemi hallgató katás egyéni vállalkozóként 50 ezer forint katát fizet? A törvényben nem látom a „25 ezer forintosak” között felsorolva. Nagyon köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozását, de egy, még a szüneteltetés előtt teljesített/kiállított számlájának az ellenértéke a szünetelés időszaka alatt folyt be. Ez így rendben van, vagy nem szüneteltetheti arra a hónapra, amikor bevételre tesz szert? A szüneteltetés időszakában tevékenységet nem folytat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkaviszony keretében foglalkoztatna napi 8 órában egy munkavállalót. Ugyanez a munkavállaló ezzel egy időben katás egyéni vállalkozó, és vállalkozóként olyan szolgáltatást (is) végez, ami megegyezik a kft. tevékenységi körével. Munkaviszonya mellett számlát állítana ki a kft. felé is, ami éves szinten az összes vállalkozói bevételének elérné körülbelül a 60%-át. Ez így helyénvaló, fogadhat be a kft. saját főállású alkalmazottjától (aki katás) számlát?
Tisztelt Szakértő! Egyszerű kérdésem volna. Az Önök véleménye szerint köztisztviselő lehet-e személyesen közreműködő tag egy bt.-ben, illetve ha lehet, katázhat-e? Nem találtam tiltásra utalást, de őszintén szólva, a jelenlegi áttekinthetetlen joggyakorlatban simán lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet. Köszönöm előre is a segítségüket.
Két kérdésem lenne: 1. Nyugdíjas háziorvos bt.-ből mennyi jövedelmet vehet fel havonta, hogy ne kelljen visszaadni a nyugdíját? 2. Katás kismama hogyan mehet táppénzre, s szülés után kell-e katát fizetnie? Köszönöm gyors válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték