Tisztelt Sinka Júlia! Az azonos című kérdéshez és válaszához kapcsolódva még azt szeretném megkérdezni, hogy ha van egy alanyi mentes adószáma a katás egyéni vállalkozónak, és belép a családi gazdaságba, hogyan lehetett volna technikailag azzal a nappal áfássá tenni az adószámát? Köszönettel: Boros Zsanett
Dr. Radics Zsuzsanna azt írja, hogy "Ha tehát a vállalkozó a bt.-ben kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg a tag a kft.-ben társas vállalkozóként tevékenykedik, akkor a bt.-ben kisadózóként nem főállású kisadózónak minősül". Ehhez a mondathoz kapcsolódva kérdezem, hogy ha a tag személyesen nem működik közre a cég tevékenységében, de ügyvezető, akkor is a kft.-ben lesz tb-köteles? Az ügyvezetés is személyes közreműködés? Mit jelent a társas vállalkozóként tevékenykedés? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kiegészítő tevékenység – a járulékfizetés szabályairól Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő az adózóna.hu-n 2017.02.27-én arról írt, hogy kiegészítő tevékenységűnek minősülő társas vállalkozónak mikor kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A cikk az alábbi megállapítással zárul: Nem érinti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget az a tény, hogy a vállalkozó – más vállalkozásában kisadózó („ott” a havi 25 ezer forint terheli, „itt” az egészségügyi szolgáltatási járulék, a két kötelezettség semmilyen „hatással” sincs egymásra), vagy – nem számol el kivétet, illetve nem részesül tagi jövedelemben, 0 forint a negyedéves eva alapja (ugyanakkor ezekben nincs 10 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége), illetve – a 14 százalékos ehot 450 ezer forintos éves felső határig megfizette A fent leírtakkal kapcsolatban kérdésem az alábbi: A kormány.hu-n* olvasható, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója mentesít a járulékok, köztük az egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség alól is. *Forrás: http://2010-2014.kormany.hu/download/a/b2/c0000/KATA%20GYIK_12%2012%2021.pdf A fentiek szerint tehát kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni annak a katás nyugdíjasnak – kiegészítő tevékenységűnek minősülő egyéni vállalkozónak, aki más kft.-ben ügyvezető, és 0 forint megbízási díjért látja el az ügyvezetői feladatokat? Köszönöm a segítésüket.
Katás vállalkozó 50 000 forintot fizet főállásban. A nők 40 éves jogosultságba hogyan számít a katás biztosítottsága, és hogyan számít az öregségi nyugdíjba? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni. Alanyi adómentes katás egyéni vállalkozó, időnként külföldi pénznemben számláz külföldi illetőségű magánszemélynek. A szolgáltatás részben a bejelentett telephelyén, de interneten keresztül is történik. Helyesen gondolom-e, hogy utalás esetén a számlán történő tényleges jóváírás napján, készpénzfizetéskor a számla kiállításakor (átvételkor) érvényes MNB hivatalos árfolyamon számolom át a bevételt forintra? Alanyi adómentesként be kell-e jelenteni a NAV-nak az MNB-árfolyam alkalmazását? A katatörvény 2. § 12. pont f) bekezdés alapján az én értelmezésem szerint nem kell jelenteni, hiszen a törvény kötelezően írja elő az alkalmazását, de lehet, hogy tévedek, és ebben az esetben görcsölhetek. Megtisztelő válaszát előzetesen is megköszönöm. .
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Köszönöm a katás egyéni vállalkozó csed-gyed kérdésemre adott válaszát: http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_16_csde_gyed_ihp A válasz 3.) pontja szerint jól értem, hogy a két éven belüli 365 napos biztosításnak jogviszonyonként kell fennállnia, és nem úgy, ahogy én értettem: 2013.06.10-2017.11.30-ig katás egyéni vállalkozóként biztosított, majd 2017.12.01-2018.02.28-ig munkaviszonyban biztosított, azaz megvalósul a 2 éven belüli 365 napos biztosítás? A válasza alapján kérdezem: Ha a katás vállalkozó 2017.05 31-én kilép a kata alól, és belép egyéni vállalkozóként az szja alá, majd 2017.06.01-től a 2018.02.28-ai szülésig 255 ezer forint kivét után fizeti a járulékot, akkor jól gondolom-e, hogy az egyéni vállalkozói jogviszonyában van két éven belül 365 nap biztosítása, a 180 nap jövedelmet 2017.11.30-tól visszafelé nézik, 2017.06.01-2017.11.30. között 183 nap, így 255 ezer forint lesz a csed és a gyed alapja, ennek 70 százalékát, bruttó 178 500 Ft/hó csed-gyed ellátást kapna? Jól tudom, hogy a gyedben részesülő nem katás egyéni vállalkozó a gyermek egyéves kora után dolgozhat a vállalkozásában, és mentesül a havi minimális járulékfizetési kötelezettség alól, a szochót, illetve a járulékait csak a tényleges kivétje után kell megfizetnie? Visszatérhet-e a gyed folyósítása alatt az anya a kata alá, érinti-e ez a folyósított gyed összegét? Segítségét előre is köszönöm.
2016.02.05-én katás egyéni vállalkozói adószám lett kiváltva. Az adózó május 9-én juttatta el a helyi önkormányzathoz a kata alá történő bejelentkezését. Az önkormányzat 2017 februárjában kereste a könyvelőt (mert akkor vitték fel az új adózót a törzsbe), hogy mivel késett a bejelentkezés, így csak 2017-től tudják a kata alanyiság szerinti adózás alá történő bejelentkezést elfogadni. Így 2016-ra az általános hatályú adózás alá jegyezték be (bevétel - elábé x 2%). Az adózó bejelentkezését így felülírhatja a hivatal, és ezt nem is közlik írásban, csak telefonon. Ha a katás hipa alá való bejelentkezés késett, akkor késett a többi alá való bejelentkezés is nem? Mit tudok tenni, kérjem az önkormányzatot, hogy foglalja írásba a döntését, és a közigazgatási hivatalnál fellebbezzük meg? Az összeg éves szinten 50 000 forint plusz iparűzésit jelent. Várom válaszukat. Üdvözlettel Boldog Ferenc
Katás egyéni vállalkozó tevékenységi körében nincs benne a 68.20 Ingatlan bérbeadási tevékenység, ez a vállalkozó 68.20 ingatlan bérbeadást magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra magánszemélyként adná bérbe, végezhető-e így a bérbeadás, és így az szja szabályai szerint adózhat-e ingatlan bérbeadásra? Másként kérdezve, katás személy adhat-e ingatlant bérletbe anélkül, hogy megszűnne a kata lehetősége?
Érdeklődnék, hogy mennyi lehet a nők 40 év utáni nyugdíj mellett a katás bevételem? Köszönettel RADICSNÉ
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 2016. évben egy épületberuházásba kezdett, de ebben az évben még csak a hatósági engedélyekhez szükséges terveket, illetékeket, áramcsatlakozási díjat fizette ki. Ezeket beruházási értékként nyilvántartjuk, nem kerültek költségként elszámolásra, és aktiválás sem történt. 2017. 02.01-től a vállalkozó a kata szerinti adózási módot választotta az addigi vállalkozói bevétel-költség elszámolás helyett. Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Feloldható-e a képzett fejlesztési tartalék a 2016-ban megkezdett, fent felsorolt kiadások beruházásként nyilvántartott összegében? 2. 2017-ben további előkészületek várhatók, de elképzelhető, hogy az épület felépítése még nem fog megtörténni. Ennek keretében kerítést épít a vállalkozó. A tevékenysége olyan jellegű, hogy szigorú hatósági engedélyek birtokában végezheti csak. Vegyszerek, méreganyagok tárolására lesz szükség, amelyre kerítés nélkül engedélyt sem kapna. Feloldható-e a kerítésépítésre a fejlesztési tartalék? 3. Az, hogy időközben a katás adózási módra tér át, befolyásolja-e a folytatott beruházás értékében a fejlesztési tartalék feloldásának lehetőségét? 4. Amennyiben az épület felépítése mégsem egyéni vállalkozásban valósulna meg, mert például hitelt csak a tulajdonában lévő egyszemélyes kft.-je kapna, akkor a fejlesztési tartalék feloldással érintett, még üzembe nem helyezett beruházási értéket átszámlázhatja-e a kft.-nek anélkül, hogy ehhez valamilyen szankció tartozna? Válaszukat köszönöm. Némethné
Katás kiegészítő tevékenységű személy műszaki oktatást végez, melyhez a tankönyveket (amelyeknek kiadója is), maga szerkesztette, és forgalmazza. Mivel az oktatás több városban folyik, különböző helyszíneken, így a felmerülő könyvigények is több helyen fordulnak elő. A könyvekről vásárláskor átutalásos és készpénzes számlák készülnek. Kérdésem, hogy a készpénzes forgalomhoz kell-e pénztárgép, vagy csak elég a számla, illetve kell-e jelenteni a NAV-hoz? A vevők többnyire magánszemélyek, illetve társaságok.
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. kültagja gyeten van, mellette egyéni vállalkozóként személyesen dolgozik. Gyet melletti munkavégzés miatt az egyéni vállalkozásában nincs kötelező járulékfizetése. Ha a bt.-ben május hónapban személyesen közreműködik az adóbevallások elkészítésekor, mint regisztrált könyvelő, akkor elegendő-e arra a hónapra bejelenteni kataalanynak, és megfizetni utána az 50 ezer forint járulékot? Elegendő-e, hogy csak a mérleg elkészítésekor legyen bejelentve, ha van alkalmazott a cégben, így év közben ténylegesen csak ő dolgozik, a kültag csak a beszámoló elkészítését végzi?
Egy társaság (bt.) amely katás adózó, a Velencei-tavon sétavitorlázást szervezne. Kérdéseim a következők: – A vitorlást a magánszemély ingyenes használatba adná a bt.-nek., van-e ennek jogszabályi akadálya? – A vitorlást szállodák, cégek megrendelhetik ügyfeleik, vendégeik részére. A szolgáltatásról számlát állít ki a bt. Szükséges-e online pénztárgép használata, előírja-e jogszabály, vagy lehet "kézi" nyugtát adni, amennyiben nem kér számlát az ügyfél? – A sétavitorlázás nem egy konkrét kikötőből indul, mert egyelőre olyan nincs. Megrendelhető, és a megbeszélt időpontban, a megbeszélt helyen (például a szállodánál) veszi fel a vendégeket. – Lehet-e katás adózóként ezt a tevékenységet végezni, milyen tevékenységet kell pontosan felvennie? – Katásként a bt. végezhet-e teherautó-bérbeadási tevékenységet (vannak autói). Hogyan lehet a teherautó-bérbeadás díját megállapítani, hogy későbbi adóellenőrzésen "piaci" legyen a bérleti díj? Ugyanis olyan "öreg" autókról van szó, amelyeket lízingcégeknél már nem találhatunk, és ezért gondot okoz a piaci ár megállapítása a szerződéshez. Kérem szíves válaszát, minden részletre kiterjedően – áfa, egyéb fontos adózási-bizonylatolási információk –, mire kell még figyelni. Tiszteletettel: Czigányné Tóth Katalin
2013.06.10. óta katás, főállású egyéni vállalkozó nő gyermekvállalást tervez, a szülés tervezett időpontja 2018. február. 2013.06.10. óta folyamatos a biztosítása, 2013.06.10-től, jelenleg is a havi 50 ezer forint tételes adót fizet. Kérdésem: mennyi lenne a csed és a gyed bruttó összege az alábbi esetekben: 1.) A szülési szabadság kezdetéig (2018. január hó) havi 50 ezer forint tételes adót fizet. 2.) 2017. április hónaptól a szülési szabadság kezdetéig 75 ezer forint tételes adót fizet. 3.) 2017. november 30. napjáig 50 ezer forint tételes adót fizet, majd 2017. november 30. napjával szünetelteti a vállalkozását, és 2017.12.01. napjától munkaviszonyban dolgozik, havi bruttó bére 260 ezer forint. 4.) Változik-e a csed, illetve a gyed összege, ha a fenti munkaviszony 2018. március 31. napjával megszűnik? Előre is köszönöm.
Egyszemélyes kft. tulajdonos, ügyvezető. Az ügyvezetést munkaviszonyban, 2 órában látja el, ez alapján fizeti a járulékokat a kft.-ben. Egyéni vállalkozásában lehet-e főállású katás, vagy a kft.-ben van minimum járulékfizetési kötelezettsége?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték