Tisztelt Szakértő! Betéti társaság beltagja kisadózó lesz. A tag öregségi nyugdíjas. Kérdésem az, hogy a kisadó megfizetésével mentesül-e a bt. az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, vagy továbbra is kötelezett rá?
Tisztelt Dr. Radics Zsuzsanna! Idén január elején több hasonló kérdést is kapott kiadózó vállalkozó egyidejűleg fennálló több vállalkozói jogviszonyának járulékkötelezettsége témában. http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_5_Tobbes_jogviszony_fni http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_6_Katas_ev__tarsas_vallalkozo_yds http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_6_KATAs_egyeni_vallalkozo_es_ugyvez_csf A kérdés feltevői, és jómagam is arról szeretnénk bizonyosságot nyerni, hogy megúszható-e 50 ezer forinttal a járuékkötelezettség főállású katásként, ha mellette kft.-ben is társas vállalkozó valaki. 2016-ban a főállású kisadózás nem mentesítette másik vállalkozásban a társas vállalkozót a minimumjárulék-fizetési kötelezettségek alól. 2017.01.01-től azzal, hogy a Tbj. 5. §-ában a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, alkalmazhatók-e a 31. § (5)–(6) bekezdései? Azaz a biztosított főállású (bt.-beltag) kisadózó "társas vállalkozóként biztosítottnak" minősül-e?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja (egyedüli tag) kiváltja az egyéni vállalkozást és katát választ. Mint egyéni vállalkozó jogszerűen beszámlázhat-e a saját kft.-jébe, ha – nem végez tevékenységet a kft.-ben, az ügyvezető a férje, – az egyéni vállalkozó az ügyvezető a kft.-ben? Köszönettel: Izsó Krisztina
Rövid tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kisadózó vállalkozás bevételére és a bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó rendelkezések változásairól.
Áfás egyéni vállalkozó átalakul egyéni céggé. Lehet-e az egyéni cég alanyi mentes és katás? Esetleg az átalakuláskor év közben is ki lehet lépni az áfakörből? Milyen lépései vannak az átalakulásnak? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás, adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem katás egyéni vállalkozó. A közelmúltban 10 százalékos tulajdont vásárolt egy kft.-ben. Ennek a kft.-nek alvállalkozóként mint katás egyéni vállalkozó tervez munkát végezni, és számlázni, előre láthatólag 2-5 millió forint értékben évente. A hatályos jogszabályok szerint működhet-e ez így? Másrészt várhatóan az egyéni vállalkozói teljes bevételének a 90-100 százalékát fogja kitenni a kft.-ből származó árbevétel. Mivel 1 millió forintnál nagyobb lesz az egy ügyféltől (a kft.) származó bevétele, ezért fel fog merülni a bújtatott foglalkoztatás gyanúja. Ezt jól gondolom? Ha igen, megoldást jelent-e a helyzetre, ha nem egyéni vállalkozóként, hanem bt.-ként végzi ugyanezt? Válaszát előre is köszönöm!
Biztosítási ügynök kata adózási formát választana. A katatörvény 14. § (3) bekezdésében előírt feltétel olyan formában teljesül, hogy a kisadózó az eszközöket, valamint a helyiséget is ugyanazon személytől bérli, akinek számláz. Ennek alapján lehet-e kata alanya?
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó ügyfelünk 51% tulajdonrészt vásárolt egy kft.-ben, amelyben a társasági szerződés szerint megbízási szerződéssel az ügyvezetői feladatokat is ellátja. A tulajdonszerzés napjától társas vállalkozónak minősül, és így mellékállású katás vállalkozó lesz, vagy marad főállású katás, és csak a megbízási díj – ami jelenleg 0 forint – után fizeti a társaság a járulékait?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2015. 09. 30-ig volt katás. 2015.10.01-től értékhatár túllépése miatt ki kellett lépnie a katából a gyes miatt. 2016-ban nem lépte túl az alanyi mentesség értékhatárát. Kérdésem választhatja-e a kata szerinti adózást 2017. február 1-jétől. Köszönettel: Liker Judit Könyvelde Bt.
Tisztelt Adózóna! Adott egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. résztulajdonosa és egyik ügyvezetője, továbbá részt vesz a társaság termelő tevékenységében is. A vállalkozó 2017.01.01-től kisadózást választott. Ezzel egyidejűleg a kft.-ben a főállású társas vállalkozói jogállását 2017.01.01-től munkaviszonyra változtatta (ügyvezetőként, de a munkaköri leírásában a kft.-ben végezhető munkatevékenységek is szerepelnek), ahol a heti munkaideje 10 óra. Ez a munkaidő elegendő a kft.-ben végzett valamennyi tevékenységének lefedésére. Mivel ez nem éri el a heti 36 órát, ezért kisadózóként „főállásúnak” jelentette be magát. Kérdésem, hogy helyesen járt-e el a 2017. évi bejelentésekkel, mert olvastam olyan véleményt is, hogy ha a társas vállalkozásban ügyvezetői feladatot ellátó tulajdonosnak nincs sehol „főállásnak” minősülő jogviszonya, akkor ügyvezetőként a társas vállalkozásban főállású társas vállalkozónak fogják minősíteni. (A katatörvény alapján a főállású kisadózói státusz nem minősül az egyéb jogviszonyok elbírálása tekintetében főállásnak). Azonban a Tbj. rendelkezései szerint csak az az ügyvezető lesz e tevékenységéből fakadóan társas vállalkozó, aki azt nem munkaviszony keretében – és e tekintetben nincs óraszámmegkötés – látja el. Tehát elegendő-e a részmunkaidős ügyvezetői munkaviszony megléte ahhoz, hogy a társas vállalkozókénti biztosítási jogviszonyt kizárja, ezáltal lehetővé téve a főállású kisadózói státuszt? Válaszát előre is köszönöm! Hatlaczki László
Tisztelt Szakértő! Honvédségi járadékosként szeretnék vállalkozásba kezdeni. A szabályok szerint, amennyiben a jövedelmem eléri a minimálbér 18-szorosát, úgy abban az évben vissza kell mondanom a járadékomat. A vállalkozás adózási formájával kapcsolatban kérdezném, hogy van-e olyan jövedelemhatár, ami alatt nem éri meg a katát választani? (Amennyiben jól értelmeztem a cikkeket, úgy egyéb adózásnál a minimálbér utáni járadékokat mindenképpen meg kell fizetnem. Ez pedig magasabb mint a KATA 50 ezer forintja.) Következő kérdésem arra vonatkozna, hogy katásként, mi számít jövedelemnek? Kell-e figyelnem a minimálbér 18-szorosát? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Sári József
Tisztelt Adózóna! Eddig katás egyéni vállalkozó voltam, alanyi adómentes. Mellette őstermelő. A két esetben különböző tevékenységi kört végeztem, mert ugyebár így szabályos. Most egy egyszemélyes kft. tulajdonosává és ügyvezetőjévé váltam. A kft. főtevékenysége és egyéb tevékenységei már megegyezhetnek az egyéni, illetve az őstermelős vállalkozásokkal, vagy ebben az esetben sem lehet azonosság? Kérem az ide vonatkozó jogszabályt is legyen kedves megadni. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft.-ben a tagok 50-50 százalékos részesedéssel rendelkeznek. Kft. kötne szerződést egy katás vállalkozóval, aki a kft. egyik tagjának a közeli hozzátartozója. A szerződés tárgya tanácsadás lenne. Be kell-e jelenteni a kapcsolt vállalkozást a szerződés létrejöttekor? Milyen kockázattal járhat ez a bevétel a katásnak, illetve a tanácsadás költségként elszámolása a kft.-nek? Van-e más kockázat azon felül, hogy a NAV vizsgálni fogja, hogy nem állt-e fenn a munkaviszony? Sokat segítene törvényi hivatkozás is. Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozónak magánszemélyként keletkezett bírósági illetékfizetési kötelezettsége decemberben. Fizetési kedvezményre nyújtott be kérelmet "hétköznapi" levélben. A NAV nem fogadta be kérelmét, nem indította meg az eljárást, felszólította a kérelem ügyfélkapun keresztül történő benyújtására. Így december 31-én az adózónak 100 ezer forintot meghaladó végrehajtható adótartozása lett, megszüntették kataalanyiságát. Jogos a NAV eljárása? Jól gondolom, hogy amennyiben befogadják a kérelmét, akkor a tartozása nem végrehajtható? Magánszemélyként is köteles elektronikus úton intézni az ügyeit az egyéni vállalkozó? Köszönöm válaszát! CSCS
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha a tao alá tartozó betéti társaság 2017.01.01-től áttér a katarendszerbe, hogyan kell könyvelni a januárban kiállított decemberi szolgáltatásra vonatkozó bevételt? Az még a 2016. évi árbevételt növeli, vagy a katás bevételbe tartozik? Tényleg le kell zárni a cég számvitelét 2016.12.31-ével, mintha végelszámolt volna? Köszönöm válaszukat: Takács Zsuzsanna
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték