Áfás katás kiegészítő tevékenységűn nyugdíjas végez tárgyi adómentes tevékenységet /OKJ -s/ oktatást. Kérdésem, hogy ez a bevétele beleszámit-e a 6 millió forintos bevételébe? Az áfabevallásban szerepel a 08-as sorban. Válaszát köszönöm.
A kötelező társadalombiztosítási rendszer mindössze három személyi kör – nevezetesen a mezőgazdasági őstermelő, az evás egyéni vállalkozó, illetve a főállású kisadózó – számára nyújt lehetőséget arra, hogy önkéntes döntés alapján a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegű járulékalap után, vagy magasabb összegben fizessen járulékot.
Tisztelt Szakértő! 2015.01.01-től a nem katás tagnak osztalékból származó jövedelme keletkezik. Ezzel kapcsolatban kérdezem: – 2014. évben keletkezett nyereségre már vonatkoztatható ez a szabály, – a nyereség megállapításánál a bevétel csökkenthető-e a számlával igazolt költségekkel – függetlenül attól, hogy csak bevételi nyilvántartást vezetünk –, vagy a nyereség = a bevétellel, – társasági szerződés lehetőséget ad arra, hogy egyhangú határozat alapján a nyereség felosztása ne a vagyoni betét arányában történjen. Ez elegendő, vagy szükséges a társasági szerződés módosítása, hogy az arányoktól eltérjünk, – korábban a keletkezett nyereség egyéb jövedelemnek minősült. Mi van akkor, ha ezt még nem rendeztük a nem katás tagokkal. Van erre vonatkozóan határidő? ( Az osztalék felvételére tudom, hogy nincs.) Köszönettel Kovács Dezsőné
Ingatlan-bérbeadással foglalkozó adószámos magánszemély katás egyéni vállalkozást is indítana, amelyhez támogatást kap. Katás bevétel lesz-e a támogatás, s beleszámít-e az alanyi adómentesség határértékébe az ingatlan-bérbeadásból magánszemélyként kapott bevétel? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás, adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki 75 ezer forintot fizet havonta, tehát 130 ezer forintnak felel meg a bruttó bére. Alapított egy kft.-t, és az a kérdés merült fel, hogy ebben az esetben a kft.-ben kell-e járulékot fizetni? Ha igen, akkor az egyéni vállalkozás átminősíthető-e mellékállásúnak? Köszönettel: Nemes Katalin
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszát az alábbi kérdésre. Katás betéti társaság beltagja kisadózóként be van jelentve (25 ezer forinttal), a kültag nincs bejelentve mert nem működik közre a bt. tevékenységében. Tulajdoni arányok 50-50 %. Az elért katás bevétel 5 millió forint. Hogyan kell kiszámítani az szja-törvény 66. § af) pontja szerinti kisadózó tagként be nem jelentett tag részére a bt. NYERESÉGÉBŐL (?) való részesedésként kifizetett összeget? Az 5 milliós bevételből költségként levonom a havi 25 ezer forintot? Mennyit vonok le mint ehhez kapcsolódó, a bejelentett katás tag részére kifizetett tagi jövedelem összege jogcímen költségként? Rendben van, hogy a költségszámlákat gyűjtöm, de ezen felül mondhatom-e azt, hogy mondjuk a bejelentett katás tag havi tagi jövedelme 500 ezer forint? Ezt az 500 ezer forintot veheti fel a bejelentett tag 25 ezer forinttal, és akkor nem maradna felosztható NYERESÉG. Várom válaszukat, tisztelettel: Merckléné Pósa Judit
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, áfában alanyi mentességet választott. Jelenleg pályázatot ad be falusiturizmus-fejlesztésre, és katás szeretne lenni, áfában pedig alanyi mentes. Kérdésem: ha ez a magánszemély katás vállakozást indít, a támogatás, amit kap, az katás bevétel lesz-e? Tudomásom szerint költségek fedezetére kapja a támogatást. Katás bevételnek számít-e a bérbeadás bevétele, mivel a vállalkozásnak egy adószáma lesz (vagyis a régi adószáma)? Áfa szempontjából az alanyi mentesség határértékébe beleszámít az a bevétel is, amit elvileg magánszemélyként az ingatlan-bérbeadásból kap? Külön tudjuk-e választani a két tevékenységet (az ingatlan-bérbeadást és a katás egyéni vállakozást)? Szerintem jobb lenne, ha visszaadná az adószámát, és adószám nélkül adná bérbe az ingatlanát, míg vállalkozóként új adószámot kérne, és így el van választva a két bevétel. Mielőbbi válaszát várom: Tisztelettel: Oroszné
A kft. ügyvezető tagja heti 36 órás főállásban van máshol bejelentve, a kft.-ben megbízással ügyvezető, jelenleg nem kapott jövedelmet, ezért a 1041-en nem volt bejelentve, mint biztosított, csak a 08-on, mint ügyvezető tagként szerepelt főállás melletti kóddal. Jövő hónaptól megszűnik a főállása és alkalmazottként fog dolgozni a kft.-ben. Kérdés: jogviszonya előtt kell újként bejelenteni, vagy be kellett volna jelenteni, mint főállás mellettit is, és most a változást 8 napon belül kell bejelenteni?
Adott férj és feleség. Van egy közös bt.-jük, a feleség a beltag és az ügyvezető, személyesen közreműködik, kapcsolt munkakörben, munkaviszonyban, heti 2 órában, míg a férj kültag heti 1 órás munkaviszonyban a munkáltatói jogokat gyakorolja a bt.-ben. Közös evás kft.-jükben a feleség az ügyvezető, és személyesen közreműködik kapcsolt munkakörben, heti 5 órában, a férj nem vesz részt a tevékenységben. A férj főállású katás egyéni vállalkozó (havi 50 ezer forintot fizet). Kérdésem: működhetnek-e így?!
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a segítségét, hogy ha egy katás adóalany egyéni vállalkozó 30 napot meghaladóan táppénzen volt, viszont a tételes adót megfizette a kieső hónapra is, akkor az a hónap a havi 500 ezer forint/hó bevételbe, illetve az arányos áfabevételbe beszámítható-e. Táppénzt a kieső időszakra igényelt és kapott. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2016. 06. 16-ától hatályos a Tbj. 5. paragrafus (1) bekezdésének j) pontja, miszerint a főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Az lenne a kérdésem, hogy ez a változás kihat-e arra a főfoglalkozású, katás egyéni vállalkozóra, aki egyidőben tagi jogviszonnyal is rendelkezik egy kft.-ben? Továbbra is meg kell neki fizetnie a tagi jogviszonyára vonatkozóan az emelt járulékokat, miközben fizeti az 50 ezer forintos katát? Vagy a Tbj. ezen új pontja megszünteti ezt a kötelezettséget? Melyik az a jogszabályi hivatkozás, ami alapján ezt el lehet dönteni? A másik kérdésem: amennyiben ez a főállású katás egyéni vállalkozó egyben tagi jogviszonyos a kft.-ben, de a kft.-ben az ügyvezetést 36 órás munkaviszonyban látja el, akkor már katásként elég a 25 ezret fizetnie, és a tagi jogviszonyára tekintettel nem kell fizetnie (csak ha van tényleges jövedelme), mivel rendelkezik ügyvezetőként a heti 36 órát elérő munkaviszonnyal? Ez a megoldás járható út ahhoz, hogy a kata összegét 25 ezer forintra csökkentsük úgy, hogy elkerüljük a tagi jogviszonyban fizetendő, emelt járulékokat is? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy kft.-ben ügyvezető és személyesen közreműködő tag (a másik tag csendestárs). Továbbá van az ügyfélnek egy katás egyéni vállalkozása és egy bt.-je is, melyben, mint kültag, kisadózó. Kérdés: Ha a kft.-ben munkaviszonyba jelentjük be 8 óra helyett 2 órára (részmunkaidőbe), mert annyi időt vesz igénybe az ügyvezetés, akkor az egyik katás vállalkozásban 50 ezer forintot kell fizetni, a másikban pedig 25 ezer forintot? A bt.-ben vagy az egyéni vállalkozásban kell az 50 ezer forintot megfizetni, vagy szabadon eldönthető, melyikben? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy általunk könyvelt cégnél egyik tulajdonos (30 százalékban, nem ügyvezető) egyéni vállalkozást is indított, és bejelentkezett a kata adózás alá. Eddig a kft. fizette utána a minimálbérre eső járulékokat. Innentől kezdve a kft.-ben nem végez munkát. 1.) Ebben az esetben lehet-e főállású katás, és így a kft.-nek nincs járulékfizetési kötelezettsége? 2.) Amennyiben szeretne munkát végezni, és így számlázni a kft. felé, megteheti-e, és ebben az esetben hogyan alakul a kft. járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel: Pallós Ivett
Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!
Egy betéti társaságban kiegészitő tevékenységű nyugdíjas, beltag ügyvezető van. Katás egyéni vállalkozásában 552006 övtj tevékenységet folytat. Ez igy szabályos-, lehet-e igy folytatni? Válaszát köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték