Az augusztus 30-án megjelent Magyar Közlönyben kihirdették a járványügyi helyzet miatt szigorított határátlépési szabályokat és a határellenőrzés ismételt bevezetését.
Augusztus 13-ától nem minősül keresőképtelennek, azaz táppénzre sem jogosult az, aki nem hivatalos céllal utazik a kormány által kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékűnek nyilvánított országba, és onnan hazatérve hatósági házi karanténba kell vonulnia – ekként módosult a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. kormányrendelet.
Az elkövetkező hetekben számos munkavállaló megy szabadságra, és lesznek közöttük, akik ezt az időt külföldön fogják eltölteni. 2020. július 15-étől a kormány olyan járványügyi intézkedéseket rendelt el, amelyek a most szabadságra induló munkavállalókat is érinteni fogják, ennek megfelelően közvetett módon kihatnak a munkáltató működésére is, olvasható a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal elemzésében.
Bangladesből érkezett koronavírus-fertőzöttek százainak felkutatását rendelték el az olasz egészségügyi hatóságok, akik még a két ország közötti légi járatok felfüggesztése előtt érkeztek Rómába – jelentette a helyi sajtó szerdán.
Jövő péntektől sok országból karanténkötelezettség nélkül lehet beutazni Angliába – közölte pénteken a brit közlekedési minisztérium.
Már az is könnyebbség a könyvelők számára, hogy a koronavírus-járvány miatt a cégek május 31. helyett ráérnek szeptember 30-áig benyújtani az előző éves beszámolójukat. Igazából azzal tudnak a könyvelők rengeteg időt megspórolni, ha az ügyfelektől papír helyett – élve a minősített elektronikus aláírás adta lehetőségekkel – digitális formában kapják meg a pénzügyi évzáráshoz szükséges dokumentumokat.
Újabb rendkívüli intézkedéseket hozott kormány 81/2020. számú, 2020. április 2-ától hatályos rendeletében. E rendelet a veszélyhelyzet elhárításának felelőseként a miniszterelnököt jelöli ki. Külföldiek nem léphetnek Magyarország területére, a beérkező magyaroknak egészségügyi vizsgálat alá kell vetniük magukat. Mindkét esetben vannak kivételek.
Hogyan lehet hivatalosan módosítani a munkaszerződést úgy, hogy a munkáltató és a munkavállaló sem megy be az irodába, céges szinten elrendelték az otthoni munkavégzést? Hogyan lesz hivatalos egy szóbeli megállapodás? A felek hogyan írják alá közösen a szerződés módosítást? Van erre jogilag elfogadott online mód esetleg? Videófelvétel rögzítése 3 személy (2 munkáltatói képviselő 1 munkavállaló) jelenlétében? Köszönöm válaszát!
Egészségügyi veszélyhelyzetben gyakran felmerülő kérdések – egyebek mellett –, hogy kaphat-e táppénzt a karanténban lévő, egyébként még igazoltan nem beteg személy, hogyan nyújtható be a keresőképtelenségi igazolás személyes kapcsolattartás hiányában, és miként forduljanak a háziorvoshoz a betegek légúti fertőzési tünetek esetén.
Sokakban felmerül a kérdés, milyen munkajogi lehetőségeik vannak a munkavállalóknak koronavírus idején, ha maguk nem betegek, nincsenek kötelező karantén alatt sem – tehát táppénzre nem jogosultak –, viszont a gyermekükkel a bölcsődei, óvodai, iskolai bezárások miatt otthon kell lenniük. Ha a home office nem megoldás a munkakör vagy egyéb okok miatt, a szabadsággal, illetve fizetés nélküli szabadsággal lehet operálni, megfelelő munkavállalói és munkáltatói együttműködés mellett. Cikkünkben számba vesszük, mire kell figyelni a fizetés nélküli szabadság kivételénél, az milyen hátrányokkal jár a munkavállaló számára.
Már a második eset a rokonságban, hogy "felelőtlen utazgató" miatt a munkahelyen dolgozók karanténba kényszerültek. Ez betegállománynak minősül, vagy a munkavállalónak le kell nyelnie, hogy két hétig nem kap fizetést? A munka törvénykönyve nem rendelkezik rendkívüli esetekről, vagy ha igen, itt olvastam az Adózónán éppen ma, A MUNKÁLTATÓKAT VÉDI EGYÉRTELMŰEN. Vagyis az ember (munkavállaló) már nem jelent semmit a törvényhozók számára. Ezzel kapcsolatban tudnak-e tanácsot adni, mit tehet egy 21 éves munkavállaló? Előre is köszönöm válaszukat: Anderlik István Gyuláné
A koronavírus-járvány következtében feje tetejére állt mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók élete. Nézzük meg, hogy milyen potenciális veszélyforrások leselkednek a felekre, és azokra milyen jogi megoldások találhatóak!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk fizetett szabadságra készül, melyet előzetesen engedélyeztünk. A szabadság időtartama alatt olyan uniós országba utazik repülővel, mely jelenleg semmiféle karantént nem rendelt el (ez ugye napról napra változhat). Hogyan járhat el szabályosan a munkáltató, ha azt szeretné, hogy a visszaérkezését követő 2 hétig a munkavállaló ne vegye fel a munkát (védve a többi, főleg idősebb és krónikus beteg munkatársakat)? Fizetett szabadság kiadása – amennyi még maradt az évre –, és azt követően igazolt, de fizetetlen szabadság kiadása a helyes eljárás? Egyáltalán megtilthatja-e a munkáltató a munka megkezdését az előzetesen engedélyezett szabadságának letöltése után a munkavállalónak? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az egyik munkavállalónk a napokban Észak-Olaszországba megy síelni. A munkáltatónak joga van-e ahhoz, hogy a munkavállalónak megtiltsa, hogy hazaérkezése után két hétig bemenjen a munkahelyére dolgozni? Illetve joga van-e a munkáltatónak ebben az esetben arra, hogy erre a két hétre ne adjon fizetést a munkavállalónak? Köszönöm!
Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek – mondta Viszló László munkajogász az MTI megkeresésére csütörtökön.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték