Tisztelt Szakértő! Bt. beltagja vagyok, egy kft.-ben pedig 50 százalékos tulajdonos. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? A kft. másik tulajdonosával nem vagyok rokoni kapcsolatban. Amennyiben kapcsolt vállalkozásokról van szó, azt be kell-e jelenteni a NAV felé? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. kölcsönt ad "B" Kft.-nek 1 évre, az MNB honlapján közzétett statisztikai adatsorban foglaltakkal egyezően, 3,33 %-os kamatot megállapítva. "A " Kft. ügyvezetője és egyben tulajdonosa egyenesági rokonságban van, "B "Kft. tulajdonosával és egyben ügyvezetőjével. Mindkét cég egyedüli tulajdonban van, nincs más üzlettárs. Kérdés, hogy a két cég kapcsoltnak minősül-e, kell- e jelenteni a NAV-nak? Továbbá a kamatkikötés megfelelőnek minősül-e ahhoz, hogy ne kelljen adóalapnövelő, -csökkentő tételeket eszközölni? Tisztelettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem, hogy ha két cég kapcsolt lesz – például az ügyvezetés egyezősége révén –, azt 15 napon belül be kell jelenteni a 201T nyomtatványon? Ha lezárult a közös ügy, akkor ki is kell jelenteni? Ha például egy hónap múlva megint lesz egy közös gazdasági esemény, akkor újra be-, ha lezárul, akkor újra ki kell jelenteni a kapcsoltságot?
Tisztelt Szakértő! "A" Zrt. 100 százalékban tulajdonosa "B" Kft.-nek. "B" Kft. vásárolhat-e "A" Zrt.-től részvényt? Válaszukat előre is köszönöm.
Egy betéti társaság beltagja a feleség, aki személyesen nem működik közre, illetve az ügyvezetést napi két órás munkaviszonyban látja el. A társaság kültagja a férj, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll a bt.-vel, illetve nem képviselője a cégnek. A kültag ügyvezetői feladatokat lát el egy kft.-ben megbízási jogviszonyban. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a kft. és a bt. az ügyvezetésre, illetve egyéb szempontra tekintettel a Tao tv. szerint?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni állásfoglalásukat. Fennáll-e a kapcsolt vállalkozás az alábbi cégek valamelyike között, ha: "A" Kft.-ben két tulajdonos van 50-50 százalékos tulajdonrésszel, és ügyvezető mindkettő, egyenlő jogokkal. "B" Kft.-ben egyszemélyes tulajdonos 100 százalékban az "A" Kft. egyik tagjának fia. "C" Kft.-ben "A" Kft. másik tulajdonosának felesége gyakorolja az ügyvezetői jogokat, valamint "A" Kft.-ben 4 órás bejelentett munkaviszonnyal is rendelkezik. Kereskedelmi kapcsolat áll fenn "A" Kft. és "B" Kft. között, valamint "A" Kft. és "C" Kft. között is. A fentiek alapján valamelyik esetben fennáll-e a kapcsoltság? Válaszukat előre is köszönöm: V. Beáta
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni egy kapcsolt vállalkozás megítélésében. Adott egy őstermelő, áfakörös és adott ugyanannak a magánszemélynek az egyéni cége. A kettő közötti ügyletek a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó előírások figyelembe vételével történhetnek-e, vagy nem vonatkozik rájuk.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a vele kapcsolt viszonyban lévő társasággal olyan szerződést köt, melyben bérbe adja az ingatlanát raktározási célra (tehát a bérlő társaság raktározási szolgáltatást fog végezni) úgy, hogy ehhez a bérbeadó biztosít gépi eszközöket, illetve 2 fő munkavállalóját is biztosítja folyamatosan (nyilván munkaszerződés módosítanak). Kérdésként merült fel: 1. Értelmezhetjük-e úgy az ügyletet, hogy az ingatlan-bérbeadás a főszolgáltatás, és az eszközök, illetve a munkaerő rendelkezésre bocsájtása úgynevezett járulékos költségek, amelyek felveszik a főszolgáltatás áfakulcsát? (Ha áfás bérbeadást választunk, akkor áfás lesz, ha főszabály szerinti mentes lesz akkor mentes lesz). A szerződésben foglalt szolgáltatás díja nem tartalmazza külön a bérlet díját, illetve a járulékos szolgáltatás díját. 2. A bérbevevő havi rendszerességgel számol el a partnerével különböző mutatók alapján, vagyis a raktározási szolgáltatás díja értelemszerűen havonta változik. Elfogadható-e olyan szerződés szerinti díjmegállapítás a bérbeadó és bérbevevő között, hogy a bérleti díj összege nem más, mint a mindenkori raktározási szolgáltatás díjának a 95 százaléka, így a bérleti díj is változó összeg lenne? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Katás egyéni vállalkozó rendszeresen számlázott a felesége és édesanyja tulajdonában álló kft.-nek. Pár hónapja megkapta édesanyja tulajdonrészét a kft.-ben, nem személyesen közreműködő taggá vált. Továbbra is katás egyéni vállalkozóként végez szolgáltatást a kft. részére. Kérdésem, hogy rendben van-e ez így, mivel a két vállalkozás kapcsoltnak minősül? Továbbá a kft.-nek van-e ezzel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettsége, ha a katás egyéni vállalkozó részére kifizetett összeg meghaladja az 1 millió forintot?
Tisztelt Szakértő! Az egyik munkáltató a munka törvénykönyve 53. § (1) bekezdése szerint a munkáltatóval kapcsolt vállalkozásban lévő másik munkáltatónál történő munkavégzésre utasítja ideiglenesen a munkavállalót. Hogyan kell elszámolnia a két munkáltató között a munkavállaló kirendelését? Szabadon megállapodhatnak, esetleg úgy is dönthetnek, hogy nem fizet semmit a "kirendelés" miatt a másik munkáltató, vagy kell-e például a szokásos piaci árat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A és B társaság magyarországi kapcsolt vállalkozások és egy csoporthoz tartozó csoportos áfaalanyok. A társaság vásárol EU-ból egy használt személygépkocsit, amit B társaságnak tervez tartósan bérbe adni. A társaság nem gépjárműkereskedő és B társaság kizárólag A társaság részére végez szolgáltatást. A közösségen belüli termékbeszerzés esetén fizetendő áfa keletkezik, viszont személygépkocsi vásárlása esetén akkor lehet az áfát levonásba helyezni, ha az tartósan bérbeadásra kerül. Az áfalevonhatósági szabályok figyelembe vételével csoportos áfaalanyok közötti bérbeadás esetén is levonható A társaság beszerzéséhez kapcsolódóan a közösségen belüli áfa? Vagy az A társaság csak akkor helyezheti levonásba a közösségen belüli áfát, ha áfacsoporton kívül adja bérbe az autót? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Adott egy zrt., ahol három tulajdonos van, A kérdéses két fő, aki a szerződéses kapcsolatban álló kft.-ben is tulajdonos, a zrt.-ben 35-35% tulajdoni résszel rendelkezik. A kft.-ben ez a két fő 30-30% tulajdoni résszel rendelkezik. A két cég folyamatos szerződéses kapcsolatban áll egymással. Be kell-e jelenteni a kapcsolt vállalkozást, illetve kell-e transzferár dokumentációt készíteni? A zrt. éves bevétele 250 millió Ft, a létszám 10 fő felett van. Előre is köszönöm válaszukat.
Ingatlanvagyonnak gazdasági társaságba történő apportálása illetékfizetési kötelezettségével kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Ügyfelem ingatlanvagyonát kívánja egyszemélyes gazdasági társaságába apportálni törzstőkeemelés útján, amelynek ő a tulajdonosa 100%-ban. Kérdésem: illetékfizetési kötelezettség keletkezik-e, ha a magánszemély ingatlanát a fenti gazdasági társaságba apportálja, melynek fő tevékenységi köre saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele? Ez a társaság és annak egyszemélyes tulajdonosa a Tao. törvény 4. § 23. pont a)-e) alatti kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az Itv. 26. § (1) t) pontja szerint?
Tisztelt Szakértő! Adott két kft. A- Kft.-ben 100%-os tulajdonos János. B - Kft-ben 100%-os tulajdonos Géza. János Géza feleségének mostohaapja. (Mellékesen Géza felesége munkavállalója A Kft.-nek) Kérdés, hogy az A és B Kft. kapcsolt vállalkozások-e? Segítségét előre is köszönöm!
Adott egy betéti társaság (apa 28%, anya 28%, gyerek1: 14%, gyerek2: 14%, gyerek 3: 14%) és egy kft., ahol apa 50% és egy külső 50%-os tulajdonnal rendelkezik. Mezőgazdasággal foglalkoznak. A bt. termel. A bt. termékeit felvásárolja a kft., ez az eset kapcsolt vállalkozásnak minősül? Illetve a bt.-n kívül az egész család közös őstermelő, szintén termelnek, melyet a kft. vásárol fel, ez esetben egyáltalán a kapcsolt vállalkozás fogalmával kell-e foglalkozni? Amennyiben a bt.-kft. kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, milyen teendők vannak az ügylet lebonyolításával kapcsolatosan?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték