Tisztelt Szakértő! Egy lengyel egyéni vállalkozó Magyarországon kft.-t alapított, amelyben egyedüli tulajdonos és ügyvezető is egyben. A magyar kft. üzleti kapcsolatban áll (számláz) a lengyel egyéni vállalkozással. Kérdésem lenne, hogy a lengyel egyéni vállalkozás kapcsolt vállalkozása lesz-e a magyar kft-nek? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő, Hivatkozva a https://adozona.hu/kerdesek/2018_12_5_Kapcsolt_fel_meghatarozasa_sqk kérdésre szeretnék válaszolni, hogy ellentmondást érzek egy korábbi ezzel kapcsolatos választ illetően: Tagi kölcsön (2017. 11. 01., Kneitner Lea válaszadó: "Ha a társaság többségi tulajdonosa nyújtja a tagi kölcsönt, a tag és a cég között többnyire fennáll a kapcsolt vállalkozási viszony. Amennyiben kamatmentes a tagi kölcsön, egyéb bevételekkel áll szemben a kamatráfordítás. Az összeg a piaci kamaton alapul, számítási módszereket az 1996. évi LXXXI. trv. (a társasági adóról és az osztalékadóról) nyújt. A lekönyvelt piaci kamatösszeg adóalap-növelő tételt jelent." Kneitner Lea), ahol piaci kamatösszeg növelő tételként írja elő a kamatmentes tagi kölcsön kamatát. Mit értelmezek rosszul? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy magyarországi cégnek külföldi telephelyű kapcsolt vállalkozása Romániában, ahol a kapcsolt vállalkozás leadózott a jövedelem után. Ezt a jövedelmet megkapja a magyarországi anyacég, majd utána ezt osztalékként felveszik a magyarországi tulajdonosok. Ezek után a magyarországi tulajdonosoknak gondolom ugyanannyit kell fizetni mint magánszemélynek osztalék után, 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Címzett! Kapcsolt vállalkozásnak minősül az alábbi eset? Egyik cég 100 százalékban leányvállalata egy német anyacégnek, egy magyar ügyvezetővel. A másik cég 50 százalékban leányvállalata ugyanennek a német anyacégnek, 50 százalékban pedig holland. Két ügyvezető van, az egyiket a német cég nevezi ki, a másikat a hollandok. Nincs többségi befolyás. A munkáltatói jogokat a német cég által kinevezett ügyvezető gyakorolja. Jövő évtől várhatóan ebben a cégben is ugyanaz lesz az ügyvezető aki a másik (fent említett 100 százalék német tulajdonú) cégben. Fentiek alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül jelenleg a két cég? És jövő januártól? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magyarországon működő kft.-k anyavállalata ugyanaz az EU-s vállalkozás. 2017-től az ipa és az innovációs járulékalap számításakor nem kell összevontan kezelni a kapcsolt vállalkozások adatait, kivéve ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre. 2018. szeptember 11-én az egyik leányvállalatból kiválással létrejött egy másik. Az értelmezésünk szerint ennek a kettő vállalkozásnak (és csak ennek a kettőnek a kapcsolt vállalkozási körön belül) együtt, összevontan kell kezelni az adatait az ipa és az innovációs járulékalap számítása során. A kérdésünk: jól értelmezzük-e a jogszabályi előírást? Válaszát tisztelettel megköszönöm. B. Ilona
A magyar adózási környezet számos kihívást rejt magában a vállalkozások számára, de a szabályok alapos ismerete és az ezeknek való megfelelés folyamatos monitorozása megóv a kockázatoktól, és feltárhatja az eddig kiaknázatlan lehetőségeket is – hangsúlyozták a szakértők a LeitnerLeitner kecskeméti adózási konferenciáján.
Tisztelt Szakértő! Van egy házaspár, mindegyikük ugyanazon tevékenységi körű (ÖVTJ-s) katás egyéni vállalkozó. Mindegyikőjüknek saját ügyfélköre van, csak saját ügyfeleikkel állnak kapcsolatban, a házastársak között semmilyen ügylet nem teljesül. Fennáll ebben az esetben csak házastársi mivoltuk miatt a kapcsolt vállalkozási státusz; s ha igen, ebben az esetben a bevételi értékhatár (40 százalékos adókötelezettségre tekintettel) összesen 12 millió/év? Illetve, ha az egyikük a másik ügyfelének mégis teljesítene szolgáltatást a bevétel meghatározásánál csak az ezen ügyletből származó értékre szükséges az összeszámítást elvégezni, s az esetleges értékhatár feletti részre a 40 százalékos adót megfizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. és "B" Bt. kapcsolt vállalkozás. "A" Kft. (jelenleg evásként a számviteli törvény hatálya alá tartozik, 2019-től szeretne kilépni az evából) pénzügyi nehézségek miatt kölcsönt nyújtott "B" Bt.-nek 6 millió forint értékben. "B" Bt. évek óta nem tudja a kapott kölcsönt visszafizetni, mert nincs akkora bevétele. A kérdésünk az, hogy ha "A" Kft. elengedné a kölcsön visszafizetését, milyen adó-, illetve illetékfizetési kötelezettség terhelné mindkét vállalkozást? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Kérdésemet az I. Kft.-re vonatkozóan kérdezem. I. Kft.-ben: feleség tulajdonos, 50 százalékban és ügyvezető, a férj tulajdonos, 50 százalékban és ügyvezető. II. Kft.-ben: a feleség tulajdonos 50 százalékban és ügyvezető, a férj tulajdonos 50 százalékban és ügyvezető. A két kft. között oda-vissza termékforgalmazás és szolgáltatásnyújtás van. Kérdés: Milyen kapcsoltság áll fenn a két kft. között? Az I. Kft. milyen beszámoló készítésére kötelezett? Az I. Kft.. egyéb kötelezettségei, például transzferárhasználat, -szabályzat, -nyilvántartás? Köszönettel!
Tisztelt Adózóna! A Kft. tulajdonosai: – 20% magánszemély, nem rokona a másik magánszemélynek – 20% magánszemély, itt ügyvezető – 60% B Kft. B Kft.-ben: – 67% magánszemély, itt ügyvezető – 33% magánszemély, a fenti magánszemély férje – az itteni magánszemélyek nem állnak rokonságban az A Kft. magánszemély tagjaival. A két Kft. ingatlan-bérbeadási szerződést kötött egymással, B Kft. a bérbeadó. Kérdéseim: – A két kft. között milyen kapcsoltság áll fenn? – A kft. milyen beszámoló készítésére kötelezett? – Egyéb, kötelezettség, aminek A Kft.-nek eleget kell tennie? Kérdésem mindig az A Kft.-re irányul, válaszukat megköszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi, áfatörvénnyel kapcsolatos kérdéssel fordulok önhöz: adva van egy "lakás" megnevezésû ingatlan, melynek használatbavételi engedélye 2018. április 6-án kelt, tehát új építésűnek minõsül. Az ingatlan egymással kapcsolt vállalkozás viszonyban álló két áfaalany között kerül értékesítésre, mind az eladó, mind a vevõ kft. A kérdésem az, hogy ebben az esetben az ügylet egyenes adózás vagy fordított adózás hatálya alá tartozik? Mielőbbi válaszukat elõre is megköszönve: dr. Losonczy Levente, Új Európa Zrt.
Kapcsolt vállalkozástól bérlek munkaerőt. A munkavégzés a mi cégünk részére történik, de a felmerülő munkaerőhöz kapcsolodó költségeket a kapcsolt EU-s cég kiszámlázza cégünknek. Ha itt ezen munkavállalónak Magyarországon szállásköltsége merül fel, azt a mi cégünk könyveiben kell/ lehet nyilvántartani? Természetbeni juttatásként az szja- és eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégünknek?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) tartalmaz olyan adóalapot csökkentő kedvezményt, amelyet az adózó megoszthat kapcsolt vállalkozásával.
Tisztelt Szakértő! Adott két cég, amelyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az egyik cég a másiknak készpénzben nagyobb összegű kölcsönt adna. Kérdésem, hogy ezt a gazdasági eseményt a hatóság felé jelenteni kell-e az alábbiakat figyelembe véve: 1) kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletről, 2.) 1 millió forintot meghaladó készpénzkölcsönről van szó? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni két társaság kapcsolttá válásának megítélésében. Jelenleg a cég tulajdonosai között nincs hivatalos kapcsolat, viszont házasságkötésüket követően keletkezik-e kapcsolt vállalkozási viszony a cégeik között? „A” vállalat tulajdonosa a férj 100 százalékban és ő az ügyvezető is. „B” vállalat tulajdonosa a feleség és egy idegen személy 50-50 százalékban, az ügyvezető a feleség Ügylet: „B” vállalat raktározási szolgáltatást nyújt „A” vállalatnak. Várom szíves állásfoglalásukat!
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték