Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1270 találat a(z) kapcsolt vállalkozás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Tavalyi, kivával kapcsolatos előadás során hallottam, hogy csak bemenetkor szükséges a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen vizsgálni. Ha belépést követően kapcsolt vállalkozás tulajdont szerez a cégben, akkor szükséges-e ismét megvizsgálni a belépéskori árbevétel- és létszámfeltételeket? A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy igen, de nem kaptam jogszabályra utalást, ami alapján ez valóban szükséges. Előre is köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: Füzesi Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ezáltal bejelentési kötelezettséget von-e maga után, ha egy bt. bel- és kültagja egy család apa és anya tagja, illetve a közös gyermekük egyéni vállalkozó, és mind a bt.-nek, mind az egyéni vállalkozásnak ugyanaz a székhelye? Továbbá számlázhatnak-e egymásnak? Előre is köszönöm szépen a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Innovációsjárulék-fizetési kötelezettség 2019.01.01-től hatályos szabályozásával kapcsolatban szeretném az állásfoglalását kérni. Az alábbi esetek kapcsolt vállalkozás fogalma szerinti minősítésében kérem a segítségüket: 1.) A és B vállalkozás természetes személyek révén kapcsolt vállalkozásnak minősülne, ha közös vagy szomszédos piacon folytatnák a tevékenységüket. A vállalkozás fagylaltot ad el, B vállalkozás virágokat értékesít (különböző piacon tevékenykednek). 2.) A és B vállalkozás természetes személyek révén kapcsolt vállalkozásnak minősülne, ha közös vagy szomszédos piacon folytatják a tevékenységüket. A vállalkozás fagylalttölcsért gyárt, B vállalkozás megveszi A vállalkozástól a tölcsért, és fagyizóban értékesíti azt. (Közös vagy szomszédos piacon tevékenykednek és gazdasági kapcsolatban állnak.) 3.) A és B vállalkozás természetes személyek révén kapcsolt vállalkozásnak minősülne, ha közös vagy szomszédos piacon folytatják a tevékenységüket. A és B vállalkozás is fagylaltot ad el az ország két különböző pontján, gazdasági kapcsolat nincs közöttük. (Közös vagy szomszédos piacon tevékenykednek, de nem állnak gazdasági kapcsolatban.) Köszönettel.

    Kérdés

    Ingatlantulajdonnal rendelkező cég üzletrészének 100 százalékos tulajdonosa egy belföldi cég. Az üzletrészt el szeretné adni kapcsolt vállalkozásának. Kell-e az eladással kapcsolatban illetéket fizetni?

    Kérdés

    Egyszemélyes kft. és egy bt. két beltaggal, két kültaggal egy család tulajdonában, és ügyvezetése alatt áll. A kft. tulajdonosa és ügyvezetője az apa (képviselet módja önálló). A bt. egyik beltagja a feleség 37%-os tulajdonrésszel egyedüli ügyvezető (képviselet módja önálló). A két kültag a két közös lánygyermek 21-21% tulajdonrésszel. A másik beltag az egyik lány házastársa 21%-os tulajdoni résszel, aki az egyszemélyes kft.-ben az apa mellett ügyvezető (képviselet módja önálló). A bt.-ben a szavazati arányok a döntések meghozatalában azonos mértékűek (25% minden tagnak). A kft. és a bt. egymásban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezik. A két vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a tao-törvény, a de minimis támogatás, a kkv-törvény és az innovációs járulék tekintetében? Segítségüket előre is köszönjük!

    Kérdés

    Egy egyszemélyes nonprofit kft. tulajdonosa az ügyvezető édesanyja. Egy másik egyszemélyes kft. tulajdonosa és ügyvezetője a nonprofit kft. ügyvezetőjének a felesége. A nonprofit kft. és a másik kft. kapcsolt vállalkozás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! Kapcsolt vállalkozástól megvásárolt tárgyi eszköznél igénybe vehető-e a kkv-k adóalap-csökkentése a beruházás miatt? Ezekre az eszközökre már az a kapcsolt cég akitől most megvette, korábban szintén igénybe vette.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! "A" Kft. – több éve középvállalkozás –, tulajdonosi kör: apa 40% százalék, anya 15 százalék, gyerek1 15 százalék, gyerek2 30 százalék. "B" Kft. – kisvállalkozás –, tulajdonosi kör gyerek1 50 százalék, gyerek2 50 százalék. A két gyermek mindkét kft.-ben ügyvezető. Az "A" Kft. TEÁOR 5510 szállodai szolgáltatás, "B" Kft. fő tevékenysége TEÁOR 5510 lakó és nem lakóépület építés és mellette 6820 Saját tulajdonú ingatlan bérbeadása (a saját tulajdonú ingatlant munkásszállásnak bérbe adja az "A" Kft.-nek). A kkv törvény értelmében kapcsolódó vállalkozásnak kell tekinteni a két vállalkozást, a tulajdonosi részesedések miatt. A "B" Kft. az összeszámítás alapján középvállalkozásnak minősül, így a 1829 bevallás nyilatkozatánál középvállalkozást kell jelölni. Az innovációs járuléknál több cikkben olvastam, hogy akkor minősül kapcsolódó vállalkozásnak, ha tevékenységüket vagy egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. A két kft. Önök szerint a leírtak alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül, és a "B" vállalkozásra is a középvállalkozási besorolás érvényes? Köszönettel: Hné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. öt taggal. A tagok egyéni vállalkozók is egyben, illetve három tag egy másik kft.-ben is tulajdonos. A két kft.-nek egymásban nincs részesedése. Kérdésem, hogy a kft.-k és az egyéni vállalkozások egy és ugyanazon vállalkozásnak számítanak-e? Köszönettel: Kiss Anita

    Kérdés

    Kapcsolt viszonyt jelentenek-e az alábbi jogviszonyok: 1.) Szerződéses kapcsolat a-b és a-c között, ahol (a) egy kft., tulajdonosa 51%-ban harmadik fél, 49%-ban XY, az ügyvezető XY, (b): XY egyéni vállalkozó és (c): XY feleség egyéni vállalkozó. 2.) Szerződéses kapcsolat a-b és a-c között, ahol (a) kft., tulajdonosa 49%-ban harmadik fél, 51%-ban XY, az ügyvezető XY, (b) XY egyéni vállalkozó, (c) XY házastárs egyéni vállalkozó. 3.) Szerződéses kapcsolat a-b és a-c között, ahol (a) egy kft., ahol a tulajdonos 100%-ban XY, az ügyvezető XY, (b) XY egyéni vállalkozó, (c) XY házastárs egyéni vállalkozó. 4.) Számlázás a-b között, ahol (a) XY egyéni vállalkozó, (b) XY egyéni vállalkozó házastársa.

    Cikk

    Háromszögügyletnek minősül-e az Adózóna olvasója által vázolt ügylet? Osztja-e a szállítási díj áfa szempontjából a termék sorsát? – kérdezte az Adózóna olvasója. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2019. évi innovációs járulékkal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. "A" vállalkozás: 7 magánszemély tulajdonos: - 1-es 2-es tulajdonos férj és feleség: 22, 23%, 11,11% részesedéssel, - 3-as, 4-es tulajdonos szintén férj és feleség: 22,23%,11,11 % részesedéssel, - 5-ös, 6-os, 7-es tulajdonos szülő,-gyermek kapcsolatban vannak: 22,22%, 5,55%, 5,55%-os tulajdonrésszel "B" vállalkozás: az "A" vállalkozás 22,22 részesedésű magánszemély tulajdonosai egyenként 33,33%-os részesedésű tulajdonosai "B" vállalkozásban. Az ügyvezetést "B" vállalkozásban nem a tulajdonosok végzik. ."A" vállalkozás mutató számai alapján évek óta innovációs járulék fizetésére kötelezett. "B" vállalkozás csak akkor lenne kötelezett, ha kapcsolódó vállalkozás lenne "A" vállalkozással a tulajdonosi szerkezet alapján. Kérdésem az lenne, hogy megvalósul ez a tulajdonosi szerkezet alapján? Hu, remélem érthetően tudtam leírni. -:)))) Várom szíves válaszát. Köszönettel: Havasi Györgyi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy kérdést tisztázzak. Van két kft. Az egyik az édesapa tulajdonában van, a másik a fia tulajdonában. Tulajdonosi átfedés a két társaság között nincsen. Számlázhat-e ebben az esetben az egyik cég a másiknak? Egyirányú számlázásról van szó, apa által nyújtott szolgáltatást venne igénybe a fia. Ez kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?

    Kérdés

    Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm szépen gyors válaszát. A partner- vagy kapcsolódó vállalkozás megállapítására szeretnék visszatérni. Abból a tényből adódóan, hogy a különböző cégek a holding 100 százalékos tulajdonában vannak, ezáltal partner- vagy kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek-e? Ezen túlmenően a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok nem ismertek. Partnervállalkozások vagy kapcsolódó vállalkozások a holding cégei? És a kkv-törvény mely pontja alapján? Előre is nagyon köszönöm a segítségét.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég tévesen tárgyi adómentesen értékesített vevői felé (magánszemélyek és kft.-k) terméket (kriptovalutát), amelyről később kiderült, hogy áfásan kell számlázni. A kiállított számlákat a cég helyesbítette, az áfát önellenőrizte és megfizette. A vevőivel szemben így a könyvelésben követelése mutatkozik (az áfa értékében), amit el kíván engedni. Kérdésem, hogy ez az elengedett követelés – amely tehát magánszemélyekkel és nem kapcsolt vállalkozásokkal szemben áll fenn – növeli-e az adóalapot a társasági adóban? Köszönettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Megbízási jogviszony

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Egyéni vállalkozás nyitása táppénz alatt

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Keresőképtelen részmunkaidős ügyvezető, táppénz lejárta utáni rokkantsági ellátás és ’T1041

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 augusztus
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media