Kapcsolt vállalkozástól bérlek munkaerőt. A munkavégzés a mi cégünk részére történik, de a felmerülő munkaerőhöz kapcsolodó költségeket a kapcsolt EU-s cég kiszámlázza cégünknek. Ha itt ezen munkavállalónak Magyarországon szállásköltsége merül fel, azt a mi cégünk könyveiben kell/ lehet nyilvántartani? Természetbeni juttatásként az szja- és eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégünknek?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) tartalmaz olyan adóalapot csökkentő kedvezményt, amelyet az adózó megoszthat kapcsolt vállalkozásával.
Tisztelt Szakértő! Adott két cég, amelyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az egyik cég a másiknak készpénzben nagyobb összegű kölcsönt adna. Kérdésem, hogy ezt a gazdasági eseményt a hatóság felé jelenteni kell-e az alábbiakat figyelembe véve: 1) kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletről, 2.) 1 millió forintot meghaladó készpénzkölcsönről van szó? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni két társaság kapcsolttá válásának megítélésében. Jelenleg a cég tulajdonosai között nincs hivatalos kapcsolat, viszont házasságkötésüket követően keletkezik-e kapcsolt vállalkozási viszony a cégeik között? „A” vállalat tulajdonosa a férj 100 százalékban és ő az ügyvezető is. „B” vállalat tulajdonosa a feleség és egy idegen személy 50-50 százalékban, az ügyvezető a feleség Ügylet: „B” vállalat raktározási szolgáltatást nyújt „A” vállalatnak. Várom szíves állásfoglalásukat!
Kivás adózású kft. esetében, ha kapcsolt vállalkozása van (a gazdasági tevékenységük alapján oda- és visszaszámlázás egyéni vállalkozóval), a két munkáltató által foglalkoztatottak létszámát össze kell-e számítani a kiva maximális 100 fős létszámkorlát miatt, vagy nem kell összeadni azokat? A kivás kft. jelenlegi munkajogi létszáma 93 fő és az egyéni vállalkozónál 6 fő dolgozó gyed és gyesen levő kismama. Össze kell-e számítani a létszámokat vagy nem, a kivás adózás miatt, figyelemmel a 3/2010. KSH-közleményben meghatározottakra. Köszönettel: Toronicza István
Egy magyarországi kft. ("A" Kft.) megvásárolja egy külső vállalkozástól ("Z" Kft.-től) a saját leányával ("B" Kft.) szembeni követelést. A követelésvásárlással "A" Kft. követel "B" Kft.-től. Kell-e kapcsolt vállalkozások közötti szokásos piaci ár meghatározása szerinti nyilvántartást vezetni erről a követelésről?
Tisztelt Adószakértő! Egyik ügyfelem jelenleg nem lehet kivás, mivel kapcsolt vállalkozás tagja, egyébként megfelelne a feltételeknek (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg). Elképzelhető, hogy eladják ezt a céget egy idegen cégnek vagy magánszemélynek, és akkor már nem lesz kapcsolt vállalkozás. Kérdésem, hogy mikortól lehet a régi cég az új tulajdonossal kivás cég? Mikortól kérheti, feltételezve, hogy a létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg feltételeknek megfelel? A tulajdonváltás után azonnal vagy meg kell várni egy évet? Az idézett feltételt hogyan kell értelmezni? "Az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel (a kapcsolt vállalkozások bevételével együtt), továbbá a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot"? Ha már nem kapcsolt vállalkozás például 2018 decemberében, de 2017-ben még az volt, akkor 2018 decemberében lehet-e kérelmezni a kivát? Előre is megköszönve a válaszukat. Tisztelettel: M.Viktor
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni: Építőipari kft.-ben tulajdonos és ügyvezető vagyok. A fiam alkalmazott a kft.-ben. Magasépítőtechnikusi végzettsége van. Amennyiben katás lenne, számlázhatna-e a kft. felé, nem jelentene-e összeférhetetlenséget az apa-fia viszony? Tevékenységi körébe felvehet-e olyan tevékenységet, amelybe belefér a kézápoló-műkörömépítő, és a testvére alkalmazott lehet-e a katás vállalkozásban? köszönöm válaszát.
Átadható-e térítés nélkül a hozzáépített ingatlan egy kapcsolt vállalkozásnak? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kapcsolt vállalkozásnak 49 millió forint visszatérítendő kölcsönt nyújtott szerződés alapján. Most résztörleszteni szeretne az adós cég a devizaszámláján meglévő devizából. Ön szerint melyik árfolyamot állítsuk be a résztörlesztés szerződésébe, amivel az adóhatóság is egyetérthet? Az adós számlavezető bankjának deviza középárfolyama, vagy deviza vételi árfolyama megfelelő lehet? A tárgyévre kiszámolt szerződés szerinti, de meg nem fizetett kamat könyvelésében is segítségét kérem. Ha az adós cég a tartozás egy részét számla követelésükkel kompenzálva kívánja kiegyenlíteni, megteheti szankciók nélkül?
Tisztelt Szakértő! Cégünknél kedvezményes kiválással új társaság jött létre "A" cég, ahol az anya 100%-ban tulajdonos és egyben ügyvezető. "B" cégben 98.92%-ban rendelkezik tulajdoni hányaddal. Ebben az esetben A-B kapcsoltnak tekinthető. "C" vállalkozásban Fiú1 54%-ban tulajdonos, ahol egyben ügyvezető, Fiú2 27%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, az anya részesedése 19%. D vállalkozásban Fiú1 részesedése 26,75%, Fiú2 részesedése 26,75%. B cégben a Fiú2 ügyvezető, részesedése 0,08%. A kérdésem az lenne, hogy a C kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e A-B-D-vel?Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A legutolsó mérlege szerint a mérlegfőösszeg 75 százalékánál nagyobb arányú ingatlannal rendelkező kft. (L) üzletrészét egy házaspár szeretné megvásárolni attól a vállalkozástól, amely jelenleg az ingatlannal rendelkező L Kft. anyavállalata. Az A – anyavállalat – tulajdonosai a férj és a feleség, tehát mind az A anyavállalat, mind az L leányvállalat a férj és a feleség kapcsolt vállalkozása. Kérdésem, hogy a férj és a feleség A anyavállalattól történő L (leány, ingatlannal rendelkező társaság) üzletrészvásárlása mentes-e az illetékfizetési kötelezettség alól, arra hivatkozással, hogy az értékesítés kapcsolt vállalkozások között történik? köszönöm a válaszukat. A férj és feleség
A feleség egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, ügyvezetője. Férje katás egyéni vállalkozó. A kft. leszerződött egy nagyobb munkára, melynek elvégzéséhez a férj munkájára is szükség van, ő lesz az alvállalkozó. Mikor és melyik félnek kell bejelenteni a "kapcsolt vállalkozás"-t? Társasági adóban és katában van-e ennek valami vonzata?
A kapcsolt vállalkozásoknak rendkívüli bejelentési kötelezettségeik vannak az adózással összefüggésben, és a társasági adókötelezettséghez kapcsolódóan más tájékoztatási teendőkkel is számolniuk kell.
Tisztelt Szakértő! Van egy kéttagú kft. 50-50 százalékos tulajdonban, az egyik tulajdonos az ügyvezető, a másik tag munkaviszonyban dolgozott. Nincs közöttük rokoni kapcsolat. Aki nem ügyvezető és munkaviszonyban dolgozott, az most főállású katás egyéni vállalkozó szeretne lenni. De szeretne mint tag a kft.-ben is időközönként dolgozni. Kérdésem: milyen díjazást kell neki adni? A kft. és a katás egyéni vállalkozó között nem történik számlázás. Ebben az esetben kapcsoltak a vállalkozások? Köszönettel: Pánti Etelka
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték