"A" cég 2017. decemberben bejelentkezett kiva adózás alá 2018.01.01-től kezdődően. A NAV a jelentkezését nem utasította el. Fél évvel később kiderült, hogy "A" cég egyik ügyvezetője "B" cégben is ügyvezető, így a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül és a kivatörvény szerint össze kell számolni a bevételüket és a létszámot is. Azonban ha összeszámoljuk, akkor már nem lenne jogosult "A" cég a kivatörvény szerinti adózásra. Mit lehet tenni?
Tisztelt Szakértő! Két cég tulajdoni és egyéb viszonyai: Bt. -- N 45% beltag és ügyvezető, a kft.-nél ügyvezető és J férje -- Z 50% beltag és ügyvezető, L felesége, J. nővére -- L 5% kültag L felesége Kft. -- N 50% ügyvezető, J férje, a bt.-nél tag és ügyvezető -- J 50% ügyvezető N felesége, a bt.-nél Z húga Kérdésem: a kapcsolt vállalkozás akkor is fennáll, ha a bt.-nél megszűnik N ügyvezetősége? A társaságok nincsenek gazdasági kapcsolatban, tevékenységünk sem azonos. Köszönettel: Réthelyiné
Tisztelt Szakértő! Egy cégcsoport évek óta kapcsolt vállalkozásaival együtt állapítja meg az iparűzési adó és innovációs járulék alapját a helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdés szerint. 2017. január 1-jei hatállyal azonban bekerült ugyanebbe a paragrafusba a (10) bekezdés, mely szerint "A (6) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre.". Sajnálatos módon a cégcsoport nem ismerte a változást, a csoport vállalkozásai feltöltési és bevallási kötelezettségüket a 2017. évre a (10) paragrafus ismerete és alkalmazása nélkül teljesítették, ahogy a korábbi években is. Kérdésünk, hogy tilos-e alkalmazni a (6) bekezdést 2017-től (ez a kérdés a (10) bekezdés megfogalmazása miatt merült fel bennünk), vagy annak érdekében hogy jelentős adóváltozásokkal járó módosításokat kelljen végezni a bevallásokon, az új (10) bekezdés miatt elfogadható-e 2017-ben a közös adóalap-megállapítás? Mindenképp szükséges-e a bevallások egyéni adóalap-számításra való módosítása (kapcsolt vállalkozók közös adóalapjának megállapítása nélkül)? Sajnos komoly problémát jelent a változás, jelentősen változnak a cégcsoportot alkotó társaságok adókötelezettségei, és van olyan társaság, ahol így a feltöltési kötelezettségnek sem tettek eleget. Bármilyen tanácsot köszönünk és szívesen fogadunk a tárgyhoz kapcsolódóan. Köszönettel: Molnár Tibor
Egy kft. egyszemélyi tulajdonosa és ügyvezetője a férj, ahol a feleség dolgozik bejelentett munkaviszonnyal. A feleség katás mellékállású vállalkozó lesz, de megmarad a munkaviszonya a kft.-ben. Katás vállalkozóként bérbe vesz a kft.-től üzlethelyiséget (melyet a kft. szintén bérel, a bérleti díjat nem módosítva továbbszámlázza a katás vállalkozó felé), ahol egyéni vállalkozói tevékenységet végez. Ebben az esetben a kft. és az egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége akár a kft.-nek, akár az egyéni vállalkozónak? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft.-ben az édesanya a tulajdonos, a fia pedig csak ügyvezető, a feladatot munkaviszonyban látja el. A fia szeretne indítani egy katás egyéni vállalkozást, a kérdés az lenne, hogy ez esetben a két cég kapcsolt vállalkozásnak minősülne-e?
Töretlenül nő a kisadózás (kata, kiva) népszerűsége, mérnökök, programozók, fodrászok, ügyvédek ezrei választják ezen adózási formák valamelyikét. Mindeközben kevesen szembesülnek azon kockázatokkal, amelyeket ezen adózási formák rejtegetnek. Márpedig ezek következményei súlyos adóforintokban és büntetésekben mérhetők, akár a kisadózó, akár pedig a neki jövedelmet juttató vállalkozás számára – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
2018. június 5-én megjelent szakértői elemzésükkel kapcsolatban szeretném kérdeni a következőt. (http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Kapcsolt_es_kapcsolodo_vallalkozas_ertelmez_02GTZ2#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201609_old_subscribed) A XXGPXX Kft. 51 százalékos többségi tulajdonosának, aki egyben az ügyvezető is, a közvetlen családtagja katás egyéni vállalkozóként vállalhat-e munkát a GPXX Kft.-ben? A családtag, aki rendelkezik főállású 8 órás munkaviszonnyal adminisztratív és kisegítő területen segítené a kft. munkáját havi rendszerességgel, vagy eseti megbízással, attól függően, hogy a törvény lehetővé teszi-e a rendszeres munkavégzést vállalkozási, vagy megbízási szerződéssel. Válaszukat előre is köszönöm. Lugosi Zoltán
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Adott egy 2017-től kivaalany kft. A kft. saját átlagos létszáma 50 és 60 fő között mozog. 2018-ban ennél a lft.-nél tulajdonosváltás történt, egy másik társaság lett a tulajdonosa, és egyúttal egy cégcsoport tagjává is vált. A cégcsoport többi tagja nem kivaalany. A cégcsoport többi tagjának (a 2018-ban belépő kft. nélkül) átlagos létszáma szintén 50 és 60 fő között mozog. A kérdésem az lenne, hogy a kapcsolti körbe való belépéssel a kft. elveszti-e kivaalanyiságát (azaz a létszámadatok összeszámítandóak és a többi kapcsolt vállalkozással együtt kell nézni, és amely így meghaladja a kivatörvényben megszűnési okként nevesített 100 főt) vagy a kapcsolt adatokat csak a kivába való belépéskor kell összesíteni/vizsgálni, a kivát korábban jogszerűen választó, majd kapcsolt vállalkozási körbe később lépő vállalkozások esetében nem (hanem csak az adott vállalkozás saját adatait)? Bármelyik értelmezés is a helyes, válaszukban kérném azt is feltüntetni, a kivatörvény mely paragrafusa tartalmazza véleményük alapját. Kérnénk a kérdés soron kívüli megválaszolását. Köszönettel, Czövek Zoltán
Mikor tekinthetők a tulajdon, a befolyás, a vezetés, illetve más szempontok alapján kapcsoltnak vagy kapcsolódónak a vállalkozások? Cikkünkben bemutatjuk a különböző jogszabályok értelmezése szerinti azonosságokat és különbségeket.
Cégünkben dolgozó családtagunknak van saját bt.-je, ami teljesen más tevékenységet folytat. Cégünknek végezné a más jellegű tevékenységet. Nem tulajdonosa a cégünknek a családtag. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozás? Számlázhat cégünknek? Köszönettel.
A jellemző formai és tartalmi hibák bemutatását követően a NAV a transzferárazás témájában az összehasonlító adatok megképzéséhez használt adatbázisszűrési hibákból közölt néhányat.
A kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményénél az azonos magánszemély (közeli hozzátartozók) tulajdonában lévő, valamint azonos ügyvezetésű cégek adatait (árbevételt, létszámot, mérlegfőösszeget) összesíteni kell-e ahhoz, hogy adott cégről kiderüljön, jogosult-e a taotörvény 7. § zs) pontja szerinti kis- és középvállalkozásnak minősülő adózót megillető kedvezményre? Vagy e kedvezmény igénybevételénél az anya-leányvállalati viszonyok alapján kell csak összesíteni az adatokat a jogosultság megállapításához?
A jellemző formai hibák bemutatását követően a NAV az elmúlt időszakban a transzferár területen végzett ellenőrzések során tapasztalt tipikusnak mondható tartalmi hibákat mutatja be.
Tisztelt Szakértő! Egy társaságcsoporton belül az egyik vállalat pénzügyi, humán-, IT-szolgáltatás nyújt – nem főtevékenységként – a csoport többi tagja részére (kapcsolt felek). Kérdésünk, hogy a szolgáltatást nyújtó félnél a 150 millió forintos értékhatár vizsgálatakor a minden vállalat részére nyújtott szolgáltatásból származó összárbevételt kell figyelembe venni, vagy azt vállalatonként külön-külön kell vizsgálni? Válaszát előre is köszönjük!
A transzferárral kapcsolatos előírások számos teendő teljesítésére kötelezik az érintetteket. A NAV összeszedte az ellenőrzésok során tapasztalt hibákat.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték