Átadható-e térítés nélkül a hozzáépített ingatlan egy kapcsolt vállalkozásnak? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kapcsolt vállalkozásnak 49 millió forint visszatérítendő kölcsönt nyújtott szerződés alapján. Most résztörleszteni szeretne az adós cég a devizaszámláján meglévő devizából. Ön szerint melyik árfolyamot állítsuk be a résztörlesztés szerződésébe, amivel az adóhatóság is egyetérthet? Az adós számlavezető bankjának deviza középárfolyama, vagy deviza vételi árfolyama megfelelő lehet? A tárgyévre kiszámolt szerződés szerinti, de meg nem fizetett kamat könyvelésében is segítségét kérem. Ha az adós cég a tartozás egy részét számla követelésükkel kompenzálva kívánja kiegyenlíteni, megteheti szankciók nélkül?
Tisztelt Szakértő! Cégünknél kedvezményes kiválással új társaság jött létre "A" cég, ahol az anya 100%-ban tulajdonos és egyben ügyvezető. "B" cégben 98.92%-ban rendelkezik tulajdoni hányaddal. Ebben az esetben A-B kapcsoltnak tekinthető. "C" vállalkozásban Fiú1 54%-ban tulajdonos, ahol egyben ügyvezető, Fiú2 27%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, az anya részesedése 19%. D vállalkozásban Fiú1 részesedése 26,75%, Fiú2 részesedése 26,75%. B cégben a Fiú2 ügyvezető, részesedése 0,08%. A kérdésem az lenne, hogy a C kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e A-B-D-vel?Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A legutolsó mérlege szerint a mérlegfőösszeg 75 százalékánál nagyobb arányú ingatlannal rendelkező kft. (L) üzletrészét egy házaspár szeretné megvásárolni attól a vállalkozástól, amely jelenleg az ingatlannal rendelkező L Kft. anyavállalata. Az A – anyavállalat – tulajdonosai a férj és a feleség, tehát mind az A anyavállalat, mind az L leányvállalat a férj és a feleség kapcsolt vállalkozása. Kérdésem, hogy a férj és a feleség A anyavállalattól történő L (leány, ingatlannal rendelkező társaság) üzletrészvásárlása mentes-e az illetékfizetési kötelezettség alól, arra hivatkozással, hogy az értékesítés kapcsolt vállalkozások között történik? köszönöm a válaszukat. A férj és feleség
A feleség egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, ügyvezetője. Férje katás egyéni vállalkozó. A kft. leszerződött egy nagyobb munkára, melynek elvégzéséhez a férj munkájára is szükség van, ő lesz az alvállalkozó. Mikor és melyik félnek kell bejelenteni a "kapcsolt vállalkozás"-t? Társasági adóban és katában van-e ennek valami vonzata?
A kapcsolt vállalkozásoknak rendkívüli bejelentési kötelezettségeik vannak az adózással összefüggésben, és a társasági adókötelezettséghez kapcsolódóan más tájékoztatási teendőkkel is számolniuk kell.
Tisztelt Szakértő! Van egy kéttagú kft. 50-50 százalékos tulajdonban, az egyik tulajdonos az ügyvezető, a másik tag munkaviszonyban dolgozott. Nincs közöttük rokoni kapcsolat. Aki nem ügyvezető és munkaviszonyban dolgozott, az most főállású katás egyéni vállalkozó szeretne lenni. De szeretne mint tag a kft.-ben is időközönként dolgozni. Kérdésem: milyen díjazást kell neki adni? A kft. és a katás egyéni vállalkozó között nem történik számlázás. Ebben az esetben kapcsoltak a vállalkozások? Köszönettel: Pánti Etelka
Kft. 50%-os tulajdonosa (feleségéé a másik 50%) – aki egyben a társaság ügyvezetője is – szerződést köt saját magával, mint magánszeméllyel építési munkálatokra. Kérdés: 1.) Létrejön-e kapcsolt vállalkozás? 2.) A kft.-nek be kell-e jelentenie, ha 1 millió forint feletti készpénzelőleget kap ezen ügylet révén?
A cikk a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (Katv.) módosító – az Országgyűléshez T/00625 számon benyújtott – megszavazott törvényjavaslatban a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződések alapján meghatározott különbözet adóalapnál (egyenlegnél) történő figyelembevételére módosító szabályt értelmezi.
Tisztelt Szakértő! X Kft.-ben 50-50 százalékban tulajdonos házaspár, a kft. ügyvezetője egy személyben a férj, a feleség egy közhasznú alapítvány alapítója és egyben a kuratórium elnöke is. Esetükben megvalósul-e a kapcsolt vállalkozás és ha egymással gazdasági kapcsolatba lépnek be kell-e jelenteni a NAV felé? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Ildikó
Tisztelt Adózóna! Segítségüket kérném az alábbi "útvesztőben" való eligazodáshoz. Ezúton kérnénk szíves állásfoglalásukat az alábbi vállalkozások jogi viszonyával kapcsolatban: „X” magánszemély családjában több személy tulajdonos, illetve ügyvezető különböző cégeknél. „X” személy édesanyja „A” Kft. tulajdonosa, „X” személy édesapja ugyanazon „A” vállalkozás ügyvezetője. „X” személy felesége „B” Kft. tulajdonosa és ügyvezetője. „A” Kft. „B” Kft.-nek folyamatos, havi szolgáltatást nyújt, azonban fontos kiemelni, hogy „A” Kft.-nek több ügyfele is van, tehát nem csak „B” vállalkozásnak nyújt szolgáltatást. Kérdésünk, hogy ezek alapján megállapítható-e „A” és „B” Kft. között a kapcsolt vállalkozási jogviszony? Kérjük, legyenek szívesek állásfoglalásukkal tájékoztatni az esetleges kötelezettségeink megfelelő teljesítéséhez. Válaszukat előre is köszönjük.
"A" cég 2017. decemberben bejelentkezett kiva adózás alá 2018.01.01-től kezdődően. A NAV a jelentkezését nem utasította el. Fél évvel később kiderült, hogy "A" cég egyik ügyvezetője "B" cégben is ügyvezető, így a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül és a kivatörvény szerint össze kell számolni a bevételüket és a létszámot is. Azonban ha összeszámoljuk, akkor már nem lenne jogosult "A" cég a kivatörvény szerinti adózásra. Mit lehet tenni?
Tisztelt Szakértő! Két cég tulajdoni és egyéb viszonyai: Bt. -- N 45% beltag és ügyvezető, a kft.-nél ügyvezető és J férje -- Z 50% beltag és ügyvezető, L felesége, J. nővére -- L 5% kültag L felesége Kft. -- N 50% ügyvezető, J férje, a bt.-nél tag és ügyvezető -- J 50% ügyvezető N felesége, a bt.-nél Z húga Kérdésem: a kapcsolt vállalkozás akkor is fennáll, ha a bt.-nél megszűnik N ügyvezetősége? A társaságok nincsenek gazdasági kapcsolatban, tevékenységünk sem azonos. Köszönettel: Réthelyiné
Tisztelt Szakértő! Egy cégcsoport évek óta kapcsolt vállalkozásaival együtt állapítja meg az iparűzési adó és innovációs járulék alapját a helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdés szerint. 2017. január 1-jei hatállyal azonban bekerült ugyanebbe a paragrafusba a (10) bekezdés, mely szerint "A (6) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre.". Sajnálatos módon a cégcsoport nem ismerte a változást, a csoport vállalkozásai feltöltési és bevallási kötelezettségüket a 2017. évre a (10) paragrafus ismerete és alkalmazása nélkül teljesítették, ahogy a korábbi években is. Kérdésünk, hogy tilos-e alkalmazni a (6) bekezdést 2017-től (ez a kérdés a (10) bekezdés megfogalmazása miatt merült fel bennünk), vagy annak érdekében hogy jelentős adóváltozásokkal járó módosításokat kelljen végezni a bevallásokon, az új (10) bekezdés miatt elfogadható-e 2017-ben a közös adóalap-megállapítás? Mindenképp szükséges-e a bevallások egyéni adóalap-számításra való módosítása (kapcsolt vállalkozók közös adóalapjának megállapítása nélkül)? Sajnos komoly problémát jelent a változás, jelentősen változnak a cégcsoportot alkotó társaságok adókötelezettségei, és van olyan társaság, ahol így a feltöltési kötelezettségnek sem tettek eleget. Bármilyen tanácsot köszönünk és szívesen fogadunk a tárgyhoz kapcsolódóan. Köszönettel: Molnár Tibor
Egy kft. egyszemélyi tulajdonosa és ügyvezetője a férj, ahol a feleség dolgozik bejelentett munkaviszonnyal. A feleség katás mellékállású vállalkozó lesz, de megmarad a munkaviszonya a kft.-ben. Katás vállalkozóként bérbe vesz a kft.-től üzlethelyiséget (melyet a kft. szintén bérel, a bérleti díjat nem módosítva továbbszámlázza a katás vállalkozó felé), ahol egyéni vállalkozói tevékenységet végez. Ebben az esetben a kft. és az egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége akár a kft.-nek, akár az egyéni vállalkozónak? Köszönöm a válaszukat.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték