Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft.-ben az édesanya a tulajdonos, a fia pedig csak ügyvezető, a feladatot munkaviszonyban látja el. A fia szeretne indítani egy katás egyéni vállalkozást, a kérdés az lenne, hogy ez esetben a két cég kapcsolt vállalkozásnak minősülne-e?
Töretlenül nő a kisadózás (kata, kiva) népszerűsége, mérnökök, programozók, fodrászok, ügyvédek ezrei választják ezen adózási formák valamelyikét. Mindeközben kevesen szembesülnek azon kockázatokkal, amelyeket ezen adózási formák rejtegetnek. Márpedig ezek következményei súlyos adóforintokban és büntetésekben mérhetők, akár a kisadózó, akár pedig a neki jövedelmet juttató vállalkozás számára – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
2018. június 5-én megjelent szakértői elemzésükkel kapcsolatban szeretném kérdeni a következőt. (http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Kapcsolt_es_kapcsolodo_vallalkozas_ertelmez_02GTZ2#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201609_old_subscribed) A XXGPXX Kft. 51 százalékos többségi tulajdonosának, aki egyben az ügyvezető is, a közvetlen családtagja katás egyéni vállalkozóként vállalhat-e munkát a GPXX Kft.-ben? A családtag, aki rendelkezik főállású 8 órás munkaviszonnyal adminisztratív és kisegítő területen segítené a kft. munkáját havi rendszerességgel, vagy eseti megbízással, attól függően, hogy a törvény lehetővé teszi-e a rendszeres munkavégzést vállalkozási, vagy megbízási szerződéssel. Válaszukat előre is köszönöm. Lugosi Zoltán
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Adott egy 2017-től kivaalany kft. A kft. saját átlagos létszáma 50 és 60 fő között mozog. 2018-ban ennél a lft.-nél tulajdonosváltás történt, egy másik társaság lett a tulajdonosa, és egyúttal egy cégcsoport tagjává is vált. A cégcsoport többi tagja nem kivaalany. A cégcsoport többi tagjának (a 2018-ban belépő kft. nélkül) átlagos létszáma szintén 50 és 60 fő között mozog. A kérdésem az lenne, hogy a kapcsolti körbe való belépéssel a kft. elveszti-e kivaalanyiságát (azaz a létszámadatok összeszámítandóak és a többi kapcsolt vállalkozással együtt kell nézni, és amely így meghaladja a kivatörvényben megszűnési okként nevesített 100 főt) vagy a kapcsolt adatokat csak a kivába való belépéskor kell összesíteni/vizsgálni, a kivát korábban jogszerűen választó, majd kapcsolt vállalkozási körbe később lépő vállalkozások esetében nem (hanem csak az adott vállalkozás saját adatait)? Bármelyik értelmezés is a helyes, válaszukban kérném azt is feltüntetni, a kivatörvény mely paragrafusa tartalmazza véleményük alapját. Kérnénk a kérdés soron kívüli megválaszolását. Köszönettel, Czövek Zoltán
Mikor tekinthetők a tulajdon, a befolyás, a vezetés, illetve más szempontok alapján kapcsoltnak vagy kapcsolódónak a vállalkozások? Cikkünkben bemutatjuk a különböző jogszabályok értelmezése szerinti azonosságokat és különbségeket.
Cégünkben dolgozó családtagunknak van saját bt.-je, ami teljesen más tevékenységet folytat. Cégünknek végezné a más jellegű tevékenységet. Nem tulajdonosa a cégünknek a családtag. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozás? Számlázhat cégünknek? Köszönettel.
A jellemző formai és tartalmi hibák bemutatását követően a NAV a transzferárazás témájában az összehasonlító adatok megképzéséhez használt adatbázisszűrési hibákból közölt néhányat.
A kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményénél az azonos magánszemély (közeli hozzátartozók) tulajdonában lévő, valamint azonos ügyvezetésű cégek adatait (árbevételt, létszámot, mérlegfőösszeget) összesíteni kell-e ahhoz, hogy adott cégről kiderüljön, jogosult-e a taotörvény 7. § zs) pontja szerinti kis- és középvállalkozásnak minősülő adózót megillető kedvezményre? Vagy e kedvezmény igénybevételénél az anya-leányvállalati viszonyok alapján kell csak összesíteni az adatokat a jogosultság megállapításához?
A jellemző formai hibák bemutatását követően a NAV az elmúlt időszakban a transzferár területen végzett ellenőrzések során tapasztalt tipikusnak mondható tartalmi hibákat mutatja be.
Tisztelt Szakértő! Egy társaságcsoporton belül az egyik vállalat pénzügyi, humán-, IT-szolgáltatás nyújt – nem főtevékenységként – a csoport többi tagja részére (kapcsolt felek). Kérdésünk, hogy a szolgáltatást nyújtó félnél a 150 millió forintos értékhatár vizsgálatakor a minden vállalat részére nyújtott szolgáltatásból származó összárbevételt kell figyelembe venni, vagy azt vállalatonként külön-külön kell vizsgálni? Válaszát előre is köszönjük!
A transzferárral kapcsolatos előírások számos teendő teljesítésére kötelezik az érintetteket. A NAV összeszedte az ellenőrzésok során tapasztalt hibákat.
Társaságunk ausztriai székhelyű osztrák tulajdonosa társaságunknak és más belföldi cégeknek is végez reklámadó-köteles tevékenységet. Bevétele nem éri el a 100 millió Ft-ot, így reklámadó-mentességet kíván igénybe venni. Kérdésem, hogy az ex ante nyilatkozatot az osztrák cégnek is be kell-e nyújtania a NAV-nak, mint igénybe vett de minimis támogatás, vagy rá nem vonatkozik? Ha igen, milyen módon kell benyújtania, kell hozzá adószám? Társaságunknak mint kapcsolt vállalkozásnak, figyelembe-kell-e vennie saját reklámadó-tevékenysége bevételének megállapításakor tulajdonosa árbevételét is? Nagyon szépen köszönöm segítségüket, válaszukat. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-nél a foglalkoztatottak létszáma jelenleg 23 fő, 25 fő alatt van, tehát nem kell még megfizetnie a rehabilitációs hozzájárulást. Viszont "B" Kft.-nél, amelynek "A" Kft. 100 százalékos tulajdonosa, 5 fő a foglalkoztatotti létszám, tehát a két cégben összesen 23+5=28 fő. A kérdésem, hogy kapcsolt vállalkozásoknál foglalkoztatotti létszám hogyan számít a rehabilitációs hozzájárulásnál? Azokat összevontan kell kezelni, vagy sem? Tehát a fenti példában, mivel összevontan átlépték a 25 főt, kell-e valamelyik cégben fizetni rehabilitációs hozzájárulást?
Tisztelt Szakértő! Egy cég kölcsönt ad egy kapcsolt vállalkozásának 4 évre, a kamat (3%) a futamidő végén esedékes. Év végén elhatárolom T392 K976. (2 millió forint), ami lényegesen növeli az eredményt, a tao-bevallásban beállíthatom csökkentő tételnek? A kölcsönt kapó cégnél a kamatelhatárolás T872 K482 (2 millió forint) lényegesen csökkenti az eredményt (veszteséges lesz), és a saját tőke 1 millióra csökken. Kihagytam valamilyen könyvelési tételt? Ez az elhatárolt kamat akár tönkre is teheti az adott kezdő céget? Bevételei nem indultak még meg, lakásokat vásárolt a kölcsönpénzből, amelyeket bérbe adna majd a jövőben.
Az önkormányzatnak van három kft.-je. Ha azok kapcsolt vállalkozások, akkor mi a teendő az önkormányzatnál és a kft.-nél?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték