1173 találat a(z) kapcsolt vállalkozás cimkére
Külföldi és belföldi cég lehet-e kapcsolt vállalkozás?
Kérdés
Belföldi cégben ügyvezető a kérdéses magánszemély (itt a felesége a tulajdonos). Fogorvosi tevékenységet végez. Külföldi (angol) cégben ügyvezetőként dolgozik (a tulajdonosi háttér egészen más). A külföldi cég munkát szerez a belföldinek, amit a belföldi kiszámláz felé. A külföldi páciens felé az angol cég számláz. Mire kell nagyon figyelnünk? Kapcsolt vállalkozásnak minősül? Ha igen, ez hogy jelenik meg a két cég között? Válaszát előre is köszönöm.
Követelés kapcsolt vállalkozások esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek kapcsolt vállalkozásnak minősülő bt.-vel szemben van egy 2011.0.01. teljesítésű nagy összegű követelése, valamint egy 2012.10.31. teljesítésű kisebb összegű követelése. Kérdésünk, hogy hogyan lehet ezeket a követeléseket kivezetni, és azok milyen adózási kötelezettségekkel járnak (tao, áfa) mindkét vállalkozásnál?
Transzferárak: többeknek több papírmunkája lesz
Cikk
A Magyar Közlöny 169. számában jelent meg a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló rendelet. A legfontosabb változásokat ismertetjük.
Transzferárszabályzat, középvállalkozás meghatározása cégcsoportnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi cégcsoport 8 tagja a Tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés révén, illetve a férj-feleség 50-50%-os tulajdonlása miatt. Mivel egymással szerződéses viszonyban állnak, így a kapcsolt vállalkozási viszonyt bejelentették a NAV–nak. A cégek egymásban részesedéssel nem bírnak. A Kkv tv. szerint egyenként nem minősülnek középvállalkozásnak, de ha jól tudom, akkor a Kkv tv. szerinti kapcsolódó viszonyt meg kell állapítani, hogy fennáll-e, mert ha igen, akkor az érintett cégek adatait összesíteni kell és ezen összesített adat alapján lehet megállapítani azt, hogy esetleg középvállalkozásnak minősülnek-e. 1. A kapcsolódó vállalkozás és partner vállalkozás (tehát a Kkt. tv. definíciója szerinti, és nem a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozásról van szó) értelmezésénél mely vállalkozások adatait kell összeadni? Csak azokét, amelyeknél fennáll az egymásban való 25 %-ot elérő részesedés (partner vállalkozás)? Avagy hogyan kell értelmezni a következőt, azaz pontosan hogyan kell megállapítani az összevonandó cégeket: “(5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják “
Kapcsolt vállalkozás?
Kérdés
T. Szakértő! Bt. beltagja 50 százalékban, a társasági. szerződés alapján üzletvezető. Alapított egy kft.-t ahol 50 százalékban tulajdonos. A társasági szerződés szerződés alapján ügyvezető. A kft. másik tulajdonosa is 50 százalékban ügyvezető. Rokoni kapcsolatban nincsenek. A bt. és a kft. nem létesített üzleti kapcsolatot. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két cég? Ha igen, milyen bejelentési kötelezettsége van a két cégnek? Válaszát köszönöm.
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. beltagja vagyok, egy kft.-ben pedig 50 százalékos tulajdonos. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? A kft. másik tulajdonosával nem vagyok rokoni kapcsolatban. Amennyiben kapcsolt vállalkozásokról van szó, azt be kell-e jelenteni a NAV felé? Válaszát köszönöm.
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. kölcsönt ad "B" Kft.-nek 1 évre, az MNB honlapján közzétett statisztikai adatsorban foglaltakkal egyezően, 3,33 %-os kamatot megállapítva. "A " Kft. ügyvezetője és egyben tulajdonosa egyenesági rokonságban van, "B "Kft. tulajdonosával és egyben ügyvezetőjével. Mindkét cég egyedüli tulajdonban van, nincs más üzlettárs. Kérdés, hogy a két cég kapcsoltnak minősül-e, kell- e jelenteni a NAV-nak? Továbbá a kamatkikötés megfelelőnek minősül-e ahhoz, hogy ne kelljen adóalapnövelő, -csökkentő tételeket eszközölni? Tisztelettel várom válaszukat.
Kapcsolt vállalkozás be-, kijelentése a gyakorlatban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem, hogy ha két cég kapcsolt lesz – például az ügyvezetés egyezősége révén –, azt 15 napon belül be kell jelenteni a 201T nyomtatványon? Ha lezárult a közös ügy, akkor ki is kell jelenteni? Ha például egy hónap múlva megint lesz egy közös gazdasági esemény, akkor újra be-, ha lezárul, akkor újra ki kell jelenteni a kapcsoltságot?
Zrt.-től részvényvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Zrt. 100 százalékban tulajdonosa "B" Kft.-nek. "B" Kft. vásárolhat-e "A" Zrt.-től részvényt? Válaszukat előre is köszönöm.
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Egy betéti társaság beltagja a feleség, aki személyesen nem működik közre, illetve az ügyvezetést napi két órás munkaviszonyban látja el. A társaság kültagja a férj, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll a bt.-vel, illetve nem képviselője a cégnek. A kültag ügyvezetői feladatokat lát el egy kft.-ben megbízási jogviszonyban. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a kft. és a bt. az ügyvezetésre, illetve egyéb szempontra tekintettel a Tao tv. szerint?
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni állásfoglalásukat. Fennáll-e a kapcsolt vállalkozás az alábbi cégek valamelyike között, ha: "A" Kft.-ben két tulajdonos van 50-50 százalékos tulajdonrésszel, és ügyvezető mindkettő, egyenlő jogokkal. "B" Kft.-ben egyszemélyes tulajdonos 100 százalékban az "A" Kft. egyik tagjának fia. "C" Kft.-ben "A" Kft. másik tulajdonosának felesége gyakorolja az ügyvezetői jogokat, valamint "A" Kft.-ben 4 órás bejelentett munkaviszonnyal is rendelkezik. Kereskedelmi kapcsolat áll fenn "A" Kft. és "B" Kft. között, valamint "A" Kft. és "C" Kft. között is. A fentiek alapján valamelyik esetben fennáll-e a kapcsoltság? Válaszukat előre is köszönöm: V. Beáta
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni egy kapcsolt vállalkozás megítélésében. Adott egy őstermelő, áfakörös és adott ugyanannak a magánszemélynek az egyéni cége. A kettő közötti ügyletek a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó előírások figyelembe vételével történhetnek-e, vagy nem vonatkozik rájuk.
Ingatlan bérbeadása raktározási céllal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a vele kapcsolt viszonyban lévő társasággal olyan szerződést köt, melyben bérbe adja az ingatlanát raktározási célra (tehát a bérlő társaság raktározási szolgáltatást fog végezni) úgy, hogy ehhez a bérbeadó biztosít gépi eszközöket, illetve 2 fő munkavállalóját is biztosítja folyamatosan (nyilván munkaszerződés módosítanak). Kérdésként merült fel: 1. Értelmezhetjük-e úgy az ügyletet, hogy az ingatlan-bérbeadás a főszolgáltatás, és az eszközök, illetve a munkaerő rendelkezésre bocsájtása úgynevezett járulékos költségek, amelyek felveszik a főszolgáltatás áfakulcsát? (Ha áfás bérbeadást választunk, akkor áfás lesz, ha főszabály szerinti mentes lesz akkor mentes lesz). A szerződésben foglalt szolgáltatás díja nem tartalmazza külön a bérlet díját, illetve a járulékos szolgáltatás díját. 2. A bérbevevő havi rendszerességgel számol el a partnerével különböző mutatók alapján, vagyis a raktározási szolgáltatás díja értelemszerűen havonta változik. Elfogadható-e olyan szerződés szerinti díjmegállapítás a bérbeadó és bérbevevő között, hogy a bérleti díj összege nem más, mint a mindenkori raktározási szolgáltatás díjának a 95 százaléka, így a bérleti díj is változó összeg lenne? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Katás kapcsolt vállalkozása
Kérdés
Katás egyéni vállalkozó rendszeresen számlázott a felesége és édesanyja tulajdonában álló kft.-nek. Pár hónapja megkapta édesanyja tulajdonrészét a kft.-ben, nem személyesen közreműködő taggá vált. Továbbra is katás egyéni vállalkozóként végez szolgáltatást a kft. részére. Kérdésem, hogy rendben van-e ez így, mivel a két vállalkozás kapcsoltnak minősül? Továbbá a kft.-nek van-e ezzel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettsége, ha a katás egyéni vállalkozó részére kifizetett összeg meghaladja az 1 millió forintot?
Kirendelt munkavállaló esetén munkáltatók közötti elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik munkáltató a munka törvénykönyve 53. § (1) bekezdése szerint a munkáltatóval kapcsolt vállalkozásban lévő másik munkáltatónál történő munkavégzésre utasítja ideiglenesen a munkavállalót. Hogyan kell elszámolnia a két munkáltató között a munkavállaló kirendelését? Szabadon megállapodhatnak, esetleg úgy is dönthetnek, hogy nem fizet semmit a "kirendelés" miatt a másik munkáltató, vagy kell-e például a szokásos piaci árat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
