Tisztelt Szakértő! Magyarországi társas vállalkozás külföldi (holland) magánszemélytől vesz igénybe közvetítői szolgáltatást egy eladási ügylet során eseti jelleggel. Hogyan jár el helyesen ebben az esetben a magyar cég? A megállapodáson, teljesítés igazoláson kívül milyen adatokat kell a magánszemély partnertől bekérni (név, lakcím, adószám...stb) Milyen adóügyi kötelezettsége van a magyar társaságnak mint kifizetőnek? Köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi, számlával kapcsolatos kérdésben kérném segítségét: van egy szlovákiai vállalkozás és egy magyarországi gépjárműszervizben vásárol alkatrészt. A magyar szerviz számolhat-e fel rá áfát? Csak akkor adnak áfa nélküli számlát, ha a szerviz építi be az alkatrészt. A másik kérdés: bankkártyás fizetés történt, de a számlára készpénzfizetés került. Helyesen írták-e rá? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy külföldi vállalkozás, melynek nincs Magyarországon telephelye, fióktelepe. Az áfa alá van bejelentkezve. 2018. decembertől lett egy Magyarországon élő, magyar állampolgár alkalmazottja. Kiderült, hogy foglalkoztatóként külön be kellett jelentkezni, erre külön adószámot kérni, ez folyamatban van. Eddig azt az információt kaptam, hogy a 1041INT nyomtatványon kell bejelenteni és a 1808INT nyomtatványon kell a járulékokat vallani, ezt a Dob utcai NAV is megerősítette. Többszöri NAV-val folytatott beszélgetések alapján most ott tartunk, hogy ha van magyar adószáma, akkor nem a 1808INT nyomtatványon kell vallani, hanem a 1808-on. Számfejtéskor vontam tőle mindent, úgy mint más Magyarországon dolgozó, magyar munkavállalótól. Szerettem volna a 1808INT bevallást beküldeni, de abban csak szocho és járulék vallható be. Arról tájékoztattak, hogy az szja-t a sima 1808-on valljam be, majd arról, hogy nem kell tőle szja-t vonni, azt majd ő fogja befizetni magánszemélyként. Nem kell szakképzést sem vallani, mert nincs Magyarországon telephely – ez úgy tűnik, hogy stimmel, erre szeretnék megerősítést kapni. Többszöri NAV-os beszélgetések alkalmával most az a végső információm, hogy kell szja-t vonni és a 1808-on kell mindent bevallani, nem a 1808INT nyomtatványo Kérem, szíveskedjenek segíteni abban, hogy ebben az esetben melyik nyomtatványon kell bejelentenem, melyik nyomtatványon kell járulékot vallanom, illetve kell-e a külföldi cégnek szja-t is vonnia vagy nem.
Tisztelt Adózóna! Osztrák állampolgár ügyfelem az állandó lakhelyét Budapestre jelenti be. 100 százalékos tulajdonában van egy magyar kft., ahol tagi jogviszonyban szeretnénk őt bejelenteni. Kérdéseim: 1. A bejelentés időpontjától kezdve lesz magyar egészségbiztosítási jogviszonya. Ebben az esetben ez a biztosítása érvényes az EU-ban? Ha a jelenlegi, külföldön, magán biztosítónál kötött egészségbiztosítását felmondja, az EU-ban jogosult lesz ellátásra? 2. Ausztriában és Németországban is rendelkezik ingatlanokkal, melyeket bérbe ad. A külföldön bérbe adott ingatlanok utáni bevétele után fizethet Magyarországon szja-t? 3. Amennyiben nem jelentjük be a magyar kft.-be tagi jogviszonyba, akkor a külföldi egészségbiztosítása érvényes Magyarországon? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? A szolgáltatási járulék megfizetésével csak Magyarországon lesz biztosított, vagy az EU-ban is? Üdvözlettel:
Közzétette honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2019. évi adóelőleg-nyilatkozatokat.
A horvát kormány csütörtöki ülésén harminc százalékkal, 65 ezer 100 főre növelte a nem uniós országokból érkező külföldi munkavállalók részére rendelkezésre álló kvótát, így jövőre 20 ezer 331 munkavállalási engedéllyel többet ad ki, mint 2018-ban – közölte a helyi sajtó.
Januártól új bejelentési kötelezettség vonatkozik a stratégiailag fontos iparágakban történő külföldi befektetésekre. 2019. január 1-jén lép hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló új törvény, amely előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő a törvényben nevesített szenzitív szektorbeli tevékenységet folytató magyar társaságokban történő külföldi befektetésekre. A bejelentés alapján eljáró miniszter azt vizsgálja, hogy „a befektetés sérti-e Magyarország biztonsági érdekét.” A bejelentésköteles körbe tartozó befektetések csak miniszteri tudomásulvétel esetén valósulhatnak meg – írja az Advocatus, a DLA Piper jogi blogja.
2019-től az a magyar állapolgár, aki külföldi kifizetőtől jövedelmet szerez – ami Magyarországon nem járulékköteles – az után itthon a magyar állapolgár köteles megfizetni a szochót. Jól értelmeztem-e? Itt.olvastam az Önök oldalán a 2019-es változások között: "Ha a természetes személy külföldi kifizetőtől Tbj. szerinti járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, akkor kell szociális hozzájárulási adót fizetni, ami a természetes személyt terheli". Várom válaszukat. Köszönöm szépen.
Az őszi adócsomag egyebek között módosította a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egyes szabályait is. A következőkben a 2018. évi LII. törvény, azaz az új szochotörvény változtatásait ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Egy külföldi (svájci) székhelyű sportszervezet szeretne Magyarországon munkavállalót foglalkoztatni. Az lenne a kérdésünk, hogy ezt milyen formában teheti meg, szükséges-e ehhez magyar telephelyet/fióktelepet létrehoznia, vagy anélkül is foglalkoztathat munkavállalót, például távmunka formájában? Ha létre kell hoznia telephelyet (esetleg nem kell, de szeretne), ezt milyen formában teheti meg, tekintettel arra, hogy nem vállalkozásról, azaz profitorientált szervezetről van szó, hanem sportszervezetről, amely Magyarországon sem kíván vállalkozási tevékenységet folytatni, csupán sportszervezési, -koordinációs tevékenységet végezne. Az alábbi válaszokat olvastam Önöknél: https://adozona.hu/kerdesek/2018_1_30_Kulfoldi_ceg_magyarorszagi_irodab_uds illetve https://adozona.hu/kerdesek/2017_6_19_jarulek_fizetes_kulfoldi_ceg_resz_ero , de ezek vállalkozásokra vonatkozó kérdések voltak, így az érdekelne, hogy mennyiben más a jelen helyzet, amikor nem EU-s székhelyű szervezetről van szó. Különösen adószámigénylés, illetve NAV-nál foglalkoztatóként történő bejelentkezés szempontjából szeretnék tájékoztatást kapni. Segítségüket előre is köszönöm!
A NAV levelében a 1808 bevallással kapcsolatban felhívta a figyelmet, többek között az alábbiakra: „…a külföldi magánszemélyek részére kifizetett osztalék összegét magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell bevallani, így azt a 1808M-06 lap 364-365. soraiban ne tüntesse fel; …. „ Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy a külföldi magánszemély részére kifizetett osztalékot minden esetben a fentiek alapján kell beállítani a bevallásba? Még abban az esetben sem kell M lapot kitölteni, ha a magánszemélynek van adóazonosító jele, és rendelkezik a külföldi illetőségigazolással? Hogy érinti ez a K-s éves adatszolgáltatást? Mikor kell ezt benyújtani? Köszönettel
Fordított áfás magyar építőipari egy általa elvállalt nagyobb építkezés egy részét egy szlovák cégnek továbbadta, amely a munka elvégzése után kiszámlázta a szerződésben megállapodott összeget. A számla áfa nélküli. Hogyan kell ebben az esetben könyvelni és bevallani a szlovák cég által kiállított számlát? – kérdezte az ügylet áfájára utalva olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Az osztrák családügyi minisztérium pénteken védelmébe vette a családtámogatások indexálására vonatkozó döntését, miután több uniós tagállam ismételten tiltakozását fejezte ki amiatt.
Tisztelt Szakértő! 2 fő német állampolgár áttelepült Magyarországra, van regisztrációs kártyája, lakcímkártyája. Az egyik állampolgárnak megszűnt a külföldi biztosítási jogviszonya, itt Magyarországon fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A másik állampolgárnak megmaradt a külföldi biztosítása. Annak az állampolgárnak, akinek megmaradt a külföldi jogviszonya, a nyugdíja több összetevőből áll. Kap állami nyugdíjat + szakmai tagok szervezetétől (könyvvizsgálók nyugdíjalapjából) nyugdíjat, valamint társasági nyugdíjalapból kap nyugdíjat. Ez utóbbit nem csak havonta kapja, de egy egyszeri járandóság is jár neki. Ezekkel a jellemzőkkel a kettős adózás elkerülése miatt milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik külföldön és Magyarországon? Válaszát előre is köszönöm!
A pénzügyminiszter T/2931 számon a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslata (Javaslat) több ponton tartalmaz módosítást, pontosítást melyek ismerete szükséges a rövid és hosszú távú külföldi kiküldetéseken dolgozó járulék és szocho kötelezettségének meghatározásánál. A módosító javaslatok egy része hatással van a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók adó- és járulékkötelezettségére is. Az alábbiakban olvashatják az erről készült összefoglalót.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték