324 találat a(z) külföldi cimkére
Versenytilalmi kifizetés külföldről – szja és munkavállalói járulék
Kérdés
Egy magyar állampolgár a magyar N cégnél dolgozott. Aztán megkapta a brazil N igazgatói pozícióját, amit viszont a svájci N teljes munkaidős munkavállalójaként látott el jó pár évig. Viszont brazil adóilletőségű is lett ehhez a személy. Tavaly nyugdíjba ment (elég szép végkielégítéssel), aztán idén nyár előtt hazaköltözött Magyarországra (házat is vett), szóval magyar adóilletőségű most. Mivel letelt az egy év, és nem ment konkurenciához (nyugdíjas, és nincs már sehol munkaviszonya), ezért megkapta nemrég a versenytilalmi pénzt (kb. 300 ezer eurót), ami amúgy töredéke a nyugdíjbamenéskor kapott végkielégítésének). A svájciak levonták belőle az ottani munkavállalói járulékokat, erről van papírja, de az ottani szja-t nem. Kérdése, hogy most a magyar szja mellett (ami után ugyebár az előleg egy hónapon belül, azaz október 12-éig esedékes), be kell-e fizetnie (október 12-éig vagy bármikor) a magyar munkavállalói járulékokat is?
Külföldi cég Magyarországon szerel
Kérdés
Magyarországi helyiségben egy magyarországi cégnek számlázva egy szlovén cég polcok összeszerelését végzi. A számlát a szlovén cég EUR-ban, áfa nélkül küldi. Eddig az volt a gyakorlat, hogy "normál" EU áfaként jelentettük, azaz a befizetendő és a levonható oldalra is beraktuk az áfa összegét. Kérdésem, hogy ez így helyes-e? A munka kb. egy évig tart.
Forgalmi jutalék számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelő cégünk ügyfélköréhez tartozik egy online oktatóvideó készítésével és forgalmazásával foglalkozó cég, melynek székhelye és telephelye is Magyarországon található. Az oktatóvideó terjesztési feladatainak elvégzéséhez más személyt is szeretnének bevonni, akik részére üzletszerzési jutalékot kívánnak fizetni. A társaság a folyamatot – kifizetés, bizonylatolás – teljes mértékben informatikai rendszer segítségével kívánja megoldani humán erőforrás beavatkozása nélkül. Az üzletszerzési jutalék kedvezményezettje lehet magánszemély, egyéni vállalkozó vagy vállalkozás. Illetőségét tekintve pedig lehet belföldi vagy külföldi. A kifizetett összeg feltehetően meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kérdéseink a következők: 1. Milyen módon fizethető ki az üzletszerzési jutalék magánszemély részére? a) belföldi magánszemély részére b) külföldi magánszemély részére A minimálbér 30 százalékát meghaladó összeg fölötti pénzkifizetés biztosítotti jogviszonyt keletkeztet. Külföldi magánszemély részére történő kifizetés esetén hogyan teljesíthető a kifizetés? 2, Milyen módon fizethető ki az üzletszerzési jutalék vállalkozók és vállalkozások részére? a) A társaság teljes mértékben automatizálni szeretné a kifizetést és a hozzá kapcsolódó bizonylat elkészítését. A kérdés, hogy milyen feltételekkel oldható meg, hogy az üzletszerzési jutalékról a számlát a kifizetést teljesítő vállalkozás készítse el, ne pedig az üzleti partner? Válaszát előre is köszönjük!
Szlovák állampolgár osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új ügyfelünk egy magyar egyszemélyes kft., a tulajdonos szlovák állampolgár. A céget 2019-ben vettük át. A korábbi könyvelő 2017-ben osztalék kifizetésekor vont szja-t és ehót is. Külföldi állampolgár esetében tényleg kell az eho, vagyis most már szocho levonása is? Nem csak szjat-t kell vonni a kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmében? Válaszát előre is köszönjük!
Belföldi vevő / külföldi vevő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretném a válaszukat kérni: Belföldi (magyarországi) székhellyel rendelkező vevőnk (magyarországi adóalany), aki rendelkezik Ausztriában is közösségi adószámmal, és a tőlünk vásárolt termék kiszállítását az ausztriai adószámra, testvérvállalatának raktárába kéri – ez közösségi termék értékesítést jelent számunkra (mi rendelkezünk magyarországi székhellyel és Magyarországon érvényes adószámmal, valamint közösségi érvényes közösségi adószámmal). A kérdés: 1. Mérlegben fenti tranzakciót tekintve a partnerünk marad a belföldi vevő vagy ennek az értékesítésnek az értéke külföldi vevő főkönyvi számlára kerüljön? 2. Eredmény kategóriát tekintve belföldi vagy külföldi értékesítés árbevételei között kell az értékesítést szerepeltetnünk? És fordítva is kérdezném. Külföldi (EU-s), Magyarországon székhellyel nem rendelkező, de magyarországi adószámmal rendelkező vevőnk (EU-s adóalany), aki a tőlünk vásárolt termék kiszállítását a magyar adószámára és testvérvállalata magyarországi raktárába kéri leszállítani – ez belföldi, fizetendő áfás értékesítést jelent számunkra. A kérdés: 1. Mérlegben fenti tranzakciót tekintve a vevőnk marad külföldi vevő vagy ennek az értékesítésnek az értéke a belföldi vevő főkönyvi számlára kell, hogy kerüljön? 2. Eredmény kategóriát tekintve belföldi vagy külföldi értékesítés árbevételei között kell az értékesítést szerepeltetnünk? Válaszukat előre köszönöm.
Külföldi belépőjegy elszámolása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Partnerünk fő tevékenysége koncertszervezés. A vezetőség egy külföldi fellépő előadásán vett részt, hogy szakmai ötleteket gyűjtsön a saját tevékenységéhez. Ha partnercégünk rendelkezik a belépőjegyek számlájáról, akkor ez a kiadás elszámolható-e adómentesen a cég költségei között? Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az elszámolhatósághoz? Válaszukat előre is köszönöm.
Innovációs járulék fizetése külföldi vállalat belföldi telephelyénél
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy vonatkozik e az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség külföldi társaság belföldi telephelyeként működő társaságra?
Ideiglenes iparűzés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy francia cég a Sziget Fesztiválon ételeket fog árulni. A cég kér magyar adószámot és bejelentkezik a magyar áfakörbe ezúton. Kérdés, kell-e ideiglenes iparűzés hatálya alá bejelentkeznie? Az áfán és a turisztikai hozzájáruláson kívül lesz-e még valamilyen kötelezettsége a NAV felé? A 19T201-es nyomtatványon meg kell jelölni a képviselőt. Kérdés, hogy Magyarországon ki képviselheti a francia céget? Köszönettel.
Csed-gyed ellátás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, ahol 2017.09.16-tól munkaviszonyban áll egy thai hölgy. Tartózkodási engedéllyel van Magyarországon, szálláshelyen él, magyar állampolgársága nincs. Áprilisban született babája. (Az apa sem magyar állampolgár.) A baba itt született Magyarországon, a születési anyakönyvi kivonatot megkapták, amin megjegyzésként feltüntették, hogy a gyermek állampolgársága ismeretlen. A babának TAJ kártyája sincs. Mivel a cég tb kifizetőhely, kérdésem az lenne, hogy kaphat-e az anyuka csecsemő-, illetve gyermekgondozási díjat? Elegendő-e az ellátáshoz a születési anyakönyvi kivonat? Az, hogy a baba nem magyar állampolgár számít-e? Lakcímkártyájuk sincs, viszont az anyuka fogja nevelni a gyermeket, egy háztartásban élnek. Köszönettel,
Külföldi tag osztalékfelvétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi – EU tagállami – természetes személy tag részére kifizetett osztalékot terheli-e szociális hozzájárulási adó 2019. évben? A tag nem vesz fel jövedelmet Magarországon, csak osztalékot. Mi vonatkozik arra az esetre, ha ez a külföld személy saját jogú nyugdíjas egy másik tagállamban. Van-e szociális hozzájárulás felső határ az esetében? 2018. évben az ehotörvény 5. § (3) alapján a másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kellett egészségügyi hozzájárulást fizetni, így az osztalék után sem. Ezt a kivételt a törvényben nem találom. Köszönöm válaszát.
Kft. magyarországi ingatlanbérlete külföldi magánszemélytől
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar tulajdonban lévő kft. külföldi (német) magánszemélytől bérel budapesti ingatlant, a külföldi magánszemély nem rendelkezik magyarországi adószámmal, nem "üzletszerűen" ebből él, csak van egy budapesti ingatlanja, amit 5 évre bérletként kiad a kft.-nek havi 1500 euró áron. A kft. a bérleményt üzletként üzemelteti. A magánszemély nyilatkozatot sem költség elszámolásról, sem más nyilatkozatot (például 90 napot meghaladó bérlemény) nem tett. Kérdésem ebben az esetben is a bérbevevő kft.-nek 15 százalék adóelőleget kell vonni a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével, vagy van speciális szabály külföldi bérbeadó (nem magyar állampolgár) esetén? Áfa tekintetében a bérbeadás adómentes-e, mivel a bérbeadó magánszemély nem rendelkezik adószámmal? Előre is megköszönve válaszát további tisztelettel. Szitás Imréné könyvelő
Külföldi foglalkoztatott után fizetendő tb
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném szakvéleményét. Magyarországi kifizető foglalkoztat megbízási szerződéssel 3 hónapig külföldi állampolgárt. A magánszemély rendelkezik magyar adóazonosító jellel, taj számmal, de nincs Magyarországon bejelentett állandó lakhelye. A magánszemély nem EGT-állam polgára. A két állam között nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény. A megbízási díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Milyen járulékkötelezettségek terhelik a kifizetőt és a magánszemélyt?
Kft.-tag és ügyvezető Svájcban biztosított
Kérdés
Tisztelt Adózóna Szerkesztősége! Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék szakmai véleményt kérni: A kft.-ben orosz nemzetiségű tag és ügyvezető egyszemélyben, aki Svájcban biztosított, maximum 2 hetet tölt Magyarországon. A cég lakásbérbeadással foglalkozik, az ügyvezető feldata havi egy számla megírása. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban látja el. Szaktudás nem szükséges a feladata ellátáshoz, tehát a minimálbér után lesz a járulékfizetés. Milyen adókat és járulékokat kell a cégnek fizetnie? A svájci biztosítási jogviszonya és a rövid magyarországi tartózkodása befolyásolja-e a járulékfizetést? Kell-e valamilyen dokumentum beszerzése Svájcból, hogy valamelyik adó, vagy járulék csökkenthető legyen? Másik kérdésem. A hatályos cégkivonat szerint a jogviszony kezdete 2019.01.24., viszont közzététel dátuma csak 2019.03.21. Az ügyvezető kér megerősítést, arra vonatkozóan, hogy a bejelentőlapon 2019.01.24. legyen a dátum és pótlólag le kell adni az elmaradt 08-as bevallásokat? Segítségüket és válaszukat előre is köszönöm.
Külföldi magánszemély járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi magánszemélynek (nem uniós országbeli) fizetett megbízási díj után kell-e járulékot fizetni, ha az abból származó jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát, és csak az illetőségről szóló írásbeli nyilatkozatával rendelkezünk? Köszönöm válaszát!
A kivaalanyiság megszűnésének esetei
Cikk
A magyar adórendszerben 2013. január 1-jén bevezetett kisvállalati adó (kiva) egyik nagy előnye, hogy év közben is választható. Az adóalanyiság választásának feltételei mellett aránylag kevés szó esik az adóalanyiság megszűnésének eseteiről.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
