Tisztelt Szakértő(k)! Egy cég bérleti díjat fizet külföldi illetőségű magánszemély részére. Kérdésem, hogy ezt a 08-ason hol kell bevallani M-es lapon vagy csak az A lapon? (Nincs magyarországi adószáma/adóazonosító jele – vagy kéne lennie?) Vonatkozik-e rá a 90 százalékos szabály?!
Tisztelt Szakértő! Ha közúti árufuvarozásban résztvevő gépkocsivezető Bécsbe fuvaroz, az országhatár-átlépések (oda, vissza) közötti idő nem éri el a 8 órát. Emiatt nem adható neki adómentesen külföldi napidíj. Távolléte meghaladja a 6 órát, de belföldről kilép. Adható neki adómentesen belföldi napidíj, ha más térítést nem kap? Vagy lehetséges, hogy neki nem adható adómentesen napidíj átalány, sem belföldi, sem külföldi? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Olyan munkaviszony esetén, amelyben egy külföldi (USA-beli) bejegyzésű társaság (amely nem rendelkezik Magyarországon telephellyel) alkalmaz magyarországi adóalanyt teljes munkaidőben, milyen adók és járulékok terhelik az így megszerzett rendszeres jövedelmet? Ugyanazok, mintha a munkaadó magyarországi székhellyel rendelkezne? A munkaadó által fizetendő adókat és járulékokat melyik fél és hogyan fizeti? (A külföldi cég/szervezet beutalja az adott összegeket a NAV számlájára?) Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy szállodában az ügyfél lemondta a szállásfoglalását, a lemondási határidőn belül, így a szerződési feltételek szerint nem jár vissza neki a fizetett előleg összege. Az ügyfél mindenképpen törlési díjról akarja a számlát. A szállás áfája 18 százalék, az előlegszámlát így 18 százalékos áfával kapták meg. A kérdésem az lenne, hogy mivel nem történt szolgáltatás, a törlési díjat milyen áfatartalommal kell kiszámlázni az ügyfél felé? Sajnos semmilyen jogszabályt nem találtam ezzel kapcsolatban, ezért megköszönöm, ha jogszabályi hivatkozást is kaphatnék az ügyben, ha van ez szabályozva. Még külön kérdésem lenne, hogy mi a teendő, ha az ügyfél külföldi? A szállásszolgáltatás teljesítési helye Magyarország, így áfával számlázunk, de ha nincs szolgáltatás, akkor már nem lehet itt a teljesítési hely. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! dr. Radics Zsuzsanna által megválaszolt korábbi kérdésemhez lennének még kiegészítő kérdéseim. Az előző kérdésem elérhetősége: https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_2_kulfoldi_adoilletosegu_foglalkozt_msi További kérdéseim: Ha a magyar szervezet szeretne eleget tenni az adófizetési és -bevallási kötelezettségének Macedóniában, illetve Szerbiában, akkor ott telephelyet kell létesítsen? Mivel civil szervezetről van szó, ezért vállalkozási tevékenység nem áll fenn, de a két munkavállaló miatt, a korábbi válasza alapján, adófizetési kötelezettség igen. Van-e arra lehetőség, hogy az adófizetési és -bevallási kötelezettséget anélkül teljesítse a magyar szervezet, hogy ott telephelyet létesít? Például olyan ügynökség által, akit a munkavállaló felkeres, és aki vállalja, hogy megfizeti és bevallja az adót. Ez az ügynökség utólag számlát állít ki a magyar szervezet részére, amely tartalmazza a munkavállaló bruttó bérét, esetleges járulékait, ha vannak ilyenek az adott országban, valamint ennek a szervezetnek a díját. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők, Cégünk egyik francia partnere részére belföldi teljesítési hellyel értékesít terméket. A belföldi teljesítési hely miatt áfát felszámítunk. Az online számla bevezetése miatt a számlázóprogramunk magyar adószámot kér az adatszolgáltatáshoz, de nem tudunk róla, hogy lenne magyar áfa-regisztrációja. A kérdésem, hogy kell-e ezt az ügyletet az online számlarendszerben beküldeni, lehet-e magyar adószám nélkül ezt megtenni?
Tisztelt Szakértő! Kizárólag külföldi (iráni állampolgárságú) magánszemélyek (3 fő) alapítottak egy kft.-t Magyarországon. Ketten közülük egyben önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezetők is lettek. Magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek. Egyikuk saját államában (Iránban) vállalkozóként tevékenykedik, másikuk tanuló még. Kell-e erről, és ha igen, akkor milyen igazolást beszerezni? Kérdésem továbbá, hogy Magyarországon létrejön-e a biztosítási jogviszonyuk, és ha igen, milyen járulékalap után, milyen adókat, járulékokat kell fizetni? Válaszát előre is köszönöm. BBÉ
Tisztelt Szakértő! Adott egy EGT tagállambeli megbízó, amelynek szoftverfejlesztési szolgáltatást nyújt egy itthoni katás szokásos fordított áfás megoldásban. A cég szeretne több illetőt alkalmazni és bővülni, de ezt Magyarországi fiókhely alapítása nélkül szeretné megtenni. Ennek érdekében a kapcsolattartó vállalkozó beszervez még kettő katás szoftverfejlesztőt és közösségi irodában (co-working space) egyikük kibérel egy 3 fős boxot irodaként, ahol hárman tevékenykednek, külön-külön számlázva a külföldi cégnek. Természetesen saját eszközeiket használják, flexibilis munkaidő mellett. Ez a felállás ilyen formában ütközik-e törvénybe, illetve van-e lehetséges alternatíva, amely nem involvál fióktelep-alapítást. Segítségét nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy munkavállalónk Németországba költözik (családjával) és onnan végezné távmunkában a munkáját, hogyan adózik, a tb megfizetése hogyan teljesül? Hol lesz jogosult egészségügyi ellátásra? Hogyan néz ki a gyakorlatban a magyarországi bérszámfejtése (járulékok levonása stb.)? Tudomásom szerint egy belföldi illetőségű munkavállaló külföldi foglalkoztatás esetén is belföldön marad adóztatható a munkaviszonyból származó jövedelme után, ehhez az egyik feltétel a 183 napot meg nem haladó külföldi tartózkodás (vagy a kiköltözést követően nem az adóévet vesszük alapul, hanem folyamatosan kell a kint töltött időt számbavenni Németország esetében?). Mi a helyzet, ha az illető belföldi (magyarországi állampolgár) munkavállaló, belföldi a munkaviszonya (Magyarországon bejelentett munkajogviszony),csupán külföldről végezné azt távmunkában? Mikortól kell (ha kell) állandó lakcímmel rendelkeznie Németországban, azaz meddig lehet ideiglenes lakcímmel Németországban tartózkodni, azaz mikortól beszélhetünk arról, hogy az illető életvitelszerűen él kint és dolgozik onnan távmunkában? Milyen kötelezettségei/kötelezettségeink (nekünk mint munkaadónak) vannak? Megállja-e a helyét az a szabály a fentiek alapján, hogy nekünk mint munkáltatónak gondoskodnunk kell arról, hogy a járulékkötelezettségeket a jogszabályoknak megfelelően kell megállapítanunk, szem előtt tartva, hogy az EU-s szabályozás és általában a szociális biztonsági egyezmények a munkavégzés helyéhez rendelik a járulékfizetést? Csilla
2018. májusban a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 7,6 százalékkal, a belföldi vendégek által eltöltötteké 7,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – közölte a KSH.
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy németországi cég magyarországi fióktelepe. A fióktelep számára időszaki jelleggel külföldi illetőségű vállalkozók végeznek munkát. Angol szóhasználattal ők "freelancer"-ek, akik külsősként dolgoznak néha nekünk, néha az anyavállalatnak. Gyakorlatilag ugyanazt a munkát végzik, mint amit a bejelentett munkavállalók (raktári munkások és van egy titkárnő is). Általában 1-3 hónapig vannak nálunk, amikor a munka szezonalitása miatt éppen sürgősen kell tapasztalt munkaerő. Viszont van olyan, aki több éve itt él Magyarországon, minden hónapban leadja a német számláját, amin német cím és adószám szerepel. A kérdésem, hogy egy munkaügyi ellenőrzéskor mire számíthat a cég, ha az illető munkásokhoz munkaügyi papírokat nem tudunk bemutatni, de vélelmezni lehet, hogy ők itt dolgoznak. Vajon milyen mélyen próbálják kideríteni az ellenőrök, hogy valaki ténylegesen hol él, hol tartózkodik, hol jogosult adótfizetni stb. Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kifizető felhasználói díjat fizet külföldi illetőségű személynek, aki az illetőség igazolását a kifizető részére leadta. Ezáltal adóelőleget nem vontunk a felhasználói díjból. A cég a díj után megfizeti a 19,5% eho-t, emiatt a magánszemélyt a 08-as bevallásban szerepeltetni kellene. A magánszemélynek nincs adóazonosító jele, mivel adóelőleg-levonás nem történt. Hogyan kell az M lapot ez esetben kitölteni? (Adóazonosító jel hiányában hibásnak minősíti a bevallást.) Válaszát köszönöm.
Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Tisztelt Szakértő! Cégünk nyaranta szokta foglalkoztatni munkavállalói 18 év alatti gyermekeit. Van azonban román állampolgárságú munkavállalónk is, aki szeretné, hogy a gyermeke nyáron nálunk dolgozhasson. Kérdésünk, hogy van-e lehetőségünk fiatalkorú nem magyar állampolgár foglalkoztatására? Amennyiben igen, milyen módon?
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Egy magyarországi gazdasági társaság külföldi részvénnyel rendelkezik (Deutsche Bank). A magyarországi gazdasági társaság ezen részvénye után osztalékot kapott, és adót is vontak le tőle. Ezen gazdasági műveletet hogyan kell a könyvelésben kimutatni? Kell-e valahol bevallani? Az adó mértéke: 26,38%. Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték