Tisztelt Szakértő! Egy külföldi állampolgár Magyarországon hosszabb időre munkaviszonyt létesít, magyar munkáltatóval. Jogosult-e a munkaviszony első napjától egészségügyi szolgáltatásra? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magyar társaság kötött szerződést reklámszolgáltatásra külföldi társasággal 2017-ben. Már történtek is számlázások, de mint kiderült, a külföldi társaság nem tudta, hogy Magyarországon regisztrálnia kell az adóhatóságnál. Kérdés: pótolni akarják ezt a hiányosságot, milyen formában kell a regisztrációt intézni? Ez egy EU-s társaság, EU-s adószáma van. Mit kell kitölteni? Be lehet-e jelentkezni visszamenőleges dátummal? Hogyan kell bevallani a reklámadót? Milyen bevallást kell kitölteni? A magyar társaságnak az eddigi kifizetett reklámszolgáltatás, ha az több mint 30 millió Ft, társaságiadóalap-növelő tétel-e? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy Angliában élő, de kanadai állampolgár Magyarországra jön dolgozni, magyar munkáltatóhoz. Mit és hogyan kell intézni az ő magyarországi munkaviszonyával kapcsolatban? Úgy gondolom, hogy mivel Angliában él, ezért a magyarországi munkavállalását úgy kell kezelni, mintha uniós állampolgárról lenne szó? Van-e bejelentési, vagy regisztrálási kötelezettsége a két félnek? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Külföldi, német állampolgárnak magyaroszági háza van, melyet szeretne bérbe adni, ő Németországban lakik, a magyarországi címre ideglenesen van bejelentkezve. Kérdésem, hogy kell-e neki adószámot kiváltani a bérbeadáshoz, illetve, ha a bérlő magyar egyéni vállalkozó, akkor az adóelőleget kinek kell fizetnie (úgy tudom, a vállalkozónak kell fizetni)? Válaszukat előre is köszönöm!
Az adóügyi illetőség (a továbbiakban illetőség) a magánszemélyek országhatáron átnyúló jövedelemszerzésével összefüggő adózási ismeretek szürke zónájába szorult fogalom. Cikkünk rávilágít a legfontosabb tudnivalókra.
Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves állásfoglalásukat. Külföldi állampolgár, svájci adózási illetőséggel értékesíti a Magyarországon bejegyzett korlátlan felelősségű társaságának törzsbetéteit külföldi magánszemélynek. A kérdésem az lenne, hogy az értékesített törzsbetét utáni Magyarországon mennyi személyi jövedelemadót köteles megfizetni? Segítségüket előre is köszönöm:
Tisztelt Szakértő! Cégünk pénztárgépeket vásárolt, helyeztetett üzembe, illetve régieket kivont a forgalomból. Az elvégzett munkáról belföldi cégtől nevére szóló számlát kapott. Osztrák anyavállalatunk közölte, hogy ezen költségeket részünkre számla ellenében megtéríti. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyen esetben minek kell szerepelnie az általunk kiállított számlán, milyen hivatkozásnak az áfával kapcsolatban, hogy a külföldi fél áfabevallása is helyes legyen, és hogy nekünk hogyan kell szerepeltetni kimenő számlánkat a mi áfabevallásunkban, mivel csak egy ún. költség-megtérítésről van szó. Segítségüket előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
Tisztelt Szakértő! Szeretém segítségét kérni az alábbi esetre vonatkozóan: magyarországi állami vállalat (köztulajdonban álló gazdasági társaság) a Tbj. szerint nem belföldi személyt választana választott tisztségviselőnek, felügyelőbizottsági tagnak. Járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, így Magyarországon biztosítottnak minősülne. Magyarországon bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, EGT tagállam (Ausztria) állampolgára, EGT tagállamban biztosítottnak minősül, A1 nyomatványt tud hozni, ezért csak szja-levonás terhelné tiszteletdíját. Az uniós szabályok alapján a több tagállamban tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Mivel szja-köteles jövedelme keletkezik, ezért a 08 bevallásban szerepeltetni kell majd. Kérem abban a segítségét, hogy megfelelő-e a gondolatmenet, illetve hogy a nevezett személy biztosítottnak minősül-e, illetve milyen további teendők állnak fenn az adóazonosító jel igénylésén kívül. Kell kérnünk részére TAJ számot? NAV felé történő bejelentés terheli-e a "foglalkoztatót"? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó családtagja alkalmi munkavállalóként kisegít a férje magyarországi boltjában időszakonként. Az érintett családtag/alkalmi munkavállaló Ausztriában főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ennek tényét A1 nyomtatvánnyal igazolja. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 8. § (5) alapján a közterhet a férj/munkáltató nem állapítja. illetve fizeti meg. Kérdésem, hogy a feleség/alkalmi munkavállaló részére ily módon juttatott jövedelem Magyarországon. illetve Ausztriában is adómentes e? Mely tagállam adózási szabályait kell alkalmazni erre a juttatott jövedelemre? Előre is köszönöm válaszuk. Üdvözlettel: Szabó Kinga
T. Adózóna! A következő problémára kérnénk szépen választ. Egy magyar kft. (akit egy német cég alapított és tulajdonol 100 százalékban), aki oktatás szervezéssel és OKJ-s oktatással foglalkozik zömében, így tevékenységének nagy része áfamentes, kap külföldi bejövő számlát EU-s tagországoktól és harmadik országbeliektől. A külföldi cégek tevékenysége: keresik, hogy a saját országukban milyen szakképzett munkaerő található, akik már beszélnek németül, vagy hajlandóak megtanulni. Cél, hogy ezeket a szakképzett munkavállalókat csoportosan Németországba vigyék ki a magyar cég szervezésében. A németországi majdani munkaadónak a magyar cég ad számlát, amely tulajdonképpen a közvetítői díjat, és a felmerült költségeket tartalmazza. Kérdés: a bejövő EU-s számlára áfát kell-e itthon felszámítani, és azt be lehet-e tenni a visszaigényelhető áfába is, mivel ez oktatáshoz nem kapcsolódik. És mi van akkor, ha ennek a kutatásnak végül nincs kézzel fogható eredménye, mivel az ügylet végül nem valósul meg? Harmadik országbelinek kellene-e áfát felszámítania a magyar cég felé? Üdv.: Fix. Kft.
A skót kormány számításai szerint évente több milliárd font hasznot hajtanak a skót gazdaságnak a Skóciában dolgozó külföldi EU-munkavállalók.
Külföldi tulajdonú, Magyarországon székhellyel rendelkező vállalatnál az ügyvezető nem kap munkabért, nincs munkaviszonyban. A külföldi vállalattól Magyarországon kiküldetésben végzi az ügyvezetői teendőket. A könyvvizsgáló javaslatára – mivel 183 napot meghaladja Magyarországon a munkavégzés ideje – a NAV felé az szja-t átutalta a cég. Kérdésünk az lenne, hogy az elutalt szja-nak – egyéb meghatározott juttatásként – adóvonzata keletkezik-e Magyarországon? További (Önök által kért) információ: Az ügyvezető Angliából jött Magyarországra kiküldetésbe. Az ügyvezető indiai állampolgárságú. A létérdek központja Magyarországon van, itt dolgozik, 183. napot meghaladóan Magyarországon tartózkodik. Angliából Magyarországra költözésének költségeit a vállalat kifizette, ezt adómentesen megteheti-e?
Külföldi tulajdonú, Magyarországon székhellyel rendelkező vállalatnál az ügyvezető nem kap munkabért, nincs munkaviszonyban. A külföldi vállalattól Magyarországon kiküldetésben végzi az ügyvezetői teendőket. A könyvvizsgáló javaslatára – mivel 183 napot meghaladja Magyarországon a munkavégzés ideje – a NAV felé az szja-t átutalta a cég. Kérdésünk az lenne, hogy az elutalt szja-nak – egyéb meghatározott juttatásként – adóvonzata keletkezik-e Magyarországon?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozna, hogy ha egy cég webáruházat működtetne külföldi szerverről, akkor a webáruház által generált értékesítése belföldinek számít-e vagy külföldinek abban az esetben, ha egyébként belföldi a társaság, és magyarországi partnereknek értékesít? Válaszát előre is köszönöm!
Belföldi cégben ügyvezető a kérdéses magánszemély (itt a felesége a tulajdonos). Fogorvosi tevékenységet végez. Külföldi (angol) cégben ügyvezetőként dolgozik (a tulajdonosi háttér egészen más). A külföldi cég munkát szerez a belföldinek, amit a belföldi kiszámláz felé. A külföldi páciens felé az angol cég számláz. Mire kell nagyon figyelnünk? Kapcsolt vállalkozásnak minősül? Ha igen, ez hogy jelenik meg a két cég között? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték