349 találat a(z) külföldi cimkére

Kérdés

T. Adózóna! A következő problémára kérnénk szépen választ. Egy magyar kft. (akit egy német cég alapított és tulajdonol 100 százalékban), aki oktatás szervezéssel és OKJ-s oktatással foglalkozik zömében, így tevékenységének nagy része áfamentes, kap külföldi bejövő számlát EU-s tagországoktól és harmadik országbeliektől. A külföldi cégek tevékenysége: keresik, hogy a saját országukban milyen szakképzett munkaerő található, akik már beszélnek németül, vagy hajlandóak megtanulni. Cél, hogy ezeket a szakképzett munkavállalókat csoportosan Németországba vigyék ki a magyar cég szervezésében. A németországi majdani munkaadónak a magyar cég ad számlát, amely tulajdonképpen a közvetítői díjat, és a felmerült költségeket tartalmazza. Kérdés: a bejövő EU-s számlára áfát kell-e itthon felszámítani, és azt be lehet-e tenni a visszaigényelhető áfába is, mivel ez oktatáshoz nem kapcsolódik. És mi van akkor, ha ennek a kutatásnak végül nincs kézzel fogható eredménye, mivel az ügylet végül nem valósul meg? Harmadik országbelinek kellene-e áfát felszámítania a magyar cég felé? Üdv.: Fix. Kft.

Kérdés

Külföldi tulajdonú, Magyarországon székhellyel rendelkező vállalatnál az ügyvezető nem kap munkabért, nincs munkaviszonyban. A külföldi vállalattól Magyarországon kiküldetésben végzi az ügyvezetői teendőket. A könyvvizsgáló javaslatára – mivel 183 napot meghaladja Magyarországon a munkavégzés ideje – a NAV felé az szja-t átutalta a cég. Kérdésünk az lenne, hogy az elutalt szja-nak – egyéb meghatározott juttatásként – adóvonzata keletkezik-e Magyarországon? További (Önök által kért) információ: Az ügyvezető Angliából jött Magyarországra kiküldetésbe. Az ügyvezető indiai állampolgárságú. A létérdek központja Magyarországon van, itt dolgozik, 183. napot meghaladóan Magyarországon tartózkodik. Angliából Magyarországra költözésének költségeit a vállalat kifizette, ezt adómentesen megteheti-e?

Kérdés

Külföldi tulajdonú, Magyarországon székhellyel rendelkező vállalatnál az ügyvezető nem kap munkabért, nincs munkaviszonyban. A külföldi vállalattól Magyarországon kiküldetésben végzi az ügyvezetői teendőket. A könyvvizsgáló javaslatára – mivel 183 napot meghaladja Magyarországon a munkavégzés ideje – a NAV felé az szja-t átutalta a cég. Kérdésünk az lenne, hogy az elutalt szja-nak – egyéb meghatározott juttatásként – adóvonzata keletkezik-e Magyarországon?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozna, hogy ha egy cég webáruházat működtetne külföldi szerverről, akkor a webáruház által generált értékesítése belföldinek számít-e vagy külföldinek abban az esetben, ha egyébként belföldi a társaság, és magyarországi partnereknek értékesít? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Belföldi cégben ügyvezető a kérdéses magánszemély (itt a felesége a tulajdonos). Fogorvosi tevékenységet végez. Külföldi (angol) cégben ügyvezetőként dolgozik (a tulajdonosi háttér egészen más). A külföldi cég munkát szerez a belföldinek, amit a belföldi kiszámláz felé. A külföldi páciens felé az angol cég számláz. Mire kell nagyon figyelnünk? Kapcsolt vállalkozásnak minősül? Ha igen, ez hogy jelenik meg a két cég között? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni. A vállalkozásnál a külföldi ügyvezető havonta megbízási díjat vesz fel "ügyvezetői megbízási szerződés"-ben rögzítettek alapján, nem munkaviszony keretében. Az ügyvezető külföldön biztosított, a magyarországi jövedelméből szja-t vonunk le. A kérdésem: beleszámít-e az átlagos állományi létszámba az ügyvezető vagy sem? Segítségét megköszönöm, B. Ilona

Kérdés

Lányom külföldre költözött. Munkahelye és biztosítása is van Hollandiában. Magyarországon van egy ingatlana, amit már korábban is bérbe adott egy cégnek. Kérdésem az lenne, hogy továbbra is a magyar törvények szerint adózik-e, és hogy az egészségügyi hozzájárulást is kell-e fizetnie, mivel a cég továbbra is bérli az ingatlant?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! EU-s online kereskedő adóalany értékesítései magyar magánszemély vevői felé 2015. december 1-jén elérték az áfatörvény 30. paragrafusa szerinti 35 000 eurós értékhatárt. Mivel akkor ismeretlen okokból elmulasztott magyar adószámot kiváltani, ezért kénytelen azt visszamenőlegesen megtenni. A 2015. december óta teljesült értékesítései után országa jogszabályai alapján állított ki bizonylatokat, vallotta be és fizette meg az áfát. Mely megoldás javasolt, ha az adózó az áfatörvényt és az Art.-ot, illetve a számlarendeletet betartva szeretné minimalizálni az adókötelezettségei utólagos teljesítése miatt várható bírságokat? – Áfaregisztráció 2015.12. 01-jén. Az adózó azonban csak azokat a tranzakciókat állítja be a magyar áfabevallásaiba, amelyekről a számlarendelet előírásainak megfelelő javított számlát tud visszamenőleg kiállítani. Azon hónapokra, amelyekben teljesült tranzakciókról a teljesítés óta eltelt idő miatt nem tud megfelelő számlát kiállítani, nullás bevallást ad be; – Áfaregisztráció 2015.12.01-jén. Mivel az értékhatár átlépése után a tranzakciók teljesítési helye Magyarország, ezért az adózó visszamenőleg bevallja és megfizeti a tranzakciók utáni áfát, vállalva a nem megfelelő számlázás miatt várható mulasztási bírságot. – Áfaregisztráció arra a dátumra, amelytől az adózó visszamenőleg ki tudja állítani a tranzakcióiról a számlarendelet előírásainak megfelelő javított számlákat, és ezen tranzakciók után utólag bevallja és megfizeti a 27 százalékos áfát. Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Borok és pálinkák Magyarországon tartózkodó turisták részére, webshopon történő (kiskereskedelmi) értékesítésével foglalkozó vállalkozás elindításán dolgozom. A vállalkozás alaptevékenysége előzetesen megvásárolt, üvegezett borokból, illetve pálinkákból összeállított ajándékcsomag/szuvenírcsomag értékesítése. Az értékesítési csatorna webshop, a célcsoport pedig Budapestre érkező (de külföldön élő) turisták, akik átlagosan 2-5 napot töltenek Budapesten. A szolgáltatás specialitásából adódóan felmerülő legfontosabb kérdés, hogy milyen adatokat kell bekérnem ezektől a vevőktől, hogy ki tudjam állítani részükre a számlát, illetve, ha e-számlát állítok ki minden tranzakcióról, akkor is kötelező-e pénztárgép használata? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Halastó értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Gyod – fizetés nélküli biztosítás szünetel?

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

T1041 változásbejelentés

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink