Német állampolgár Magyarországon lévő ingatlant örökölt. Az ingatlant szeretné értékesíteni. A hagyatéki eljárás során, ami Németországban volt, nem állapították meg az ingatlan szerzési értékét. Ilyen esetben hogyan állapítható meg a szerzési érték? Alkalmazható az szja-törvény 62. § (3) bekezdése? A német állampolgár hogyan tudja bevallani az szja-t, adóazonosítót kell kérnie? Köszönöm .
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem iránymutatását: Adott egy magyar kft. (legyen A cég). A tulajdonosoknak Németországban is van vállalkozásuk (legyen B cég). Németországba adnak el termékeket az alábbi módon: A cég eladja a termékeket B cégnek, amely továbbadja a termékeket egy harmadik, szintén németországi vállalkozásnak (legyen C cég). Az áru A cégtől közvetlenül C céghez megy, a szállítást A cég végzi a saját gépjárművével. A gépjármű nem teherautó, hanem A cég tulajdonában lévő személygépjármű, amellyel maga a tulajdonos viszi ki az árut Németországba. A kérdésem az lenne, hogy a fentiek háromszögügyleteknek/láncértékesítésnek számítanak-e? Mi a helyes számlázási mód? Hogyan kell számláznia az egyes cégeknek? Általánosságban érdekelne még, hogy a háromszögügyletnek/láncértékesítésnek feltétele-e az, hogy az egyik szereplő külföldi legyen? Csak az minősül-e háromszögügyletnek/láncértékesítésnek, ha külföldi értékesítés/vásárlás megy végbe, vagy akár olyan belföldi értékesítéseknél/vásárlásoknál is megvalósulhat háromszögügylet/láncértékesítés, ahol az összes szereplő belföldi? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik tagja nyugdíjas, német, a másik tagja nyugdíjas, magyar állampolgár. Jelenleg egyszerűsített végelszámolás alatt áll a cég, a vagyoni kivét adó- és járulékfizetési kötelezettségének számításában kérném segítségüket. Eddig a külföldi állampolgárnak nem volt osztalékjövedelme vagy egyéb kivétje, szükséges-e beszerezni bármilyen igazolást az adózás miatt? Illetve milyen adó- és járulék terheli a vagyoni kivét összegét a külföldi, illetve a belföldi nyugdíjas esetén? Külföldi esetén is van bevallási kötelezettség a 08-as nyomtatványon? Van-e bármilyen egyéb kötelezettsége ezzel kapcsolatban a kft.-nek? Válaszukat előre is köszönöm! S.M.
Egy magyar állampolgár a magyar N cégnél dolgozott. Aztán megkapta a brazil N igazgatói pozícióját, amit viszont a svájci N teljes munkaidős munkavállalójaként látott el jó pár évig. Viszont brazil adóilletőségű is lett ehhez a személy. Tavaly nyugdíjba ment (elég szép végkielégítéssel), aztán idén nyár előtt hazaköltözött Magyarországra (házat is vett), szóval magyar adóilletőségű most. Mivel letelt az egy év, és nem ment konkurenciához (nyugdíjas, és nincs már sehol munkaviszonya), ezért megkapta nemrég a versenytilalmi pénzt (kb. 300 ezer eurót), ami amúgy töredéke a nyugdíjbamenéskor kapott végkielégítésének). A svájciak levonták belőle az ottani munkavállalói járulékokat, erről van papírja, de az ottani szja-t nem. Kérdése, hogy most a magyar szja mellett (ami után ugyebár az előleg egy hónapon belül, azaz október 12-éig esedékes), be kell-e fizetnie (október 12-éig vagy bármikor) a magyar munkavállalói járulékokat is?
Magyarországi helyiségben egy magyarországi cégnek számlázva egy szlovén cég polcok összeszerelését végzi. A számlát a szlovén cég EUR-ban, áfa nélkül küldi. Eddig az volt a gyakorlat, hogy "normál" EU áfaként jelentettük, azaz a befizetendő és a levonható oldalra is beraktuk az áfa összegét. Kérdésem, hogy ez így helyes-e? A munka kb. egy évig tart.
Tisztelt Szakértő! Könyvelő cégünk ügyfélköréhez tartozik egy online oktatóvideó készítésével és forgalmazásával foglalkozó cég, melynek székhelye és telephelye is Magyarországon található. Az oktatóvideó terjesztési feladatainak elvégzéséhez más személyt is szeretnének bevonni, akik részére üzletszerzési jutalékot kívánnak fizetni. A társaság a folyamatot – kifizetés, bizonylatolás – teljes mértékben informatikai rendszer segítségével kívánja megoldani humán erőforrás beavatkozása nélkül. Az üzletszerzési jutalék kedvezményezettje lehet magánszemély, egyéni vállalkozó vagy vállalkozás. Illetőségét tekintve pedig lehet belföldi vagy külföldi. A kifizetett összeg feltehetően meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kérdéseink a következők: 1. Milyen módon fizethető ki az üzletszerzési jutalék magánszemély részére? a) belföldi magánszemély részére b) külföldi magánszemély részére A minimálbér 30 százalékát meghaladó összeg fölötti pénzkifizetés biztosítotti jogviszonyt keletkeztet. Külföldi magánszemély részére történő kifizetés esetén hogyan teljesíthető a kifizetés? 2, Milyen módon fizethető ki az üzletszerzési jutalék vállalkozók és vállalkozások részére? a) A társaság teljes mértékben automatizálni szeretné a kifizetést és a hozzá kapcsolódó bizonylat elkészítését. A kérdés, hogy milyen feltételekkel oldható meg, hogy az üzletszerzési jutalékról a számlát a kifizetést teljesítő vállalkozás készítse el, ne pedig az üzleti partner? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Új ügyfelünk egy magyar egyszemélyes kft., a tulajdonos szlovák állampolgár. A céget 2019-ben vettük át. A korábbi könyvelő 2017-ben osztalék kifizetésekor vont szja-t és ehót is. Külföldi állampolgár esetében tényleg kell az eho, vagyis most már szocho levonása is? Nem csak szjat-t kell vonni a kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmében? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretném a válaszukat kérni: Belföldi (magyarországi) székhellyel rendelkező vevőnk (magyarországi adóalany), aki rendelkezik Ausztriában is közösségi adószámmal, és a tőlünk vásárolt termék kiszállítását az ausztriai adószámra, testvérvállalatának raktárába kéri – ez közösségi termék értékesítést jelent számunkra (mi rendelkezünk magyarországi székhellyel és Magyarországon érvényes adószámmal, valamint közösségi érvényes közösségi adószámmal). A kérdés: 1. Mérlegben fenti tranzakciót tekintve a partnerünk marad a belföldi vevő vagy ennek az értékesítésnek az értéke külföldi vevő főkönyvi számlára kerüljön? 2. Eredmény kategóriát tekintve belföldi vagy külföldi értékesítés árbevételei között kell az értékesítést szerepeltetnünk? És fordítva is kérdezném. Külföldi (EU-s), Magyarországon székhellyel nem rendelkező, de magyarországi adószámmal rendelkező vevőnk (EU-s adóalany), aki a tőlünk vásárolt termék kiszállítását a magyar adószámára és testvérvállalata magyarországi raktárába kéri leszállítani – ez belföldi, fizetendő áfás értékesítést jelent számunkra. A kérdés: 1. Mérlegben fenti tranzakciót tekintve a vevőnk marad külföldi vevő vagy ennek az értékesítésnek az értéke a belföldi vevő főkönyvi számlára kell, hogy kerüljön? 2. Eredmény kategóriát tekintve belföldi vagy külföldi értékesítés árbevételei között kell az értékesítést szerepeltetnünk? Válaszukat előre köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Partnerünk fő tevékenysége koncertszervezés. A vezetőség egy külföldi fellépő előadásán vett részt, hogy szakmai ötleteket gyűjtsön a saját tevékenységéhez. Ha partnercégünk rendelkezik a belépőjegyek számlájáról, akkor ez a kiadás elszámolható-e adómentesen a cég költségei között? Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az elszámolhatósághoz? Válaszukat előre is köszönöm.
Szeretném megkérdezni, hogy vonatkozik e az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség külföldi társaság belföldi telephelyeként működő társaságra?
Tisztelt Adózóna! Egy francia cég a Sziget Fesztiválon ételeket fog árulni. A cég kér magyar adószámot és bejelentkezik a magyar áfakörbe ezúton. Kérdés, kell-e ideiglenes iparűzés hatálya alá bejelentkeznie? Az áfán és a turisztikai hozzájáruláson kívül lesz-e még valamilyen kötelezettsége a NAV felé? A 19T201-es nyomtatványon meg kell jelölni a képviselőt. Kérdés, hogy Magyarországon ki képviselheti a francia céget? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, ahol 2017.09.16-tól munkaviszonyban áll egy thai hölgy. Tartózkodási engedéllyel van Magyarországon, szálláshelyen él, magyar állampolgársága nincs. Áprilisban született babája. (Az apa sem magyar állampolgár.) A baba itt született Magyarországon, a születési anyakönyvi kivonatot megkapták, amin megjegyzésként feltüntették, hogy a gyermek állampolgársága ismeretlen. A babának TAJ kártyája sincs. Mivel a cég tb kifizetőhely, kérdésem az lenne, hogy kaphat-e az anyuka csecsemő-, illetve gyermekgondozási díjat? Elegendő-e az ellátáshoz a születési anyakönyvi kivonat? Az, hogy a baba nem magyar állampolgár számít-e? Lakcímkártyájuk sincs, viszont az anyuka fogja nevelni a gyermeket, egy háztartásban élnek. Köszönettel,
Tisztelt Szakértő! Külföldi – EU tagállami – természetes személy tag részére kifizetett osztalékot terheli-e szociális hozzájárulási adó 2019. évben? A tag nem vesz fel jövedelmet Magarországon, csak osztalékot. Mi vonatkozik arra az esetre, ha ez a külföld személy saját jogú nyugdíjas egy másik tagállamban. Van-e szociális hozzájárulás felső határ az esetében? 2018. évben az ehotörvény 5. § (3) alapján a másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kellett egészségügyi hozzájárulást fizetni, így az osztalék után sem. Ezt a kivételt a törvényben nem találom. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Magyar tulajdonban lévő kft. külföldi (német) magánszemélytől bérel budapesti ingatlant, a külföldi magánszemély nem rendelkezik magyarországi adószámmal, nem "üzletszerűen" ebből él, csak van egy budapesti ingatlanja, amit 5 évre bérletként kiad a kft.-nek havi 1500 euró áron. A kft. a bérleményt üzletként üzemelteti. A magánszemély nyilatkozatot sem költség elszámolásról, sem más nyilatkozatot (például 90 napot meghaladó bérlemény) nem tett. Kérdésem ebben az esetben is a bérbevevő kft.-nek 15 százalék adóelőleget kell vonni a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével, vagy van speciális szabály külföldi bérbeadó (nem magyar állampolgár) esetén? Áfa tekintetében a bérbeadás adómentes-e, mivel a bérbeadó magánszemély nem rendelkezik adószámmal? Előre is megköszönve válaszát további tisztelettel. Szitás Imréné könyvelő
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném szakvéleményét. Magyarországi kifizető foglalkoztat megbízási szerződéssel 3 hónapig külföldi állampolgárt. A magánszemély rendelkezik magyar adóazonosító jellel, taj számmal, de nincs Magyarországon bejelentett állandó lakhelye. A magánszemély nem EGT-állam polgára. A két állam között nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény. A megbízási díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Milyen járulékkötelezettségek terhelik a kifizetőt és a magánszemélyt?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték