315 találat a(z) külföldi cimkére
Külföldi adóilletőségű foglalkoztatása magyar szervezet által Kérdés
Tisztelt Szakértő! dr. Radics Zsuzsanna által megválaszolt korábbi kérdésemhez lennének még kiegészítő kérdéseim. Az előző kérdésem elérhetősége: https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_2_kulfoldi_adoilletosegu_foglalkozt_msi További kérdéseim: Ha a magyar szervezet szeretne eleget tenni az adófizetési és -bevallási kötelezettségének Macedóniában, illetve Szerbiában, akkor ott telephelyet kell létesítsen? Mivel civil szervezetről van szó, ezért vállalkozási tevékenység nem áll fenn, de a két munkavállaló miatt, a korábbi válasza alapján, adófizetési kötelezettség igen. Van-e arra lehetőség, hogy az adófizetési és -bevallási kötelezettséget anélkül teljesítse a magyar szervezet, hogy ott telephelyet létesít? Például olyan ügynökség által, akit a munkavállaló felkeres, és aki vállalja, hogy megfizeti és bevallja az adót. Ez az ügynökség utólag számlát állít ki a magyar szervezet részére, amely tartalmazza a munkavállaló bruttó bérét, esetleges járulékait, ha vannak ilyenek az adott országban, valamint ennek a szervezetnek a díját. Válaszát előre is köszönöm!
Számlázás külföldi adóalany részére belföldi teljesítés esetén Kérdés
Tisztelt Szakértők, Cégünk egyik francia partnere részére belföldi teljesítési hellyel értékesít terméket. A belföldi teljesítési hely miatt áfát felszámítunk. Az online számla bevezetése miatt a számlázóprogramunk magyar adószámot kér az adatszolgáltatáshoz, de nem tudunk róla, hogy lenne magyar áfa-regisztrációja. A kérdésem, hogy kell-e ezt az ügyletet az online számlarendszerben beküldeni, lehet-e magyar adószám nélkül ezt megtenni?
Magyarországi kft. iráni állampolgárságú ügyvezetője Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kizárólag külföldi (iráni állampolgárságú) magánszemélyek (3 fő) alapítottak egy kft.-t Magyarországon. Ketten közülük egyben önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezetők is lettek. Magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek. Egyikuk saját államában (Iránban) vállalkozóként tevékenykedik, másikuk tanuló még. Kell-e erről, és ha igen, akkor milyen igazolást beszerezni? Kérdésem továbbá, hogy Magyarországon létrejön-e a biztosítási jogviszonyuk, és ha igen, milyen járulékalap után, milyen adókat, járulékokat kell fizetni? Válaszát előre is köszönöm. BBÉ
Több kata vállalkozó, egy külföldi ügyfél Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy EGT tagállambeli megbízó, amelynek szoftverfejlesztési szolgáltatást nyújt egy itthoni katás szokásos fordított áfás megoldásban. A cég szeretne több illetőt alkalmazni és bővülni, de ezt Magyarországi fiókhely alapítása nélkül szeretné megtenni. Ennek érdekében a kapcsolattartó vállalkozó beszervez még kettő katás szoftverfejlesztőt és közösségi irodában (co-working space) egyikük kibérel egy 3 fős boxot irodaként, ahol hárman tevékenykednek, külön-külön számlázva a külföldi cégnek. Természetesen saját eszközeiket használják, flexibilis munkaidő mellett. Ez a felállás ilyen formában ütközik-e törvénybe, illetve van-e lehetséges alternatíva, amely nem involvál fióktelep-alapítást. Segítségét nagyon szépen köszönöm.
Magyarországon bejelentett munkaviszony távmunkában Németországból Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy munkavállalónk Németországba költözik (családjával) és onnan végezné távmunkában a munkáját, hogyan adózik, a tb megfizetése hogyan teljesül? Hol lesz jogosult egészségügyi ellátásra? Hogyan néz ki a gyakorlatban a magyarországi bérszámfejtése (járulékok levonása stb.)? Tudomásom szerint egy belföldi illetőségű munkavállaló külföldi foglalkoztatás esetén is belföldön marad adóztatható a munkaviszonyból származó jövedelme után, ehhez az egyik feltétel a 183 napot meg nem haladó külföldi tartózkodás (vagy a kiköltözést követően nem az adóévet vesszük alapul, hanem folyamatosan kell a kint töltött időt számbavenni Németország esetében?). Mi a helyzet, ha az illető belföldi (magyarországi állampolgár) munkavállaló, belföldi a munkaviszonya (Magyarországon bejelentett munkajogviszony),csupán külföldről végezné azt távmunkában? Mikortól kell (ha kell) állandó lakcímmel rendelkeznie Németországban, azaz meddig lehet ideiglenes lakcímmel Németországban tartózkodni, azaz mikortól beszélhetünk arról, hogy az illető életvitelszerűen él kint és dolgozik onnan távmunkában? Milyen kötelezettségei/kötelezettségeink (nekünk mint munkaadónak) vannak? Megállja-e a helyét az a szabály a fentiek alapján, hogy nekünk mint munkáltatónak gondoskodnunk kell arról, hogy a járulékkötelezettségeket a jogszabályoknak megfelelően kell megállapítanunk, szem előtt tartva, hogy az EU-s szabályozás és általában a szociális biztonsági egyezmények a munkavégzés helyéhez rendelik a járulékfizetést? Csilla
Több vendég vette igénybe a szálláshelyeket Cikk
2018. májusban a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 7,6 százalékkal, a belföldi vendégek által eltöltötteké 7,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – közölte a KSH.
"Freelancer" foglalkoztatása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy németországi cég magyarországi fióktelepe. A fióktelep számára időszaki jelleggel külföldi illetőségű vállalkozók végeznek munkát. Angol szóhasználattal ők "freelancer"-ek, akik külsősként dolgoznak néha nekünk, néha az anyavállalatnak. Gyakorlatilag ugyanazt a munkát végzik, mint amit a bejelentett munkavállalók (raktári munkások és van egy titkárnő is). Általában 1-3 hónapig vannak nálunk, amikor a munka szezonalitása miatt éppen sürgősen kell tapasztalt munkaerő. Viszont van olyan, aki több éve itt él Magyarországon, minden hónapban leadja a német számláját, amin német cím és adószám szerepel. A kérdésem, hogy egy munkaügyi ellenőrzéskor mire számíthat a cég, ha az illető munkásokhoz munkaügyi papírokat nem tudunk bemutatni, de vélelmezni lehet, hogy ők itt dolgoznak. Vajon milyen mélyen próbálják kideríteni az ellenőrök, hogy valaki ténylegesen hol él, hol tartózkodik, hol jogosult adótfizetni stb. Köszönöm a választ.
Külföldi illetőségű személy a 08-as bevallásban Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kifizető felhasználói díjat fizet külföldi illetőségű személynek, aki az illetőség igazolását a kifizető részére leadta. Ezáltal adóelőleget nem vontunk a felhasználói díjból. A cég a díj után megfizeti a 19,5% eho-t, emiatt a magánszemélyt a 08-as bevallásban szerepeltetni kellene. A magánszemélynek nincs adóazonosító jele, mivel adóelőleg-levonás nem történt. Hogyan kell az M lapot ez esetben kitölteni? (Adóazonosító jel hiányában hibásnak minősíti a bevallást.) Válaszát köszönöm.
Íme egy újabb törvénymódosítás! Megszűrné a kormány a stratégiai befektetőket Cikk
Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
18 év alatti külföldi állampolgár foglalkoztatása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nyaranta szokta foglalkoztatni munkavállalói 18 év alatti gyermekeit. Van azonban román állampolgárságú munkavállalónk is, aki szeretné, hogy a gyermeke nyáron nálunk dolgozhasson. Kérdésünk, hogy van-e lehetőségünk fiatalkorú nem magyar állampolgár foglalkoztatására? Amennyiben igen, milyen módon?
Külföldi osztalék Kérdés
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Egy magyarországi gazdasági társaság külföldi részvénnyel rendelkezik (Deutsche Bank). A magyarországi gazdasági társaság ezen részvénye után osztalékot kapott, és adót is vontak le tőle. Ezen gazdasági műveletet hogyan kell a könyvelésben kimutatni? Kell-e valahol bevallani? Az adó mértéke: 26,38%. Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Külföldi állampolgárnak jár-e családi adókedvezmény? Kérdés
Ebben a témában már kérdeztem, de konkrétan azt szeretném kérdezni, hogy azzal az indokkal törvényesen megtagadhatja-e a NAV ügyintézője az adókedvezmény igénybevételét, hogy van két koszovói munkavállaló, akik tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkeznek, csak Magyarországon van jövedelmük, gyerekeik rendelkeznek adókártyával, családi pótlékot Koszovóban nem kapnak, mert ott nincs. Az ügyintéző ahhoz köti az adókedvezmény igénybevételét, hogy igényeljenek Magyarországon családi pótlékot, és ha megkapják, akkor majd a 2018-as adóbevallásban igényelhetnek családi adókedvezményt attól a hónaptól, amikor megkapják. Szerintem az adókedvezmény igénybevételének csak az a feltétele, hogy az éves jövedelem legalább 75 százalékát itt kapja, és a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne. Az szja-törvény 1/A §, valamint a 29/B § (5) bekezdése alapján véleményem szerint jogosan kérik a családi adókedvezményt, és szerintem nem kötelesek családi pótlékot igényelni. A gyerekek életkoruk 2 és 13 év közöttiek, iskolába járnak, eltartottak, az apa csak Magyarországon rendelkezik jövedelemmel, a feleség nem dolgozik. Elegendő-e, hogy igazolni tudják a jogosultságukat a törvény értelmében, vagy kötelező a MÁK-hoz kérelmet beadni? Szerintem a családi pótlék és az adókedvezmény két külön téma és idézem a 29. § (5) bekezdését: eltartottként az a gyerek vehető igénybe, akit a cs.pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.
Kisteherautó vásárlása román magánszemélytől Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon áfaalany vállalkozó egy külföldi (román) magánszemélytől vásárolna használt tehergépkocsit. Az áfatörvény szerint van-e bevallási vagy befizetési kötelezettsége?
Külföldi tulajdonos – megbízási díj Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külföldi tulajdonosa EU-tagállamban főállású munkaviszonnyal rendelkezik, a járulékokat ott megfizeti. Magyarországon megbízási díjat kap. Ebben az esetben itt kell vonni járulékokat? Nyugdij, egészségügyi biztosítás? Szja-t, gondolom, mindenképpen vonni kell. Köszönettel.
Kölcsön külföldi cégnek Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi cég szeretne kölcsönt nyújtani olyan külföldi cégnek, amelyben van részesedése a hazai cég tulajdonosának is. A kérdés, hogy ezt megteheti-e készpénzben, illetve szükséges-e a szerződés ügyvéd általi okiratba foglalása, vagy elég, ha a felek megkötik egymás között a szerződést? Illetve jól tudom-e, hogy akár 0 százalékos kamat is kiköthető a szerződésben? Köszönöm előre is.