Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározása

A számviteli törvény 60. §-a rendelkezik a devizában levő követelések, pénzeszközök, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok valamint a kötelezettségek forintra történő átszámításakor választható árfolyamokról. A három lehetőség (a választott pénzintézet vételi és eladási árfolyamának az átlaga, MNB-árfolyam és az Európai Központi Bank által közzétett hivatalos árfolyam) közül a gazdálkodó szervezet által választottat a számviteli politikájában rögzíteni kell. Kérdésem arra irányul, hogy a választott árfolyamot valamennyi devizában meglevő eszközre és kötelezettségre kell alkalmazni, vagy a választás úgy is értelmezhető, hogy egyes eszközökre, illetve kötelezettségekre más-más devizaárfolyamot választanak? Például a szállító és a vevő számlákat MNB-árfolyamon írják elő, a vevők kiegyenlítése a befolyás napján érvényes számlavezető bank középárfolyamán kerül elszámolásra. A szállítók kiegyenlítése a devizaszáma átlagárfolyamán kerül elszámolásra, az év végi értékelés a számlavezető bank deviza-középárfolyam évi utolsó hivatalos értékén értékeli a társaság. Ezt a választást szerepelteti a számviteli politikájában. Vagyis a választás lehetősége azt jelenti, hogy a törvény adta esetek közül egy lehetőséget választva valamennyi devizában levő eszközre és kötelezettségre ugyanazt a választott árfolyamot kell alkalmazni, vagy lehet egyszerre többféle árfolyamot is választani, egymás mellett alkalmazva azokat a fent leírt módon? Válaszukat előre is köszönöm!