Tao-ban így kell tekintettel lenni a szokásos piaci árra

Megosztás Tetszik

A cikk azt szedi csokorba, hogy a társaságiadó-kötelezettséggel kapcsolatban mikor, milyen módon és következményekkel kell tekintettel lenni a kapcsolt vállalkozásoknak a szokásos piaci árra.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) előírásai alapján módosítani kell az adóalapot, ha

• kapcsolt vállalkozások nem piaci áron kötnek szerződést, megállapodást és ennek alapján az adózás előtti eredmény kisebb vagy nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazásával   lenne; e szabályt alkalmazni kell az alapítónak (kivéve, ha az alapítás az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történik), a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) a jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is, ha a többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból [tao-törvény 18. § (1) és (6) bekezdés]; ennek meghatározásához az adózónak – meghatározott kivételekkel nyilvántartást kell készíteni a szokásos piaci árról a tao-törvény [tao-törvény 18. § (5) bekezdés] és a PM-rendelet [a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16. ) PM-rendelet] szerint;

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen esetben kell még módosítani az adóalapot, mi a teendő a jogelődtől átvett veszteséggel, mikor határolható el az adóévi veszteség, ki igényelhet fejlesztési adókedvezményt, és még sok mást is megtudhat.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.