Tisztelt Szakértő! Cégünk irodatechnikai gépek eladásával foglalkozik, értékesít gépeket részletre is. Vannak ügyfeleink, akik több mint fél éve nem fizetik a részleteket, ezért szeretnénk nekik fizetési felszólítást küldeni. Milyen formai, illetve tartalmi követelményeknek kell megfelelnie a felszólítónak? Valamint milyen díjakat (például postaköltség, ügyintézési díj) számolhatunk fel nekik jogosan? Válaszát köszönjük!
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: Amennyiben a lakásbérbeadásból származó jövedelem megállapításánál a tételes költségelszámolási módszert választom. A jövedelem megállapításakor költségként elszámolható-e a bevétellel szemben az általam Ausztriában bérelt lakás, kollégium bérleti díja?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy könyvet írt. A könyv kötését, sokszorosítását külső cég végezte. Alvállalkozói szerződés nem jött létre közöttük. Ezt a költséget hogyan tudom elszámolni? Az iparűzésiadó-alapot csökkenthetem vele? Válaszát előre is köszönöm.
A.) Főállású egyéni vállalkozónak nincs vállalkozói kivétje, havonta megfizeti a kötelező adókat és járulékokat a garantált bérminimum után: 112,5 százalékos alapra a 27 százalék szociális hozzájárulást, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 150 százalékos alapra az egészségbiztosítási (4+3 százalékos) és a munkaerőpiaci járulékot (1,5 százalékos). Az szja-törvény 11. melléklet IV. (Költségként figyelembe nem vehető kiadások), 9. pont: "(Tbj.) rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék". Jól értelmezem, hogy a 10 százaléknyi nyugdíjjárulékot, valamint a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot nem számolhatja el költségként? Csak a megfizetett 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot és a 27 százalék szociális hozzájárulási adót tudja költségként elszámolni? B.) Ha viszont a garantált bérminimummal megegyező (bruttó) vállalkozói kivétje van havonta, akkor – mivel a vállalkozói kivét elismert költség – gyakorlatilag az összes adó/járulék megjelenik nála költségként?
Tisztelt Szakértő! 1. Ha a dolgozónak a munkáltató a Grawe Életbiztosító Zrt.-n keresztül életbiztosítást fizet, az egész éves díjat előre elutalja, amelyben például az éves főbiztosítási része 79 ezer forint, a kockázati, baleseti biztosítási része 1500 forint, ez adómentesen adható? Nem kell a munkáltatónak adót fizetni utána? Ez költségként elszámolható az adott időszakra? 2. Az éves 200 ezer forintos kedvezményes adózású keretösszeg az nettó módon értendő, a munkáltató által fizetendő adó nem számít bele a keretösszegbe. Jól gondolom? Az 1. pontban szereplő biztosítási összeg nem része ennek a kedvezményes keretösszegnek, azt ezen felül lehet adni? 3. Ha a munkáltató által megállapított keretösszeg felett, de a kedvezményes keretösszeg alatt kap valaki juttatást éves szinten, azután a magasabb, 51,17 százalékos adót kell fizetni a munkáltatónak? Köszönöm szépen.
Családi gazdaság biztosított tagja után fizetett járulék elszámolható-e költségként, és a járulékalapot képező jövedelemből – magasabb összeg, 240 ezer forint után fizet – mekkora összeget érvényesíthet a költségei között? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: Törökné
Tisztelt Szakértő! Ügyvédi iroda tulajdonosa szeretne teljes körű menedzserszűrésen (belgyógyászat, labor, ultrahang, szemészet, stb.) részt venni. Elszámolható-e költségként a szűrés költsége, milyen adóvonzattal jár (szja, eho)? Hová könyveljük? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha olyan civil szervezetnek nyújtottak támogatást, illetve adományt, amelyik elvesztette a közhasznú jogállását, mivel az előző két év beszámoló adatai alapján az OBH ezt állapította meg, akkor az adományozó cég költségként ezt elszámolhatja-e? Vagy adóalap-növelő lesz, mert nem közhasznú, vagy az is megfelel, hogy olyan igazolást adnak róla, hogy közhasznú tevékenységre fordították? Az igazolás kiállításánál melyik paragrafusra kell hivatkozni ebben az esetben? Előre is köszönöm, várom válaszát. Kisfaludyné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. klubtagságot vásárolt egy teniszklubban. A tagsági kártya átadásával bárki korlátlanul jogosult használni a klub szolgáltatásait. Ez elszámolható költségnek minősül-e a kft. részéről?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó költségelszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. Hogyha a magánszemély a lízingelt autóját az egyéni vállalkozáshoz használja, akkor a vezetett útnyilvántartás tételes költségelszámolásnak minősül-e a cégautóadó szempontjából? Ebben az esetben cégautóadót köteles fizetni? Ha igen, akkor a vezetett útnyilvántartás alapján a vállalkozás érdekében felmerült egyéb, autóval kapcsolatos költségeit (például gépjárműadó, műszaki vizsga, javítási költség) arányosan elszámolhatja? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Ácsné Huszti Erika
Tisztelt Szakértő! 2015. március 1-jétől kivás kft. mobiltelefonnal rendelkezik (nem áfakörös). Hogyan kell elszámolni a telefonköltséget? Ki kell számlázni vagy elég a 70 százalékos könyvelés? Probléma az, hogy bankból van utalva, tehát a teljes 100 százalék kerül kifizetésre. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem magánszemélyként havi 120 000 forintért lakást ad bérbe. A bérleti díjon felül a bérbeadó megkapja a közös költség összegét, valamint a közüzemi díjak ellenértékét is. Tételes költségelszámolást választott, így a lakás értékcsökkenését (18 000 000 forint x 0,02), valamint a közüzemi díjakat, a közös költséget és egyéb, a lakás javításával, valamint a lakás felszerelésével kapcsolatos költségeket is elszámolja. Megerősítést szeretnék kapni öntől, hogy a felsorolt költségek valóban elszámolhatók az szja, illetve az eho számításánál. Köszönöm a válaszát.
A korábban megválaszolt kérdés nyomán (Egyéni vállalkozó – osztalék könyvelése) Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozó esetén osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás elszámolható költségként? Én úgy tudom, igen. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy tanácsadást végző kft. székhelye az egyik tulajdonos lakása. 2013-ban ez a tulajdonos egy lakást vásárolt, hogy a kft. telephelye legyen. Új építésű társasházról van szó, amelynek építése, átadása 2 évig elhúzódott. Az építés során a kft. igényeinek megfelelően került kialakításra a lakásban a burkolat, villanyszerelés, riasztószerelés...stb., melyeket a kft. fizetett külön az alvállalkozóknak. Ezek a költségek idegen ingatlanon végzett beruházásként szerepelnek a kft. nyilvántartásában a 161-esen. 2014-ben adták át a lakást, viszont a kft.a telephelyet sehova sem jelentette be. A társasági szerződését csak 2015-ben módosította, ahol már szerepel telephelyként a lakás. A rezsiköltségek 2014-ben már a kft. nevére szólnak. Elszámolhatja-e költségként 2014-ben a rezsiköltséget, hogy még nincs telephelyként bejegyezve a lakás? Az idegen ingatlanon végzett beruházást mikor aktiváljuk? A lakás átadásakor, vagy a telephely bejegyzésekor? Értékcsökkenés mikortól számolható el? Társasági adóalapot érinti-e így a költségek elszámolása? Segítő válaszát köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogy ha magánszemély ad bérbe ingatlant, és tételes költségelszámolást választ, akkor ezt a bérleti díj 50 százalékáig teheti meg, vagy minden költséget elszámolhat? Példa: 80 000 forint a bérleti díj, és havonta kb. 50 000 forint a rezsi. Elszámolhatja az 50 000 forintot teljes egészében? Köszönöm.
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték