Tisztelt Szakértő! Fizetett felnőttképzés esetében, amikor 720 óra összefüggő szakmai gyakorlatot ír elő a program, köteles-e a gyakorlati képzést biztosító oktató a tanulónak ösztöndíjat fizetni, amennyiben együttműködési megállapodásuk van? Ha igen, milyen címszóval, hogyan számolható el, és milyen bejelentési kötelezettsége van? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonában álló erdőt a tulajdonosának X évente ritkítani, "egyelni" kell, nem tudom a pontos megnevezést. Az erdész megjelöli, kivágja őket. A kivágott fát pedig, hogy ne korhadjon, rothadjon el, értékesíteni szeretné. Valószínű, hogy több részletben, nincs aki egyben elviszi. Kisebb, nagyobb tételekben, ahogy vevő van rá. Szomszéd, cég, bárki lehet. Ő magánszemély, és nincs adószáma, sem őstermelői igazolványa. Az a kérdésem, hogy ebben a formában megteheti-e, illetve kell-e őstermelői igazolvány, vagy adószám hozzá? Adózást tekintve, amennyiben nem kell, arra a válaszra jutottam magamtól, hogy ingóság értékesítése, költség elszámolható, és a nyereség lesz jövedelem, azaz adóköteles. Szja-, illetve szocho-vonzata lesz Kérem, hogy igazítson el, amennyiben rossz feltételezésre jutottam. Köszönettel. Lengyel Krisztina
Adott egy házaspár, tagjai haszonélvezők fele-fele arányban egy családi házban. A ház tulajdonosa a gyermekük. A ház egy részében kialakítottak egy kisebb lakást, melyet bérbeadnak. A bérleti szerződésben a bérbeadók a haszonélvezeti joggal rendelkező házaspár. A bérbeadás előtt az átalakítás költségei (anyagok, munkadíj, berendezés, bútorok) a házaspár nevére szólnak. A kérdésem az alábbiak lennének: 1. Ha a tételes költségelszámolást választják, a bérbeadásnál elszámolhatják-e költségként a felújítás költségeit egy összegben a tárgyév bevételével szemben mint haszonélvezők? Azért zavart meg ez, mert értékcsökkenést csak a tulajdonos számolhat el. Tehát a kérdés, hogy a felújítás költségét mint haszonélvezők elszámolhatják-e a tárgyévben akár úgy is, hogy így a költségük meg fogja haladni a bérbeadásból a bevételüket, vagyis nem keletkezik adókötelezettségük? 2. A másik kérdés, hogyha még egy lakást kialakítanak és arra is több millió forintot költenek, viszont csak a következő évtől lesz bérbeadva, akkor elszámolhatják-e a jövő évi bevételükkel szemben például az idei felújítás költségeit? 3. A szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő havi x összeg rezsi átalányt fizet, majd évente megtörténik az elszámolás a tényleges fogyasztáshoz képest. Idéntől már nem kell bevételként elszámolni a rezsi költségeket. Ez ebben az esetben is így van? Vagyis sem a bevételi, sem a költségoldalon nem kell foglalkozni a rezsiköltségekkel?
Tisztelt Szakértő! Bevallom, nem értem a családi gazdálkodás lényegét. A családi gazdaságnak három alanyi áfamentes tagja van. Csak egyik tag értékesített 7,5 millió forint értékben, a kiadási számlák is az ő nevére szólnak, hárommillió forint összegben. Hogyan kell bevallást adni a fenti példa szerint? Tagonként bevallanak 2,5 millió forint bevételt és 1 millió forint költséget, 40% költséghányadot? A 12 millió forintos alanyi mentes határ tagonként "jár" vagy a gazdaság egészére? Amennyiben minden tag nevében történik értékesítés, és vannak kiadási számlái is, akkor is az összesített bevétel-kiadás 1/3-át vallja be minden tag? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A társaság mérnök munkavállalóinak az éves mérnöki kamarai tagdíjait megtéríti. Juttatásként kell-e elszámolni a kifizetett tagdíjakat, illetve terheli-e adófizetési kötelezettség a munkáltatót? Elszámolható a kifizetésre kerülő kamarai tagdíj a vállalkozás érdekében felmerülő költségként?
Tisztelt Szakértő ! Mikrobeszámolót készítő vállalkozás 2019. 01. 15-én számlát kapott 2017–2018. év közvetítői jutalék címén. Ebben az esetben két évet érint a számla számvitelileg így el lehetne számolni 2018-évben, viszont a számla kiállítási és teljesítési dátuma 2019. év. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Köszönettel: Tislérné
Tisztelt Szakértő! Őstermelő termőföld értékesítésének adózásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. 2011-ben magánszemélyként szülőktől ajándékozás útján kapott osztatlan két termőföldet testvérével együtt a későbbiekben őstermelő adózó. Az ajándékozási szerződésben egyösszegben került meghatározásra az ajándék értéke. A magánszemély még 2011-ben őstermelő lett, és használati szerződést kötött a fél-fél termőföldre. 2018-ban a testvérének szüksége volt pénzre, ezért a kisebb termőföldet értékesítették, de az őstermelő továbbra is folytatja tevékenységét a másik földterületen. Kérdésem, hogy a termőföld-értékesítés őstermelői bevételnek számít-e az őstermelőnél? Ha igen, azzal szemben lehet-e költséget elszámolni, valamint a 2019. évi tb-alapba beszámít-e? Köszönettel: Somogyi Katalin
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, beltagja nem végez munkát, csak a kültag, aki katásként be van jelentve. 1. A tulajdoni arány lehet 99-1% is a kültag javára? 2. Ha a tulajdoni hányad arányában a beltagot osztalék illeti meg, milyen módon kell ezt kifizetni? Levonhatók az igazolható költségek (adók, reklámköltség stb.)? 3. A bt. itt kifizetőnek minősül, vagy a beltagnak kell majd a jövedelmét bevallania? Köszönöm szépen.
A kérdésem a következő lenne: kft. 2018-ban jelentkezett be a kiva alá. A törvényben azt olvastam , hogy kivás vállalkozás nem alkalmazhat időbeli elhatárolást, csak ha 2 évnél több évet érint. Most egy kicsit meg vagyok zavarodva, hogy mit kezdejek azokkal a számlákkal, amelyek 2019. január–februári keltezésűek, de a számlán belül látható, hogy 2018. évi költségeket tartalmaz. Ha jól értelmezem, az áfát mindenképpen 2019. január, illetve február hóban vonhatom le, mert 2019. évi kibocsátásúak, de a költségek elszámolásában bizonytalan vagyok. Kérem szépen a segítséget, melyik évben számolhatom el a költségeket. Válaszukat előre nagyon megköszönve: Hável Györgyné Erika
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az egyik tag egyetemi továbbképzést szeretne folytatni és elszámolni a cég költségei között. A továbbképzés témája a cég tevékenységi körében bele is tartoznak. A kérdésem, hogy a tandíj összege elszámolható-e, jár-e valamilyen egyéb adófizetéssel? Akár a tag, akár a kft. részéről? Válaszukat várom. Kisfaludyné
Tisztelt Szakértő ! Ügyfelem az építőiparban végzi tevékenységét. Az Ukrajnából származó dolgozóinak lakhatását szeretné megoldani! Ezért egy magánszemélytől családi házat vásárolt. Az ukrán dolgozókat ebben a családi házban szeretné elszállásolni, amit terv szerint a dolgozók térítés nélkül munkásszállásként használhatnának! A közüzemi díjakat és a fenntartással kapcsolatos számlákat a munkáltató fizetné. Kérésem: A fentiek alapján kérem, hogy szíveskedjenek bemutatni, hogy mire kell figyelni az adótörvények alkalmazásakor különösen a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az általános forgalmi adóra vonatkozóan! Köszönettel várom válaszukat ! Üdvözlettel:W.Andrea
Egy kft. megrendelésre végez szoftverfejlesztéseket, ezen szerzői jogvédelemben részesülő szoftverek felhasználási engedélyéből származó eredményének kiszámítása során a teljes bevételt kell alapul venni, vagy a bevétel nem minősülhet teljes mértékig jogdíjnak, hiszen az a szerzői jogi joggyakorlat szerint munkadíjat is tartalmaz. Hasonlóan a régi gyakorlathoz, az ilyen jellegű bevételeket továbbra is meg kell osztani a kedvezményre jogosító jogdíj, illetve az arra nem jogosító munkadíj között ( 70 és 30 százalékos arányban)? Ha a bevételt meg kell osztani, akkor a vele szemben elszámolható költségeket (alvállalkozók, értékcsökkenés) is a teljes költség 70 százalékában kell figyelembe venni?
Tisztelt Szakértő! Önálló tevékenységből származó jövedelem esetében – megbízási szerződés alapján – év közben két alkalommal kifizetés történt, mely esetében 50% költséghányadot vettek figyelembe. (Valószínűleg így nyilatkozott a magánszemély.) Így elkészült az szja-bevallás. Majd kiderült, hogy az év első felében is történt egy megbízásos kifizetés 10% költséghányad figyelembe vételével. Önellenőriznem kell a bevallást, hogyan kell helyesen elszámolni az összegeket? Elszámolható mind a három kifizetés a meglévő költségszámlák figyelembevételével, abban az esetben is, ha a költségszámlák összesen nem érik el a három alkalommal kapott jövedelem 50%-át? Vagy a meglévő költségszámlákat figyelmen kívül kell hagyni, és a mindösszesen bevételt – jövedelmet – csak a 10% költséghányaddal lehet elszámolni? Ebben az esetben a már bevallott 50%-os költség figyelembevételének összegével (-10%) szemben el kell számolni a 39% különbözeti bírságot?
Tisztelt Szakértő! Egy cégnél 2018 decemberre megbízási szerződés alapján megbízási díjat számfejtettünk több magánszemélynek, azonban pénzhiány miatt két főnek csak január 11-én lett kifizetve. A 08-as bevallásban viszont mindenki szerepel, azok is, akik csak januárban lettek kifizetve. A levont és a céget terhelő járulékok rendezve lettek, a magánszemély M30-as igazolásában is szerepel a jövedelem. Az a kérdésem, hogy helyesen járt-e el a cég? Melyik időszakban lehet a megbízási díjat elszámolni az adóalapnál: 2018-ban vagy 2019-ben?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó telefonszámlája után szeretné elszámolni az áfát, ezt 70-30 százalékos arányban lehet alkalmazni? S ilyenkor kell a telefonköltség 20 százalék része után szja-t és szochót fizetni, kivás cég esetén pedig csak kivát szocho helyett? Egyéni vállalkozó nem dönthet úgy ugye, hogy csak a telefonköltséget számolja el, és nem fizet szja-t, szochót, és áfát sem igényel vissza?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték