Szja-bevallás: ingatlanértékesítésből származó jövedelem

  • Lepsényi Mária adószakértő

A 2019. évi adóbevallási tervezetet köteles kiegészíteni az, akinek a 2019. évben ingatlanértékesítésből származott jövedelme. A tervezet kiegészítése helyett választható a bevallás kitöltése is. Ebben az írásban ismertetjük a fontosabb tudnivalókat figyelemmel az szja-törvény 59–64/A §-aira.

A 2014. évben vagy azt megelőzően megszerzett ingatlan 2019. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem az időmúlására tekintettel, tehát a 19SZJA bevallás kitöltését az ilyen eladás nem érinti.

Nem kell ugyanis bevallani az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt akkor, ha az adómentes, vagy abból jövedelem nem keletkezik.

Aki 2015. és 2019. közötti években értékesített ingatlant, annak fontos tudnia azt, hogy jövedelmet kell számolnia a bevétel és a költség, valamint az évek múlásának figyelembevételével. A 2019. évi ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból) keletkező jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Fontos a jövedelemszerzés időpontjának megállapítása, mivel az nem a pénzforgalmi szemléleten alapul.

Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jogból származó jövedelem megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz (régi elnevezéssel a földhivatalhoz) benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén az erre vonatkozó szerződés megkötésének a napja a jövedelemszerzés időpontja.

Az értékesített ingatlan szerzésének időpontja a törvény fő szabálya szerint az a nap, amikor a magánszemély az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta. Opciós szerződéssel megszerzett ingatlan esetén az ingatlan megszerzésének azt a napot kell tekinteni, amikor a vevő egyoldalú vételi jogot gyakorló nyilatkozata az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerül. Öröklés esetén a szerzés időpontja az a nap, amelyen az örökség megnyílik (az örökhagyó halálának a napja). Földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontja az eredeti ingatlanszerzés időpontjával azonos. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetében a szerzés időpontja az erről szóló szerződés megkötésének a napja.

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.

Bevételnek minősül az az összeg, melyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. Amennyiben a vevő a vételárat részletekben fizeti meg, akkor is a teljes vételárat kell az értékesítés évében bevételnek tekinteni, mivel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) rendelkezése értelmében a jövedelemszerzés napja az értékesítésről szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának a napja. Ugyanakkor a bevételnek nem része a kapott ellenértékből az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összege, amely a magánszemély egyéb jövedelemének minősül. Nem minősül ingatlanértékesítésnek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú földcsere. Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély egyéb jövedelmének számít.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja mi minősül a bevételből levonható költségnek, a tulajdonban tartás ideje hogy befolyásolja a jövedelemet, illetve a házassági vagyonközösség megszüntetése, ingatlan átruházása tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján, termőföld értékesítése esetén milyen szabályok érvényesülnek!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Fejlesztési tartalék elkülönítés

Nagy Norbert

adószakértő

Egyszerűsített végelszámolás iratminta

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

A gyes beleszámít-e a 365 nap biztosítási időbe gyednél?

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close