A sportfogadás manapság már nemcsak fogadóirodákon, hanem online oldalakon keresztül is megvalósulhat. Ilyenkor már nemcsak a magyar, hanem a külföldi lapokon is lehetőség nyílik a fogadásra. Mikor jár el helyesen a játékos, mikor és hogyan kell szerepeltetni a nyereményt az adóbevallásban? Hogyan kell adózni a nyeremény után? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A kkv-szektorban száz fős mintán végzett kutatás szerint, amely kiterjed többek között Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetének értékelésére, a kilátásokra, a vállalkozások 2020-as intézkedésterveire és elnyert támogatások értékelésére, a szektor bizakodó. A kkv-k véleményt fogalmaztak meg a gazdasági és jogszabályi környezet nehézségeivel, problémáival kapcsolatban, valamint pályázatokról is, olvasható a Via Credit kutatási eredményeiben.
Tisztelt Szakértő! Társasházként működő üzletházban van kft.-nek saját tulajdonú üzlete, melynek az üzletházat üzemeltető cég a közgyűlés által meghatározott felújítási alap hozzájárulásról negyedévente számlát állít ki, amely nem előleg és független az üzemeltető cég által ebből kivitelezett felújítások elvégzésétől, azok teljesítésétől. A társasház természetesen évente beszámol a felújítási hozzájárulásokból elvégzett munkákról és a maradványról. Kérdésem, ez szabályosnak tekinthető-e, illetve az így megkapott számlákat költségként elszámolhatja-e a kft.? Ha nem, akkor miként kell azt helyesen kezelni? Üdvözlettel T.Ildikó
Tisztelt Adózóna! Kft. bontási tevékenységet végzett. Költségei 2019. évben merültek fel. A munka 90 százaléka 2019-ben elkészült. Részszámla nem készült róla. Most 2020. évben történne a számla elkészítése a teljes munkáról 2020. januári teljesítési időponttal. Mi fogadható el, milyen kimutatás az évek közötti elszámolásnál (egyszerűsített éves beszámoló készül)? Köszönöm válaszát!
Üdvözlöm! Ügyfelem egyedi nyilvántartáson alapuló használtautó-kereskedő. Különbözeti adózást választotta. Közösségen belül vásárol használt személygépkocsit HÉA 312-325 szerint. A közösségi partnertől a beszerzéshez kapcsolódóan kap két másik számlát is, mint közösségi szolgáltatás (szállítási és egyéb költségek). A kérdésem az, hogy a különbözeti adózás megléte mellett ezen költségek áfájánál alkalmazhatjuk-e az áfatörvény 124. § alapján az 50 százalékos levonási hányadot? Ha igen, akkor a 60-as adatszolgáltatásban eltérő adatok fognak szerepelni a két partner között? Köszönettel: Balázsi Anikó
Tisztelt Szakértők! Kérném szíves segítségüket az alábbiakban. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe szerződést kötött egy munkásszállással dolgozók elszállásolására. A dolgozók számát tekintve, az egész munkásszállás kapacitása a fióktelep rendelkezésére áll. A szerződést átolvasva számomra egyértelmű, hogy a munkásszállónak kell állnia az olyan felmerült költségeket mint például ágynemű, közös helyiségek takarítása, berendezés, karbantartás stb., ezek a szerződésben meghatározott díj részét képezik. Azonban egyre több olyan számla érkezik a könyvelésre, amelyek például radiátor-karbantartást, ágyneműt, munkásszállásra tisztítószereket, bútorokat tartalmaznak. A szerződésben nincs olyan megállapodás, hogy bármi ilyen felmerült költséget a fióktelep átháríthatna a munkásszállásra, ezért nem is fogják. A kérdésem az, hogyan tudjuk elszámolni az ilyen, munkásszállás üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket a fióktelepnél úgy, hogy nem a fióktelep az üzemeltető és nincs lehetősége (nincs ilyen megállapodás a szerződésben) áthárítani ezen költségeket. Ezek ettől függetlenül még vállalkozás érdekében felmerült költségeknek minősülnek és az áfát levonásba helyezhetjük? Köszönettel, Lázár Veronika
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég esetében levonható-e a költségek áfája, amennyiben például játékokat vesz, mert gyereksarok berendezését szeretné rendezvényeken megvalósítani? Vagyis ha lesz rá igény, akkor ezzel tudja ezt biztosítani. Ételt, Italt vásárol, amelyet a rendezvényen felszolgálnak, de a számlán nem tételesen tünteti fel az étel- italfogyasztás mennyiségét, hanem a vállalási árba ez is beletartozik.
Tisztelt Szakértő! Társaságunkhoz 2020 januárjában érkezett egy 500 ezer forint túlfizetésről szóló áramszámla, melynek teljesítési ideje 2020. január 4. nap. A túlfizetés a 2019. évben kiállított és befizetett számlák, illetve a december hónapban leolvasott óraállás alapján keletkezett. Helyesen járok-e el, ha a számla nettó értékét 2019. évre, mint költséget csökkentő tételt számolom el, az áfafizetési kötelezettséget pedig a 2020. január havi bevallásba állítom be? A túlfizetés összegét a társaság nem kéri vissza, azt a következő számlába számíttatja be. Válaszát tisztelettel köszönöm! Üdvözlettel: Krisztina
Tisztelt Szakértő ! Családi gazdálkodó és őstermelő 2018. évi szja bevallása alapján 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetett a jövedelme után 2019. év május 20-ig. Kérdésem, hogy költségként elszámolható-e a 2019. évi költségei között?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő lenne: adott egy kft., ahol a tevékenység megköveteli az egész napos számítógép előtti munkavégzést. A kft. ügyvezetője (egyben tulajdonosa) lézeres, látásjavító szemműtétre jelentkezett, illetve egyik alkalmazott is. Ha a kft. átvállalja ezen műtétek költségeit, akkor ez ugyanolyan terhet jelent a kft.-nek, mint a monitor előtti munkavégzéshez biztosított szemüveg? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálat időtartama alatt felmerült költségeket (utazás, szállás) átszámlázza részünkre. A számlán csak átterhelt költség címszó szerepel, nem derül ki belőle a költség pontos tartalma. Kérdésünk, hogy ezt hova kell könyvelnünk, illetve kell-e utána fizetnünk kifizetőt terhelő adókat? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk munkavállalóknak, munkavállaló hozzátartozóinak és ügyfeleinek is 10 000 Ft/fő értékben belépőjegyet adott 2019. december hónapban. A juttatásban részesülők nyilatkoztak, hogy tárgyévben a 149 000 forintot nem haladja meg ezen jogcímen kapott juttatásuk. (szja-törvény 1. sz. melléklet 8.28 b) pont alapján). Társaságunk nyilvántartást vezet az adómentes juttatásokról. Kérdésem, hogy a társasági adó szempontjából a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül-e az adott juttatás függetlenül attól, hogy kinek adtuk? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Hirdetésekkel és kiadványok szerkesztésével foglalkozó cég ügyvezetője jogosítványt szerez. Kérdésként merül fel, hogy a B kategóriás jogosítvány megszerzésével kapcsolatos tanfolyami díj, vizsgadíj elszámolható-e jogszerűen felmerült költségként, illetve milyen közterhei merülnek fel? Az ügyvezető álláspontja szerint a jogosítvány az ügyvezetői tevékenység ellátásához szükséges. Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika
Tisztelt Adózóna! Egy magyar tulajdonú kft.-nek van egy szerbiai fióktelepe. A fióktelep (szerintünk helytelenül) a havi összes költségéről egy áfás és két áfamentes számlát állít ki az anyavállalatnak. Mi ezt a kft. könyvelésében nem tesszük költségként a könyvelésbe, mivel lekönyveljük magukat a számlákat, hanem a 36-os számlaosztályban tartjuk nyilván. A szerb fióktelep ráadásul még befizeti az áfát Szerbiában, és bevételként tartja nyilván. Szerintünk a helyes eljárás az lenne, ha a szerb fióktelep nem bevételi számlákat állítana ki az anyavállalatnak, hanem a 4-es számlaosztályba könyvelné az anyavállalattól kért összeget, és esetleg erről számviteli bizonylatot küldene az anyacégnek. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy mi a helyes eljárás Szerbiában és Magyarországon! Üdv.: Keresztesné
Tisztelt Szakértő! Cégünkkel kapcsolatban álló vevők egy része rendre auditálja a nálunk zajló folyamatokat, ehhez a feltételhez kötött a szerződés megléte és fennállása. Ilyenkor társaságunk üzleti ebédre invitálja az auditáló személyeket. Kérdésem az, hogy azon túl, hogy költségnem szerint ez a költség reprezentáció, a forgalmi eljárás szerint értékesítési költség, igazgatási költség vagy egyéb általános költség?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték