244 találat a(z) készlet cimkére
Készlet-, leltárhiány II.
Kérdés
Tisztelt Hunyadiné Szűts Veronika! Készlet-, leltárhiány kérdésre adott válaszát nagyon szépen köszönöm. Időközben rátaláltam a 28/2014. számviteli kérdésre, amelyben a készlethiány helyes számviteli elszámolásának kérdésével foglalkozik. Idézek a kérdés kifejtéséből, mivel a korábban feltett kérdésemben adminisztrációs hibából eredő leltárhiány elszámolásra vonatkozóan kértem segítségét. E szerint a leltárhiány két fő okra vezethető vissza, amely okokból eltérő számviteli elszámolást kell alkalmazni. I. Adminisztrációs hibából, illetve elszámolási hibából eredő hiányt (nem valós hiány) az eredeti állománynövelő tétel stornírozásával kell javítani. Így például hiányzó anyagok esetén az anyagkészlet csökkenését az anyagköltség növekedéseként kell elszámolni. II. Valós hiány (tevékenységre jellemző veszteség, idegenkezűség esetén egyéb ráfordításként számolandó el. Értelmezésem szerint a kérdésben feltett leltárhiány elszámolása az I. pontban leírtak szerint történik. Amennyiben nem jól értelmezem, kérem, legyen szíves ismételten kifejteni, melyik elszámolást kell alkalmazni. Válaszát előre is köszönöm.
Használt személygépkocsi áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! EU-ból használt személygépkocsi beszerzése történik, a "használt" kritériumoknak megfelel, több mint 6000 kilométert futott, és több mint 6 hónapos a személygépkocsi. A személyautót továbbértékesítési céllal hozzák be, a tevékenységek között szerepel ez a tevékenység, bár a vállalkozás főtevékenysége nem autókereskedés. Mivel továbbértékesítés a cél, kérdésem, hogy miután a bevallásba fizetendőként beállítom az áfát, az levonható-e? Hogyan dokumentálom a továbbértékesítési célt? Természetesen készletre veszem, ez elégséges? Köszönöm válaszát, üdvözlettel: Juhász Gabi
Értékesítési célú ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértők Az 1990. évi XCIII. törvény (illeték) 26. § (1) pontja alapján illetékmentes a "vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett lakás....." egyéb más feltételeket is figyelembe véve. Számunkra az értékesítési cél, ami érdekes, a többi feltétel egyértelmű. Tekinthető-e értékesítési célúnak a fent említett 1990. évi XCIII. törvény (illeték) 26. § (1) pontja értelmében az a 14 lakásból (lakások önálló helyrajzi számmal rendelkeznek) álló társasház, amelyet egy gazdasági társaság újonnan épített, tárgyi eszközei között tartja nyilván, értékcsökkenést számol el, és jelenleg bérbeadással hasznosítja? Az értékesítést megelőzően átsorolná a készletek közé az ingatlanokat. A jövőben várhatóak újabb lakásépítések. Jól gondolom-e, hogy az értékesítési cél alátámasztására a számviteli nyilvántartásban, mint saját termelésű készletként kellene kimutatni az építkezés költségeit? Sajnos a telek beszerzése – amelyre az újabb lakások építése történne – már korábban megtörtént, és ez tárgyi eszközként került nyilvántartásba vételre. Ez mennyiben befolyásolja az értékesítési cél megvalósulását, megfelelő-e, ha az építkezés megkezdése előtt a telek a készletek közé átsorolásra kerül?
Egyéni cég alapítása
Kérdés
Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozó néhány kiemelt adata a megszűnéskor. – Vásárolt készletek beszerzési ára áfa nélkül: 8000 eFt – Szállítói tartozás áfa nélkül (vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódik): 30 000 eFt – Folyószámlahitel: 5000 eFt Az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként a 8000 eFt készletérték került. Az egyéni cég az alapítást követően – az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásáig – kifizeti a szállítói tartozást, és átvállalja a folyószámlahitelt is. Az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásában bevételként szerepeltette a 8000 eFt készletapportot, a ráfordítások között pedig az egyéni cég által kifizetett 30 000 eFt szállítói tartozást. Az egyéni cég ráfordításként számolta el a 35 000 eFt-ot. Helyesen járt-e el az egyéni vállalkozás és az egyéni cég a fenti adatokkal összefüggésben?
Üzlet bezárása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves segítségét az alábbi kérdés megválaszolásához. Szeretnénk bezárni vállalkozásunkat, illetve az általa üzemeltetett éllelmiszer- vegyeskereskedelmi boltot. A helyiséget béreltük, a következő bérlő átvenné a megmaradt árukészletünket. A lejárt szavatosságú termékeket leselejteznénk, de az alkoholos termékeket, a sört, szeszesitalt és az üdítőket átvenné a következő bérlő. Kérdésem, hogy a jövedéki termékek értékesítéséről hogyan kell kiállítani a számlát, ha az áru meghaladja a kereskedelmi mennyiséget? Igazolja-e az áru eredetét, ha másolatban a számla mellé csatoljuk a vásárláskor kapott számlát? Be kell-e jelenteni ezt az értékesítést a hatóságnak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Köszönöm válaszát.
Tárgyi eszköz átsorolása a készletek közé
Kérdés
Sinka Júlia 2014. 02. 27-én hasonló témában adott válaszához kapcsolódóan kérdezném (http://adozona.hu/kerdesek/2014_2_27_Targyi_eszkoz_atsorolasa_avr): Mi a helyzet abban az esetben, ha a társaság irodaházat üzemeltet, amelynek minden helyisége bérbe van adva, és az értékesítésre a "bérlővel együtt" kerül sor? Az irodaház építését a társaság hitelből finanszírozta, és a bankkal kötött módosított megállapodás értelmében a társaságnak értékesítenie kell a gyorsabb hiteltörlesztés érdekében, de azt nem tudja előre, hogy mely irodákat és mikor tudja eladni, így azokat átsorolni sem tudja, legfeljebb a szerződés aláírását megelőző pillanatban. Vagy a bérbeadás ténye már eleve kizárja az átvezetés lehetőségét? Köszönettel: Kiss Katalin
Áru értékvesztésének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kereskedelmi áruira 2014. évben értékvesztést számolt el (T269 készletek értékvesztése- K866). Készleteiről év közben nem vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, hanem a beszerzéskor költségként elszámolja (T814 - K384). Év végén tételes mennyiségi leltárral állapítja meg a záró készletét. A nyitó készletet év elején visszavezetjük az árukra (T814 - K 261), de az elszámolt értékvesztéshez év elején nem tartozik könyvelési tétel. Hogyan, és mikor könyveljük az értékvesztés megszüntetését azon készleteire, melyeket 2015-ben értékesített? Helyes-e az alábbi kontírozás T269 - K814? Köszönettel.
El nem adott késztermék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015. év során cégünk megrendelés alapján gyártott egy terméket 6 millió 500 ezer forint plusz áfa eladási áron. A termék sajnos a nyakunkon maradt, értékesíteni később talán tudjuk. Nálunk készletnyilvántartás nincs, mivel mindent rögtön elszámolunk az 51-es számlán (mikrovállalkozás vagyunk). Mi ezzel a teendőm a 2015-ös év zárásával kapcsolatban? Köszönettel: Szlukovinyi Szilvia
Továbbszámlázott szállítási díj
Kérdés
Magyarországi cég alapanyagokat vásárol ásványvízgyártáshoz, az alapanyagok szállítási költsége a saját termelésű készlet értékét növeli, tehát a 2-es számlaosztályba kontírozom, ha jól gondolom? Ez lenne az első kérdésem. Illetve, amikor értékesítem a terméket a vevőnek, akkor a szállítási díjat, hogy hozzá eljut az áru, mire könyvelem? Ebben az esetben a szállítási díj közvetített szolgáltatásnak minősül? Vagy csak könyvelem az 5-ös számlaosztályba a ráfordítások közé, és feltüntetem a számlán a termékek összege mellett a szállítási költséget is? Köszönöm szépen!
Készlet áfázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy 2015. december végével egy 2-es adószámos céget alanyi mentessé jelentettünk át. Az akkori raktáron lévő készletet pedig "megáfáztuk", mert a hozzá kapcsolódó költségeket a korábbi időszakban levonásba helyeztük. Igazából a könyvelési rész érdekelne, mert itt sem pénzmozgás, sem bevételnövekedés nem történt. Az áfabevallásban az alapot és az áfarészt megnöveltük, de mivel helyezem szembe a fizetendő áfát? Mert társaságiadó-alapot nem szeretnék növelni, a készletértékem megmaradt, annak értékesítése 2016-ban fog megtörténni. Köszönöm Válaszát.
Készlet naprakész könyvelése
Kérdés
Mikor kötelező, és mely jogszabály alapján egy cég készleteit naprakészen vezetni. Helyes-e, ha egy 7 milliárd forint árbevételű cég év közben öt számlaosztályba könyveli a készleteit, és év végén leltár alapján visszakönyveli az öt számlaosztályból?
Saját termelésű készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Növénytermelés a fő profilunk. Év végén a saját termelésű terményeket (például kukorica) értékelni kell a könyvelésünkben. (Mivel év közben nem tartjuk nyilván értékben a saját termelésű terményeinket, így azokat év végén, leltár alapján könyveljük). December 31-én például 45 ezer forint volt a tonnánkénti egységára, de ha március 31-én van a mérlegkészítés időpontja, akkor módosítanom kell-e a december 31-én értékelt – például kukorica – könyvszerinti értékét? A piaci ár közben kevesebb lett? Mivel tudom alátámasztani? (tőzsdei ár, hírlap..) Áprilisban van csak értékesítésem. Annak az egységárát figyelembe vehetem a március 31-ei értékelésemnél? Kérném segítségüket. Köszönettel: Ené
Mikrogazdálkodói beszámoló – építési beruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő gazdasági társaság építési projektet végez, azaz értékesítési szándékkal felépít egy ingatlant, ami üzlethelyiségekeket fog tartalmazni, tehát több vásárlónak fogja az ingatlant értékesíteni. Ehhez 2015-ben megvásárolta a telket, elkészítette az építési terveket és megszerezte a hatósági engedélyeket. Kérdésem, hogy a 2015. évi mikrogazdálkodási beszámolójában a telket, illetve az eddig beszámlázott hatósági díjakat és tervezői díjakat hol szerepeltesse? A mikrogazdálkodói beszámolót szabályozó 398/2012. számú kormányrendelet 7. §-a kizárja a számviteli törvény azon részét, ami az eszköz bekerülési értékébe beleszámítaná a tervezői és hatósági díjakat, azonban ebben az esetben nem eszközberuházás valósul meg, hanem építési "termelés", azaz az eddig megvásárolt telek és tervezői díjak majdan az elkészült "termék" önköltségét fogja növelni. Jól értelmezem, vagy ebben az esetben a tervezői díjakat és a hatósági díjakat nem kell költségként elszámolni, hanem év végén készletre kell venni (befejezetlen termelés)?
Hajóvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem (kft.) tengerjáró hajót szeretne vásárolni, ami nem illik a tevékenységi körébe. A hajót nem kívánja bérbeadással hasznosítani, tehát árbevétele nem keletkezik belőle. Az áfát evidens, hogy nem fogja levonni, de megvásárolhatja-e, illetve ilyen esetben számolhat-e el rá értékcsökkenést vagy egyéb, bárminemű költséget? A hajót 4 évvel később a kft. tulajdonosa venné meg. Lehet-e a készletek között nyilvántartani, bár a készlet fogalma szerint annak éven belülinek kell lennie, hiszen azért forgóeszköz. Köszönettel.
Weblap értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk külső vállalkozóval készíttetett egy weblapot, melyen keresztül lehetett szolgáltatásainkról információt szerezni, esetleg megrendeléseket leadni (utazásszervezéssel foglalkoztunk). Az iroda engedélyét nem tudta meghosszabbítani, ezért a weblapot átmenetileg nem üzemelteti. Januártól másik cégen belül fogja a tulajdonos a tevékenységet folytatni, amihez ezt, a már kész weblapot kívánja felhasználni, amit bérbe akar adni az új cégnek. Mi ilyenkor a teendő a számviteli elszámolásokban? Egyrészt azzal a nappal, amikortól nem elérhető a weblap hogyan kell elszámolni az akkori nettó értéket (addig a napig az értékcsökkenést elszámoltuk), át kell-e vezetni valamilyen készletszámlára? Terven felüli értékcsökkenést nem akar elszámolni, hiszen kis idő elteltével újra, bérbeadás útján hasznosítani fogja a weblapot. Egy másik weboldal üzemel továbbra is, de a tevékenység október végén megszűnt, a tevékenységi körből is kikerült és bevétel sincs azóta. Ezt az oldalt is bérbe fogja adni a régi cég az új cégnek. Ennek az oldalnak az értékcsökkenését meddig lehet elszámolni? Amíg a bevételszerző tevékenység folyt, vagy mivel az oldal egyébként működött, folyamatosan?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
