Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    280 találat a(z) készlet cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném a következő kérdésben! Egy használt autó értékesítésével foglalkozó társaság elszámolhatja-e az adott tárgyévben azokat a költségeit (csökkentheti-e a társasági adóalapját), mely költségek azon autókhoz kapcsolódnak, melyek a fordulónapig nem kerültek értékesítésre, tehát készleten szerepelnek, vagy ezeket a költségeket az autó értékéhez hasonlóan ki kell emelni (elhatárolni) a tárgyévi költségek közül? Köszönöm a segítségét!

    Kérdés

    Tisztelt Sinka Júlia! Kérem, Ön válaszolja meg ezeket a kérdéseket. 2013-ban kezdődött egy NAV áfaellenőrzés, mely a 2013. 01–03. hónapokra vonatkozott. 2016-ban hozott határozat alapján egy szállítónk számláit nem fogadta el a NAV és a hozzátartozó által visszaigényelt áfát adóhiányként állapította meg. Ugyanakkor a gazdasági esemény bevétel részét, a külföldi vevőt elfogadta az ellenőrzés során. A határozat kötelezte a céget az adóhiány könyvelésére. A bejövő számlánk belföldi volt, a kimenő számlánk pedig áfamentes közösségi értékesítés. A kérdéseim a következők: 1. Könyveléstechnikailag mi a teendőnk az el nem fogadott számlákkal? 2. Amennyiben a számlákat kiemeljük a könyvelésből, rendezetlen pénzügyi helyzet áll fenn, a szállító részére átutalt összegek miatt. Mi a teendő ilyen esetben? 3. A határozat alapján a társasági adót és iparűzési adót is önellenőriznünk kellene? 4. A NAV elfogadta a kimenő számlát jogosnak áruféleség, darabszám mélységig, hogyan magyarázom azt, hogy áru ugyan bizonyítottan kiment, de ha a vitatott számlákat kiveszem, nincsen készletem a kiszállításhoz. Mi legyen a bevétellel, s az érte kapott pénzeszközzel? 5. A társasági adó és az iparűzési adó önrevíziója esetén ebben az esetben csak az ELÁBÉ-t kellene csökkentenünk vagy a hozzá kapcsolódó bevételt is? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Géczi Sándorné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Használtautó-kereskedés személygépkocsit vásárolt továbbértékesítési céllal. Az értékesítés még nem történt meg. Míg készleten volt neki autó, a kereskedés azt 3 hónapra bérbe adta. Kell-e erre a 3 hónapra cégautóadót fizetnie, és a könyvelésben a készletes autót kell-e más címen nyilvántartania? Válaszát előre is megköszönve: Langné Skaper Anna

    Kérdés

    Ügyfelünk egy kis faluban élelmiszerboltot üzemeltet. A társaság méretére, forgalmára tekintettel mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet. A beszerzett árut beszerzéskor elszámolásra kerül (ELABE). Van-e valamilyen nyilvántartási kötelezettsége a társaságnak a beszerzett árukról (mennyiség, fajta, egységár) , illetve az értékesítési árról. A gyakorlatban itt működik igazán a piac, hiszen hiába szeretne adott esetben a kereskedő magasabb árrést alkalmazni, ha a vevő alig a beszerzési ár felett hajlandó megfizetni. Vagyis bizonyos termékek ára akár egy adott időszak alatt többször is változhat. Várom megtisztelő válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy termékértékesítéssel foglalkozó kft.-nél a készletekről mennyiségi és értékbeli nyilvántartás nincs. Van-e valamilyen bevételi értékhatár, ami fölött kötelező mennyiségi értékben is könyvelést vezetni? Van-e esetleg olyan általános kötelező előírás, hogy mikor kell mennyiségi értékben is könyvelni a készletmozgást? Köszönöm előre is a segítséget.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonában lévő, 2013-ban vásárolt nagyobb értékű tehergépjármű totálkáros lett, a kivezetésével kapcsolatos könyvelési tételekben kérem a segítségét. A káresemény időpontjáig elszámoltuk az értékcsökkenést, a káresemény után viszont még értékesíteni tudtuk a totálkáros járművet minimális áron. Nem tudom, hogy ebben az esetben hulladékként esetleg készletre kell-e venni az eladási áron vagy tárgyi eszköz értékesítésként kezelem. 2013. évben beruházási kedvezményt is igénybe vettük, ebben az esetben van teendőnk, mivel a 4 év még nem telt el?

    Kérdés

    Tisztelt Hunyadiné Szűts Veronika! Készlet-, leltárhiány kérdésre adott válaszát nagyon szépen köszönöm. Időközben rátaláltam a 28/2014. számviteli kérdésre, amelyben a készlethiány helyes számviteli elszámolásának kérdésével foglalkozik. Idézek a kérdés kifejtéséből, mivel a korábban feltett kérdésemben adminisztrációs hibából eredő leltárhiány elszámolásra vonatkozóan kértem segítségét. E szerint a leltárhiány két fő okra vezethető vissza, amely okokból eltérő számviteli elszámolást kell alkalmazni. I. Adminisztrációs hibából, illetve elszámolási hibából eredő hiányt (nem valós hiány) az eredeti állománynövelő tétel stornírozásával kell javítani. Így például hiányzó anyagok esetén az anyagkészlet csökkenését az anyagköltség növekedéseként kell elszámolni. II. Valós hiány (tevékenységre jellemző veszteség, idegenkezűség esetén egyéb ráfordításként számolandó el. Értelmezésem szerint a kérdésben feltett leltárhiány elszámolása az I. pontban leírtak szerint történik. Amennyiben nem jól értelmezem, kérem, legyen szíves ismételten kifejteni, melyik elszámolást kell alkalmazni. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! EU-ból használt személygépkocsi beszerzése történik, a "használt" kritériumoknak megfelel, több mint 6000 kilométert futott, és több mint 6 hónapos a személygépkocsi. A személyautót továbbértékesítési céllal hozzák be, a tevékenységek között szerepel ez a tevékenység, bár a vállalkozás főtevékenysége nem autókereskedés. Mivel továbbértékesítés a cél, kérdésem, hogy miután a bevallásba fizetendőként beállítom az áfát, az levonható-e? Hogyan dokumentálom a továbbértékesítési célt? Természetesen készletre veszem, ez elégséges? Köszönöm válaszát, üdvözlettel: Juhász Gabi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők Az 1990. évi XCIII. törvény (illeték) 26. § (1) pontja alapján illetékmentes a "vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett lakás....." egyéb más feltételeket is figyelembe véve. Számunkra az értékesítési cél, ami érdekes, a többi feltétel egyértelmű. Tekinthető-e értékesítési célúnak a fent említett 1990. évi XCIII. törvény (illeték) 26. § (1) pontja értelmében az a 14 lakásból (lakások önálló helyrajzi számmal rendelkeznek) álló társasház, amelyet egy gazdasági társaság újonnan épített, tárgyi eszközei között tartja nyilván, értékcsökkenést számol el, és jelenleg bérbeadással hasznosítja? Az értékesítést megelőzően átsorolná a készletek közé az ingatlanokat. A jövőben várhatóak újabb lakásépítések. Jól gondolom-e, hogy az értékesítési cél alátámasztására a számviteli nyilvántartásban, mint saját termelésű készletként kellene kimutatni az építkezés költségeit? Sajnos a telek beszerzése – amelyre az újabb lakások építése történne – már korábban megtörtént, és ez tárgyi eszközként került nyilvántartásba vételre. Ez mennyiben befolyásolja az értékesítési cél megvalósulását, megfelelő-e, ha az építkezés megkezdése előtt a telek a készletek közé átsorolásra kerül?

    Kérdés

    Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozó néhány kiemelt adata a megszűnéskor. – Vásárolt készletek beszerzési ára áfa nélkül: 8000 eFt – Szállítói tartozás áfa nélkül (vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódik): 30 000 eFt – Folyószámlahitel: 5000 eFt Az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként a 8000 eFt készletérték került. Az egyéni cég az alapítást követően – az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásáig – kifizeti a szállítói tartozást, és átvállalja a folyószámlahitelt is. Az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásában bevételként szerepeltette a 8000 eFt készletapportot, a ráfordítások között pedig az egyéni cég által kifizetett 30 000 eFt szállítói tartozást. Az egyéni cég ráfordításként számolta el a 35 000 eFt-ot. Helyesen járt-e el az egyéni vállalkozás és az egyéni cég a fenti adatokkal összefüggésben?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem szíves segítségét az alábbi kérdés megválaszolásához. Szeretnénk bezárni vállalkozásunkat, illetve az általa üzemeltetett éllelmiszer- vegyeskereskedelmi boltot. A helyiséget béreltük, a következő bérlő átvenné a megmaradt árukészletünket. A lejárt szavatosságú termékeket leselejteznénk, de az alkoholos termékeket, a sört, szeszesitalt és az üdítőket átvenné a következő bérlő. Kérdésem, hogy a jövedéki termékek értékesítéséről hogyan kell kiállítani a számlát, ha az áru meghaladja a kereskedelmi mennyiséget? Igazolja-e az áru eredetét, ha másolatban a számla mellé csatoljuk a vásárláskor kapott számlát? Be kell-e jelenteni ezt az értékesítést a hatóságnak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Sinka Júlia 2014. 02. 27-én hasonló témában adott válaszához kapcsolódóan kérdezném (http://adozona.hu/kerdesek/2014_2_27_Targyi_eszkoz_atsorolasa_avr): Mi a helyzet abban az esetben, ha a társaság irodaházat üzemeltet, amelynek minden helyisége bérbe van adva, és az értékesítésre a "bérlővel együtt" kerül sor? Az irodaház építését a társaság hitelből finanszírozta, és a bankkal kötött módosított megállapodás értelmében a társaságnak értékesítenie kell a gyorsabb hiteltörlesztés érdekében, de azt nem tudja előre, hogy mely irodákat és mikor tudja eladni, így azokat átsorolni sem tudja, legfeljebb a szerződés aláírását megelőző pillanatban. Vagy a bérbeadás ténye már eleve kizárja az átvezetés lehetőségét? Köszönettel: Kiss Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kereskedelmi áruira 2014. évben értékvesztést számolt el (T269 készletek értékvesztése- K866). Készleteiről év közben nem vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, hanem a beszerzéskor költségként elszámolja (T814 - K384). Év végén tételes mennyiségi leltárral állapítja meg a záró készletét. A nyitó készletet év elején visszavezetjük az árukra (T814 - K 261), de az elszámolt értékvesztéshez év elején nem tartozik könyvelési tétel. Hogyan, és mikor könyveljük az értékvesztés megszüntetését azon készleteire, melyeket 2015-ben értékesített? Helyes-e az alábbi kontírozás T269 - K814? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2015. év során cégünk megrendelés alapján gyártott egy terméket 6 millió 500 ezer forint plusz áfa eladási áron. A termék sajnos a nyakunkon maradt, értékesíteni később talán tudjuk. Nálunk készletnyilvántartás nincs, mivel mindent rögtön elszámolunk az 51-es számlán (mikrovállalkozás vagyunk). Mi ezzel a teendőm a 2015-ös év zárásával kapcsolatban? Köszönettel: Szlukovinyi Szilvia

    Kérdés

    Magyarországi cég alapanyagokat vásárol ásványvízgyártáshoz, az alapanyagok szállítási költsége a saját termelésű készlet értékét növeli, tehát a 2-es számlaosztályba kontírozom, ha jól gondolom? Ez lenne az első kérdésem. Illetve, amikor értékesítem a terméket a vevőnek, akkor a szállítási díjat, hogy hozzá eljut az áru, mire könyvelem? Ebben az esetben a szállítási díj közvetített szolgáltatásnak minősül? Vagy csak könyvelem az 5-ös számlaosztályba a ráfordítások közé, és feltüntetem a számlán a termékek összege mellett a szállítási költséget is? Köszönöm szépen!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Nyugta vagy számla?

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    Térítésmentesen átadott termék

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    Tartós megbízási jogviszony

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 július
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 1 2
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media