244 találat a(z) készlet cimkére
Készletté minősítés Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság társasházat épített. A társasházban lakások, üzletek, garázsok vannak. Ezek közül vannak, amelyeket bérbeadás útján hasznosít, és vannak amelyeket semmilyen módon nem használ, hanem értékesítésre kínálja. A társaság könyveiben az ingatlan részei egyrészt a tárgyi eszközök között, másrészt a késztermékek között szerepelnek (átvett könyvelésről van szó). Helyes-e számviteli szempontból, ha a bérbeadott ingatlanrészeket tárgyi eszközként tartjuk nyilván, és amortizációt számolunk el utánuk, az értékesíteni szánt ingatlanrészeket pedig a késztermékek között tartjuk nyilván? Vannak olyan ingatlanrészek, amelyek már nincsenek bérbeadva, és a tárgyi eszközök között vannak nyilvántartva. A társaság bérbeadásra és értékesítésre is meghirdette ezeket, attól függően, hogy melyik típusú hasznosításra lesz érdeklődő. Mi határozza meg az esetleges készletté minősítést? Milyen alapbizonylattal lehet megtenni az átminősítést, ha szükséges? Ugyanakkor vannak olyan garázsok, üzletek, amelyek a késztermékek között vannak nyilvántartva, mert értékesíteni kívánták őket korábban, de bérlő jelentkezett, és ezért bérbeadják. Ebben az esetben át kell minősíteni a tárgyi eszközök közé? A számviteli elszámolás helyességén túl fontos szempont az is, hogy a társasági adónál hogyan alakul a fentiek miatt az amortizáció összege. Összegezve: milyen szempont szerint határozzuk meg az ingatlanrészek helyes számviteli elszámolását? Milyen feltételek mellett szükséges az átminősítés? Mivel támasztható alá?
Lakásszövetkezeti vagyon Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét, hogy a számviteli előírásoknak megfelelően hogyan könyveljek. Egy lakásszövetkezet közös tulajdonában lévő lakóingatlant évtizedek során bérbe adta. Sajnos a bérlő több éve nem fizetett, ezért a kilakoltatására került sor. A lakóingatlanban hagyott ingóságokat a bérleti díj fejében otthagyta. Az ingatlant a lakásszövetkezet értékesíteni szeretné, de nyilvántartott értéke nincs. Hogyan tudom készletre venni a fent leírt, értékesíteni kívánt dolgokat? A lakásszövetkezetnek még két üzlethelyisége is van, amelyeket szintén bérbe ad. Ezeknek a helyiségeknek sincs nyilvántartási értéke. Folyamatosan felújításokat kell eszközölni a helyiségekben, amit a bérlő el is végez. A számla a bérlő nevére szól ezt bemutatja és szeretné „lelakni”. Jól értelmezem-e azt, hogy a nem a lakásszövetkezet nevére szóló számlát, mint bérleti díj csökkentést nem vehetek figyelemben. A lakásszövetkezetnek a bérlő köteles továbbszámlázni a felújítást, beruházást. De még mindig ott a problémám, hogy mire aktiváljak, ha nincs nyilvántartási értékem? Köszönettel: Fehér Tamásné
Kiadvány megírásának megrendelése, könyv kiadási joga Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. megrendelte egy kiadvány megírását "B" Kft.-től, melyet számla ellenében két részletben kifizetett. Az első 10 ezer példány kiadási jogát 800 ezer forintban határozták meg. A kérdésem az lenne, hogy "A" Kft.-nek ezt a 10 ezer példányt áruként készletre kell vennie 800 ezer forint plusz nyomdai költség értéken? A szerződésben meghatározták, hogy "A" Kft. a könyv kizárólagos kiadója, amíg az évi 4 ezer példány kiadását biztosítja. A szerző az eladási ár 10 százalékával megegyező összegű szerzői jogdíjra jogosult, mellyel félévente számolnak el. Az újabb példányokat, már csak nyomdai költségen veszem készletre? Vagy az első 10 ezer példányra fizetett 800 ezer forint kiadási jogdíjat vagyoni értékű jogként szerepeltetem az immateriális javak között, és az nem része a könyv önköltségének, mert az a kiadási jog díja?
Saját előállítású szoftver könyvelése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015-ben elkezdett kifejleszteni egy szoftvert, de az csak 2016-ban készül el teljesen. Értékesíteni fogja (nem a használati jogot, hanem a kész szoftvert). Jól gondolom, hogy a 2015-ben ráfordított költségeket december 31-én T 114, K 582-re kell könyvelni? Ezt akkor is állományba kell venni ilyen módon, ha nem kész még a szoftver? Ha igen, mi van ilyenkor az értékcsökkenéssel, jól gondolom, hogy az csak a teljes kész szoftver üzembe helyezésekor kezdődik? Amikor 2016-ban értékesíteni fogják, akkor át kell sorolni a készletek közé?
Áfa alanyi mentességre történő átváltás Kérdés
Jelenleg a kft. áfakörös, de mivel az alanyi mentesség határát nem éri el a bevétele, át szeretnénk térni alanyi mentességre a következő évtől. Kérdésem: a december 31-ei készlet leltárérték a következő évben áfamentesen számlázható vagy sem ? A meglévő tárgyi eszközök, melyek áfásan lettek beszerezve (60 hónapon túli beszerzésűek) esetleges értékesítés esetén alanyi mentes státuszban hogyan számlázandók? Tisztelettel várom válaszukat, törvényi hivatkozással. Köszönettel. Bényi Józsefné
Év végi deviza-készlet átértékelés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak az EUR deviza számláján év végén kétféle euróból tevődik össze a készlete. Van egy év közben forintért vásárolt euró készlet, illetve vevőktől befolyt euró összeg. A számviteli törvény 60. § (1) bekezdése alapján a forintért vásárolt eurót azon az árfolyamon kell nyilvántartani, amennyiért vásároltuk. A kérdésem az lenne, hogy az év végi átértékelésnél a készleten lévő euró összeget így kétféle módon kell kezelni, vagyis a forintért vásárolt eurót abban a forint összegben számolom, amennyiért vettem, a többi eurót pedig átértékelem az év végén érvényes devizaárfolyamon? Társaságunk az MNB árfolyamot alkalmazza. Vagy pedig a Sztv. 60. § (2) bekezdése alapján az egész, készleten lévő euró összeget át kell értékelnem a mérlegfordulónapon érvényes deviza árfolyamán és így elszámolnom az árfolyamnyereséget/veszteséget? Válaszát előre is köszönöm!
Elhasznált gumi abroncs selejtezése Kérdés
Tisztelt Szakértő, Autók bérbeadásával foglalkozó kft.-ben vannak saját tárgyi eszközként nyilvántartott autók, de nagyobb része tartós bérletben bérbe vett autó, melyeket ügyfeleknek adnak bérbe. Ezeken az autókon gumiabroncsokat télen és nyáron váltani kell, amit a kft. saját maga szerez be és raktároz (méret, gyártó szerint), amíg a szezonális váltásnak nem jön az ideje. Ezeket általában három-négy évente le kell váltani, mert annyi idő alatt elhasználódnak. Amíg raktáron vannak az abroncsok, könyvekben készleten vannak nyilvántartva. Év végén leltár és selejtezési jegyzőkönyvek alapján be van állítva a készlet értéke. Kérdés: miként kell könyvelni selejtezett abroncsokat? Ki kell vezetni selejtezési jegyzőkönyv alapján beszerzési áron nyilvántartott x db. abroncsot? Fennmaradt készlet leltár jegyzőkönyv alapján lesz beállítva a könyvelésben. Kell-e emelni adóalapot a kivezetett értékkel? Köszönettel:
Hulladék készletre vétele Kérdés
Nullára leírt tárgyi eszköz hulladékanyagát mivel szemben kell készletre venni?
Idegen anyag javításának elszámolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi könyvelési problémám merült fel, melyben a segítségét szeretném kérni: 2014-ben a megrendelőtől anyagot kaptunk javításra, amit külső céggel, ugyancsak 2014-ben megjavítattunk. Majd 2015-ben ezt a javított anyagot eladtuk. Gondolom az anyagot, mint idegen, nálunk tárolt készletet a leltárba nulla forint értéken fel kell vennünk. Viszont a további könyvelési tételek nem tudom, hogyan lennének helyesek, mivel az egyik tavalyi, a másik idei teljesítésű? Köszönettel: Léderer Györgyné
Bevallás baleseti adóról, reklámadóról, elszámolás készletekről Esemény
Adatszolgáltatás Esemény
Értékvesztett készlet értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a cég, amelyet könyvelek, ingatlanok építésével és értékesítésével foglalkozik. A korábbi évek során értékvesztést számolt el a készletre. Ebben az évben értékesítette azokat a lakásokat, amelyeket ez az értékvesztés érintett, és az értékesítés az értékvesztett értéken történt. Ebben az esetben hogyan kell az értékvesztést megszüntetni, visszaírással és az eredeti bruttó értéket kivezetni, vagy a mérlegérték kerül az értékesítés terhére (értékvesztéssel csökkentve és az értékvesztést az eredeti teljes készletértékkel szemben vezetik ki). Válaszukat előre is köszönöm!
Készletek között nyilvántartott ingatlan értékesítése Kérdés
2011-ben mint építési vállalkozó épített ingatlant, amit a megrendelő nem fizetett ki, fizetés gyanánt 3 lakást adott át, melyet a cég a készletei közé sorolt be. 2014-ben értékesíti. A kérdés, hogy az áruértékesítés vagy az ingatlanértékesítés szabályai vonatkoznak rá (használatba vételtől eltelt 2 év)? Ha ingatlan-értékesítésnek minősül, kell-e a levont áfát arányosítani?
Készlet vagy beruházás? Kérdés
Az alábbiakban kérem a segítségüket. Egy kft. lakó- és nem lakóépületek építésével foglalkozik. Az előző könyvelő mindent az építési anyagokra könyvelt, az építéshez igénybe vett (kőműves munkák) szolgáltatásokat is. Az ügyvezető szerint nincs készleten építései anyag, viszont fizikai valóságában áll az épület. Jelenleg az építkezés leállt. Megtehetem-e, hogy az építési anyagon nyilvántartott összeget átkönyvelem befejezetlen beruházásra? Illetve mivel az építkezést ebben az évben nem folytatták, az ingatlanra terven felüli értékcsökkenést számolhatok-e el, hogy valós képet kapjunk a beszámolóban? Kell-e hivatalos szakvélemény (például építész), hogy az ingatlan december 31-én milyen értéket képvisel? A társaságnak alkalmazottja nincs. Az ügyvezető nem építési szakember. Az építkezésen alvállalkozók dolgoztak. Gyors válaszukat köszönöm.
Adatszolgáltatás költségvetési támogatási igazolásról, termékdíjas készletekről Esemény
Október 15.