Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Kft.-nek két tulajdonosa van. Mind a ketten ügyvezetők, és mind a ketten harmadik országbeli állampolgárok. A társasági szerződésben azt jelölték, hogy az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban végzik. A vállalkozás jelenleg tényleges tevékenységet még nem végez. Ebben az esetben van kötelező minimális járulékfizetés? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2018-ban kezdő őstermelő munkaviszonnyal nem rendelkezik, de van megbízási jogviszonya 60 000 forint/hó megbízási díjjal. Kell-e járulékot fizetnie őstermelőként? Milyen bejelentési kötelezettségei vannak? Köszönettel Nagyné
Tisztelt Szakértők! 1708-as bevallás önellenőrzésével és az ebből adódó kötelezettségek rendezésével kapcsolatban kérnénk állásfoglalásukat, segítségüket az alábbi témában: Társaságunkat egy volt munkavállalónkkal összefüggésben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendkívüli munkavégzésért járó díj és pótlékai, valamint annak kamatai megfizetésére kötelezte. A kifizetés hónapjának 1708-as járulékbevallását, ezért önellenőriznünk kell. A kifizetés megtörtént, a volt dolgozó úgy rendelkezett, hogy a bruttó bérét teljesítsük felé, ezt írásban nyilatkozat formájába adta, így számára a bruttó bér került átutalásra. Mivel korábban ilyen bejelentést még nem tettünk, ezért nem tudjuk, hogyan töltsük ki és jelentsük a járulékbevallást az adóhatóság felé. Állásfoglalásukat kérnénk abban, hogy ilyen esetben mi a teendő, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a volt munkavállalótól levont járulékokat az adóhatóság ne cégünktől, hanem a volt dolgozótól követelje? Segítségüket előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni mezőgazdasági őstermelő biztosítotti jogviszonyával kapcsolatban. Gyesen lévő kismama december hónapban lett őstermelő a férje mellett, gyesre alanyi jogon jogosult, mivel nem rendelkezett a szülés előtt semmilyen biztosítotti jogviszonnyal. A T1041-es nyomtatványon bejelentette, hogy főállású őstermelő december 20-ától. A kérdésem az lenne, hogy kell-e az 58-as bevallásban a minimálbér szerinti járulékot fizetni, vagy a kieső időnél jelölheti a gyest?
Tisztelt Szakértő! Adott egy több éve működő őstermelő, aki előző évi árbevétele után fizet járulékot. Ha 2018. első negyedévében magasabb alap után fizet járulékot – többek közt 7% egészségbiztosítást –, lehet jogosult pénzbeli ellátásokra, függetlenül attól, hogy előtte nem fizette csak a 4%-ot? Ha igen,mennyi időre jogosult? Családi gazdaságról van szó, a többi tagnak is így kell eljárnia, vagy ez egyéni döntése minden tagnak? A törvény nem ír felső határt a magasabb járulékalap behatárolására. Van valami egyéb rendelet, ami ezt számszerűsíti? Ha például az első negyedévben a tavalyi árbevétel után fizet járulékot, a másodikban magasabb összeg után, a harmadikban a tavalyi után, a negyedikben megint más magasabb összeg után. Erre olvasatom szerint biztosít lehetőséget a törvény. Vagy rosszul gondolom? Válaszát előre is köszönöm: József
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője 2017. október 21-étől nyugdíjas. Kérdésem, hogy október hónapra a járulékok (szociális hozzájárulási adó, egészségbiztosítási, nyugdíjjárulék) teljes összegét meg kell fizetni a szakmai bérminimum után, vagy csak időarányosan, október 20-áig? (Jogviszonya a nyugdíjazás előtt társas vállalkozó főállású tagja volt.) Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk fizetés nélküli szabadságot igényel. Járulékbevallási és -fizetési szempontból milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak? Biztosított jogkörbe tartozik-e vagy milyen feltételekkel tartozik biztosított körbe? Ha kell maga után fizetnie egészségbiztosítási járulékot, akkor azt hogyan teheti meg? Visszamenőlegesen lehet-e, kell-e járulékot fizetni? Milyen következményei vannak, ha nem fizeti maga után a meghatározott járulékot? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Őstermelő, aki eddig nem őstermelőként volt biztosított, főállású őstermelővé szeretne válni. Ezzel kapcsolatban a következő kérdésekre szeretnék választ kapni: Ha 2017. decemberben jelentkezik be főállásúvá, akkor decemberben a minimálbér után fizeti meg a 22% szociális hozzájárulási adót, a 10% nyugdíjjárulékot és a 4% természetbeni, illetve a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és nem kell fizetnie munkaerőpiaci járulékot, valamint szakképzési járulékot? 2017-ben az őstermelésből származó bevétele támogatással együtt kevesebb 8 millió forintnál. 2018-ban élhet a kistermelői kedvezménnyel? Ekkor 4% természetbeni járulékot, 10% nyugdíjjárulékot fizet a 2017. évi bevételének 20%-a után negyedévekre osztva, és nem fizet szociális hozzájárulási adót? Ez esetben táppénzre nem jogosult? A nyugdíjszámítás alapja az éves bevétel 6%-a? Egyéb nyugdíjszolgáltatásokra jogosult? Ha 2018-ban a minimálbér után szeretne nyugdíjjárulékot fizetni, ezt megteheti, vagy csak akkor, ha 7% egészségbiztosítási és 20% szociális hozzájárulási adót is fizet, melyek alapja szintén a minimálbér? Ha igen, ez esetben jár a táppénz? A nyugdíjszámítás alapja ez esetben is az éves bevétel 6%-a? Előre is nagyon köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni egy számomra igen érdekes kérdésben. Egy kft.-nek két tulajdonosa van, mindketten munkaviszonyban dolgoznak a kft.-ben. Egyikük az ügyvezető, másikuk a szakmai feltételeket teljesíti a tevékenység végzéséhez, illetve szerel is (neki van a tevékenység folytatásához szükséges végzettsége – mestervizsgája csak neki van a munkavállalók közül). A mestervizsgás tag megnősül, és kiköltözik Németországba. A feleségnek Németországban van munkahelye és – állítólag – az ő betegbiztosítása kiterjed a családtagokra is, így a férj – egészségügyi ellátás szempontjából – biztosítottá vált Németországban. Munkaviszonnyal, egyéb jogviszonnyal Németországban nem rendelkezik, nyelviskolába jár, nyelvet tanul. A kérdésem az lenne, hogy Magyarországon kell-e Németországban tartózkodó tag után járulékot fizetni, illetve mit kell kezdeni a munkaviszonyával? Át kellene minősíteni tagi jogviszonnyá a munkaviszonyt, és mint tulajdonos szerepelne tovább? A választ előre is köszönöm. Ildikó
1995-ben társas vállalkozásnak voltam a tagja, és egyben megbízási jogviszonyban láttam el az ügyvezetői feladatokat. A megbízási díj 0 forint volt. Mivel járulékot nem fizettem, nem tudom, hogy ez az időszak beleszámít-e a jogosultsági időbe. Ebben az időszakban egyéni vállalkozásom is volt, ahol tagi jogviszony melletti egyéni vállalkozónak minősültem. Így feltételezem, hogy 1995. évben ez a felállás biztosításban töltött időnek minősült. Kérném a segítségüket, mert elbizonytalanodtam. köszönettel: Hné
Tisztelt Szakértő! Egy kétszemélyes kft.-ben ha az ügyvezető tag (személyes közreműködő) ápolási díjban részesül, mentesül-e a kötelező járulékfizetés alól, ha a másik tag nem személyes közreműködőként, de munkaviszonyban ellátja a cégvezetői feladatokat akár heti 5 órában? Köszönöm a választ!
Kft. ügyvezetője a társaság alakulásának időpontjától kezdve folyamatosan gyesen van, munkaviszonyban nem állt azt megelőzően. A kft. nem működött, árbevétele nem keletkezett. Ebben az esetben az ügyvezetőt terheli-e járulékfizetési kötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Egy számviteli szolgáltatást nyújtó kft. egyik tagja, aki a társaság ügyvezetésére és képviseletére jogosult ügyvezetője, az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el – a társasági szerződés erről rendelkezik –, melyért nem kap díjazást. Ugyan ebben a társaságban napi 8 órában munkaviszonyt kíván létesíteni könyvelői munkakörre, díjazása a garantált bérminimum lenne. Azt szeretném megtudni, hogy létesíthet-e munkaviszonyt a fenti feltételekkel a kft.-ben? Járulékfizetési kötelezettsége mi után van? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Tisztelt Szakértő! Adott egy kínai állampolgár, aki bevándorló státuszban van Magyarországon. Ötévente kell ellenőrzésre mennie a bevándorlási hivatalba. Itt albérletben lakik. Magyarországon bevétele nem volt, Kínában és Japánban dolgozott. Most 64 éves. Ezentúl Magyarországon szeretne élni. Szeretne egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Az OEP-pel kell szerződést kötnie, vagy jelentsem be 1011-es adatlapon? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérném megerősítését abban, hogy USA-beli magánszemély, aki egyszemélyes kft. tulajdonosa és ügyvezetője a nemrég hatályba lépett HU-USA tb-egyezmény alapján biztosított-e Magyarországon? Magyar lakcíme NEM lesz, és évente maximum 1-2 napot tartózkodik Magyarországon. Ha kell járulékot fizetni a minimálbér után, akkor taj számot miként lehet neki igényelni belföldi tartózkodási hely hiányában, vagy esetleg van mód a 08-as bevallásban taj nélkül járulékfizetést vallani? Alkalmazható-e az 5 éves moratórium, ha a kft.-t határozatlan időre alapítja?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték