Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja, aki személyesen részt vesz a társaság tevékenységében, és megbízási jogviszonyban annak ügyvezetője is, lehet-e egyidejűleg főállású kisadózó (katás) egyéni vállalkozó? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli társas vállalkozóként és kisadózó egyéni vállalkozóként a két jogviszony együttes fennállása esetén? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Dr. Radics Zsuzsanna! Mindkét esetben egy olyan munkaviszonyól van szó, ahol a munkakörben megjelölt tevékenységet nem Magyarországon végzik, és harmadik ország területén tartózkodik szinte egész évben a munkaviszonyban álló magánszemély. Mivel csak néha látogat az érintett munkavállaló Magyarországra, lakóhellyel sem rendelkezik ezáltal nálunk. Arra valóban nem tértem ki, hogy az Orosz Föderáció területén is rendelkezik biztosítással a mi emberünk. Különbséget én csak abban látok, hogy az általam feltett kérdésben jelölt személy társas vállalkozó is egyben, mivel tulajdonos, aki az ügyvezetést munkaviszonyban látja el heti 40 órában (a tagi kivét nulla forint). A helyzet jelenleg annyiban változott, hogy a munkaviszonyos ügyvezetés megbízási díjasra módosult. Feltelhetően ebben az esetben a kötelező társas vállalkozók járulékfizetése nem áll fenn, ugye?! Mivel Nincs az ügyfél Magyarországon, tb-vel az Orosz Föderáció területén rendelkezik, melyről igazolásunk van. Köszönöm szépen előre is!
Tisztelt Adózóna! Az egyszerűsített foglalkoztatottaknak kifizetett jövedelem adómentes egy meghatározott napi összegig, és az szja-bevallásban sem kell szerepeltetni. Ha a mentes rész feletti a jövedelem, akkor az után 15% szja-t kell fizetni, és az szja-bevallásba is be kell tenni. Ez szépen le van írva több oldalon, törvényben is. De mi a helyzet ilyenkor a többi járulékkal? Erről nem lehet látni sehol tájékoztatást. A mentes rész feletti jövedelem után kell-e nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkaerő-piaci járulékot fizetni? És kell-e a munkáltatónak szochót és szakképzési hozzájárulást fizetni? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Ha egy mezőgazdasági őstermelő heti 10 órás munkaviszonyban dolgozik, akkor – mint őstermelőt – terheli-e járulékbevallási és -fizetési kötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Két különböző cégnél napi 4 órás munkaviszony melletti társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége hogyan alakul? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély jelenleg heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Édesapja családi gazdálkodó, a kérdéses magánszemély jelenleg nem tagja a családi gazdaságnak. Szolgálati idejének növelése miatt az édesapa szeretné bejelenteni lányát heti 20 órás munkaviszonyra a családi gazdaságába, és ezzel egyidőben szeretné a lányát bevenni a családi gazdaságba is (a fejenkénti 8 millió forintos kedvező adózási lehetőség miatt). Kérdésem az lenne, hogy ezt megteheti-e, hiszen véleményem szerint a lány a családi gazdaságban, mint tag, munkaviszonyban nem foglalkoztatható. Mivel azonban családi gazdasági tagként őstermelők módjára adózik, ezért mivel van egy teljesen független cégnél heti 20 órás munkaviszonya, ott ő biztosított lesz, és a családi gazdaságban nem lesz biztosított, és nem is választhatja, hogy ő ennek ellenére járulékot szeretne ott fizetni. Van-e mégis valamilyen módja annak, hogy belépjen a családi gazdaságba, és a szolgálati idő növelése miatt mégis tudjon a gazdaságban járulékot fizetni (például a minimálbér után)? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Az érintett magánszemély mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat 2014 óta folyamatosan. Őstermelői igazolványát 2016. 03. 21-én leselejteztette, mivel a férje által vezetett családi gazdaságba lépett be. A családi gazdaságba való belépésének dátuma: 2016. 04. 08. Kérdésem az, hogy járulékfizetés szempontjából kezdő őstermelőnek minősül-e 2016. 04. 08-tól, vagy választhatja a kedvezményes járulékfizetést, mivel 2015-ben volt őstermelésből származó bevétele? Válaszát köszönve, Lőrincz Zsoltné
Tisztelt Szakértő! Egy kata hatálya alatt lévő egyéni vállalkozó táppénzen volt/van a következők szerint: 2016. 06. 15- 2016. 08. 03-ig és 2016. 08. 19-től folyamatosan jelenleg is. Kérdésem, hogy a kieső idő figyelembevételével helyesen járunk-e el a fizetendő kata meghatározásánál: 2016. 06. hónapra megfizett 50 ezer forintot; 2016. 07. hónapra badott 16T101E-t, és nem fizetett. A 8. hónap a problémás, mivel ha a 6-7-8. hónapokat együtt nézem táppénzes napok tekintetében, akkor összesen 63 nap táppénze van így, és a 7. és 8. hónap mentesülne a járulékfizetés alól, de ha csak 8. 3-áig nézem, akkor nem. Melyik a helyes? Van-e fizetési kötelezettség augusztusra? Válaszukat nagyon várom. Köszönettel.
Egyszemélyes kft. tagja máshol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Az ügyvezetést más látja el. Ilyen esetben kell-e járulékot fizetni, ha a tag nem személyesen közreműködő?
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás bt., ahol az ügyvezető és egyben tag is, aki személyesen közreműködik, és havi 75 000 forint katát fizet. Adott egy másik bt., amely nem katás, és ebben is kültagként (de nem ügyvezetőként), személyes közreműködésre nem kötelezettként, 0 forint megbízási szerződéssel, 0 forint járulékkal, esetenként dolgozik ugyanezen tag. Ez utóbbi, nem katás betéti társaságban az ügyvezető máshol heti 40 órás alkalmazotti jogviszonyban áll, ezért nem fizetünk utána járulékot. Helyes így a járulékfizetés? Előre is köszönöm a válaszát!
Főállású katás vállalkozó megvásárolt egy egyszemélyes kft.-t. Ott az ügyvezetői feladatokat díjmentesen látja el. Kell-e utána járulékot fizetnie a kft.-nek, ha a vállalkozásában főállású katás vállalkozónak minősül, és emelt összegű, 75 ezer forint katát fizet maga után?
Tisztelt Szakértő! 2016. 05. 17-én alakult egy egyszemélyes kft., amelynek a tagja egyben ügyvezető is (a tagsági jogviszony kezdete: 2016. 05. 17., az ügyvezetői jogviszony kezdete: 2016. 05. 17.). A cég adószámot 2016. 06. 14-én kapott, a cégbírósági bejegyzés 2016. 06. 15-én történt meg. Milyen dátummal kell bejelenteni a NAV-hoz (16T1041) a tagot, és mely dátummal kezdődik meg a járulékfizetési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: a megbízásos jogviszonyban HAVI 5 ÓRÁBAN 20 ezer forint van megadva. Ilyen esetben számfejtés szempontjából az időszakot egész hónapra kell figyelembe venni, így nincs járulékfizetése, mivel nem éri el a minimálbér 30 százalékát az egy napra jutó bér, vagy mivel 5 órában van leszerződve, az 5 órát egy nap alatt teljesítette, így az időszak arra az egy napra érvényes számfejtés szempontjából és így járulékot kell fizetnie? Válaszát köszönöm.
Szeretném megkérdezni, hogy társas vállalkozás személyesen közreműködő nyugdíjas tagjának a részére kifizetett napidíj után milyen adó- és tb-fizetési kötelezettsége keletkezik, illetve a társaság milyen járulékokat fizet utána? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy rokkantsági járadék mellett lehet-e valaki egyéni vállalkozó? Ha lehet, milyen korlátai vannak? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Köszönöm szépen!
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték