739 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Bt.-kültag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettségével kapcsolatos. Ha egy betéti társaság kültagja 4 órás munkaviszonyban dolgozik egy másik cégben, mi az a kötelezettség, amit a saját betéti társaságában fizetni kell? (Onnan nincs jövedelme.) Válaszukat előre is köszönöm: Asbóth Istvánné
Napi kétórás munkaviszony
Kérdés
Napi kétórás munkaviszony mire jogosítja fel a munkavállalót? Munkaviszonyából eredően nem számít biztosítottnak, mi a további teendője, mit kell maga után fizetnie? Válaszukat tisztelettel köszönöm.
Többes vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-t alapítani. A tulajdonos és az ügyvezető is ő lenne, az ügyvezetést megbízás alapján látná el. Kérdésem, hogy ha nem vesz ki jövedelmet a kft.-ből, akkor a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége hogyan alakul a kft.-ben, ha a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót az egyéni vállalkozásában fizeti meg továbbra is, a törvényi előírásoknak megfelelően? Köszönettel.
Őstermelő (aki ápolási díjat kap) biztosítási jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Családi gazdaság tagja, aki ápolási díjat kap, mentesül-e az alól, hogy őstermelőként legyen biztosított, és az őstermelőkre vonatkozó járulékfizetési szabályok alapján járulékot fizessen maga után negyedévente? Úgy kell-e kezelni, mintha táppénzen lévő őstermelő lenne, aki ugyan táppénzellátást nem kap, de a táppénz idejére nem kötelezett járulékfizetésre? Ha igen, akkor a 58-as bevallást küldeni kell utána negyedévente, esetleg nullásan, ha egész negyedévben ápolási díjat kapott? Köszönettel: Boros Zsanett
Társas vállalkozó vagy munkaszerződés? – Járulékfizetés ügyvezetőként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes betéti társaság (orvosi szolgáltató) tagja ellátja az ügyvezetői feladatokat, és nem áll sehol sem alkalmazásban. Kérdés: Mi alapján fizeti meg a járulékait? A.) Társas vállalkozóként emelt járulékalap szerint fizet a minimálbér után? Tehát a szocho alapja 112,5 % és az egészségbiztosítás alapja 150 %? Nincs szakképzésihozzájárulás-kötelezettség. B.) Mt. szerint munkaszerződést köt, és a minimálbér után fizeti meg a járulékokat, mint munkavállaló? Esetében felmerül-e, hogy ügyvezetőként a garantált bérminimumot kell figyelembe venni a bér megállapításánál? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel:
Megbízási díj utáni járulékok elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki tolmácsolással foglalkozik megbízással, amikor adódik munka. 2015. 09. 15-éig volt főállása egy cégnél, utána már nem volt év végéig. A tolmácsolást alkalomszerűen végzi, amikor hívják (rendőrség, bíróság, határőrség stb). 2015-ben 10 helyről kapott igazolást a megbízásról. Most, hogy készül az szja-bevallása derült ki, hogy bruttóban 8 millió forint bevétele volt, 10 százalékos költségelszámolással adózik. A kifizetőhelyek az szja-t rendesen levonták tőle, de a járulékokat nem mindenütt vonták. Van olyan hely, ahol éves 1 milliós díjból járulékot csak 74 ezer forint után vontak, van ahol semmit nem vontak. Ebben az esetben hogyan kell megfizetnie, bevallania a járulékokat maga után, kell-e fizetnie egyáltalán valamit az szja-n kívül? Az összes 8 millióból körülbelül 6 millió után vontak járulékokat. Az igazolásokon nincsenek hónapra lebontva a jövedelmek, így honnan lehet megállapítani, hogy mind a 2 millió után kell-e fizetnie, mikor haladta meg a 30 százalékot a havi jövedelem? Ha a teljes különbözet után befizeti a 17 százalék járulékot, azt hol kell bevallania, vagy esetleg ehót kell utána fizetnie, ha igen, hány százalékot? Tudom, hogy ez már áfakérdés, de azt gondolom, hogy be kellett volna jelentkeznie áfakörbe, mert meghaladta a 6 milliót a jövedelme, ez így helyes? Válaszát előre is köszönöm: Bné
Külföldi állampolgár, mint kft. tagja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A közelmúltban két külföldi állampolgár – mindkettőjük 18 éves – kft.-t alapított. Nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, viszont letelepedési engedélyük van. Magyarországon élnek több mint 10 éve. Rendelkeznek lakcímkártyával, taj-kártyával és adóazonosító számmal. Mindketten magániskolába járnak, most fognak érettségizni. Családi pótlékra még jogosultak a szülők. Mindketten ügyvezetők is, a társasági szerződés alapján az ügyvezetői faladatokat megbízási jogviszonyban látják el. Kérdésem az lenne, hogy milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség merül fel jelen esetben, mi az alap, akkor ha még iskolások, és jár utánuk a családi pótlék? Valamint milyen adó- és járulékfizetés keletkezik, ha már nem járnak iskolába, és a családi pótlék folyósítása is megszűnik? Köszönöm!
Családi gazdaság – járulék
Kérdés
Van egy családi gazdaság, amelynek az egyik tagja (külön névre szóló őstermelői igazolványa nincs) nappali tagozatos egyetemista. A 2015. évben a családi gazdaságban az egy főre jutó bevétel 6,5 millió forintt volt. Kérdésem, hogy az egyetemista főállású őstermelőként járulékfizetésre kötelezett-e? Válaszukat előre is köszönöm.
Személyes közreműködés egyéni válallkozásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó jelenleg gyesen van kisgyermekével. Járulékot maga után a törvényi rendelkezések értelmében akkor kell fizetnie, ha személyesen közreműködik a vállalkozásban.Ennek a fogalomnak a tisztázásában szeretnék segítséget kérni. Mit jelent az ő esetében a személyes közreműködés? Számomra azt jelentené, hogy ténylegesen tevékenykedik, vagyis, miután egy varrodáról van szó, odaül a gép mellé, és varr. De abban az eseteben, ha tegyük fel, hogy ő egyáltalán nem dolgozik, de a két alkalmazottjának például bért fizet, árut, anyagot rendel, vesz, az személyes közreműködés? Köszönöm előre is. Üdv.: Fazekasné
Ügyvezető járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy családi kft., amelynek tagjai a férj (40 %), a feleség (40 %) és a gyermekük (20 %). A férj az ügyvezető, ő az ügyvezetésen kívül semmilyen tevékenységet nem végez a kft.-ben, de azon kívül egy állami cégnél heti 40 órás munkaviszonyban alkalmazott. A családi kft. tevékenységét heti 40 órás alakalmazottként a feleség végzi, a gyerek nem vesz részt semmiben, csak tag. Ebben az esetben a férj lehet-e ügyvezető megbízásos jogviszonyban nulla forint megbízási díjért? Vagy mi lehet a járulékfizetés szempontjából a legkedvezőbb forma az ügyvezetésre? Válaszát előre is köszönöm.
Bt.-kültag részmunkaidős foglalkoztatása munkaszerződés alapján
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a kültagját szeretné foglalkoztatni részmunkaidőben, munkaszerződés alapján. A társasági szerződés szerint alapvetően személyes közreműködésre nem kötelezett a kültag. Most azonban lenne olyan feladat, amelyet részmunkaidőben (heti 4 órában) ő tudna ellátni. Ez a tag egyébként máshol nem biztosított, azaz heti munkaideje máshol nem éri el a 36 órát, és nem tagja más gazdasági társaságnak sem. Alkalmazhatjuk-e heti 4 órában munkaszerződés alapján, és ha igen, mekkora összeg után kell a járulékot fizetni? A munkabér, vagy mint társas vállalkozó a garantált bérminimum a járulékok alapja ez esetben? Válaszát előre is köszönöm.
Őstermelő tb-je
Kérdés
Főállású őstermelőnek 2015-ben nulla forint volt az árbevétele. A korábbi években az árbevétel nem haladta meg a 8 millió forintot, így az árbevétel 20 százaléka után fizette meg a járulékot. Mi alapján kell fizetnie 2015-ben? Ha nem kell fizetnie járulékot, fennmarad-e a biztosítottsága?
USA-ban biztosított kft. közreműködő tulajdonosa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Budapesti székhelyű magyar kft. tulajdonosai már egy éve az USA-ban élnek. Magyarországi lakcímmel rendelkeznek, dolgoznak itthonra is. Október óta rendelkeznek kinti biztosítással is. Eddig fizették itthon is a járulékokat. Úgy tudom, Magyarországon már csak a 7050 forintot kell fizetni. Valóban így van? Ha igen, az október óta beadott járulékbevallásokat önrevíziózni kellene? Vagy maradhat így, és mostantól fizessék csak az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönöm a válaszát.
Kültag jogviszonya beltag halála esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy van egy bt., ahol a beltag elhunyt, a kültag pedig nem személyesen közreműködő tag, mert korengedményes nyugdíjba ment, és annak az ideje még nem telt le, így munkát nem vállalhat. Most, hogy a beltag helyett kénytelen az átmeneti időszakban helytállni, milyen jogviszonnyal teheti ezt meg, és kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, illetve jelenteni kell-e a 1041-es nyomtatványon? Mi a teendő ilyenkor? Köszönöm szíves válaszukat. Üdvözlettel: Alexa
Kft.-tag részmunkaidőben
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy kétszemélyes kft. ügyvezetője nyugdíjas, fizetik utána a 7050 forintot. A másik tag (80 százalékban tulajdonos) személyesen közreműködik a cég tevékenységében, máshol nincs 36 órát elérő biztosítási jogviszonya. Eddig megbízási jogviszony alapján látta el a tevékenységét, a minimálbér 30 százalékát elérő megbízási díjjal, ami után a járulékokat megfizette. Helyes-e ez az eljárás, vagy ebben az esetben, mivel nincs főállása, kötelező-e főállású társas vállalkozóként megfizetnie a minimálbér utáni járulékokat? Ez az illető, ha most cégvezető lesz, megteheti-e ezt részmunkaidős munkaviszonyban? És ebben a munkaviszonyban elláthatja-e személyes közreműködési tevékenységét is?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
