A munkáltatók régóta kötelesek adatot szolgáltatni a náluk foglalkoztatottak biztosítási jogviszonyáról és jövedelméről. Mégis előfordul, hogy nyugdíjazáskor kiderül: hiányosak az adatok, lyuk van a szolgálati időben.
Tisztelt Szakértő! Egyik bt.-m exportszolgáltatásra kötött szerződést harmadik országgal, illetve közösségen belül is. A szolgáltatást a bt. tagja végzi külföldi kiküldetés keretében. Mindkét esetben 6 hét, illetve két hónap egybefüggő időszakokról van szó, de a kiküldetés időtartama a 24 hónapot nem haladja meg. A járulékokat a bérre és a kiküldetésre itthon fizetjük, ott nem önálló munkavégzésről van szó. Kell-e minden esetben A1-es lapot kitölteni? Balesetbiztosítást minden esetben kötöttünk. Köszönöm.
Kft. alapító tagja, nem ügyvezetöje után kell-e járulékot fizetni, vagy elég osztalékot kivenni?
A magánszemély két társaságban tag, egyikben ügyvezető is. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága alkalmazza főállásban, heti 40 órában. Az a kérdés, hogy ez az alkalmazás mentesíti-e a minálbér másfélszerese után fizetendő szocho- és nyugdíjjárulék-kötelezettség alól?
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy távmunkában, részmunkaidőben foglalkoztatott külföldi munkavállaló (határon túli magyar) estében milyen megállapodást érdemes kötni alkalmazottként, és milyen megállapodást érdemes vele kötni, ha vállalkozó? És milyen közterheket kell utána fizetni?
Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetői teendőket díjazás nélkül látja el, a társasági szerződés nem rendelkezik erről. A kft.-ben munkaszerződés alapján napi 6 órás munkaviszonyban szolgáltatást, takarítási munkát végez, melyet a kft. leszámláz az igénybe vevőknek. A tulajdonos egy másik kft.-ben napi 2 órás munkaviszonyban egyéb munkát végez. A munkaviszonyokat összeszámítottuk, így rendelkezik a heti 36 órával, és nem fizetünk járulékot, mint társas tag után. Helyes-e az eljárásunk? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja, aki személyesen részt vesz a társaság tevékenységében, és megbízási jogviszonyban annak ügyvezetője is, lehet-e egyidejűleg főállású kisadózó (katás) egyéni vállalkozó? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli társas vállalkozóként és kisadózó egyéni vállalkozóként a két jogviszony együttes fennállása esetén? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Dr. Radics Zsuzsanna! Mindkét esetben egy olyan munkaviszonyól van szó, ahol a munkakörben megjelölt tevékenységet nem Magyarországon végzik, és harmadik ország területén tartózkodik szinte egész évben a munkaviszonyban álló magánszemély. Mivel csak néha látogat az érintett munkavállaló Magyarországra, lakóhellyel sem rendelkezik ezáltal nálunk. Arra valóban nem tértem ki, hogy az Orosz Föderáció területén is rendelkezik biztosítással a mi emberünk. Különbséget én csak abban látok, hogy az általam feltett kérdésben jelölt személy társas vállalkozó is egyben, mivel tulajdonos, aki az ügyvezetést munkaviszonyban látja el heti 40 órában (a tagi kivét nulla forint). A helyzet jelenleg annyiban változott, hogy a munkaviszonyos ügyvezetés megbízási díjasra módosult. Feltelhetően ebben az esetben a kötelező társas vállalkozók járulékfizetése nem áll fenn, ugye?! Mivel Nincs az ügyfél Magyarországon, tb-vel az Orosz Föderáció területén rendelkezik, melyről igazolásunk van. Köszönöm szépen előre is!
Tisztelt Adózóna! Az egyszerűsített foglalkoztatottaknak kifizetett jövedelem adómentes egy meghatározott napi összegig, és az szja-bevallásban sem kell szerepeltetni. Ha a mentes rész feletti a jövedelem, akkor az után 15% szja-t kell fizetni, és az szja-bevallásba is be kell tenni. Ez szépen le van írva több oldalon, törvényben is. De mi a helyzet ilyenkor a többi járulékkal? Erről nem lehet látni sehol tájékoztatást. A mentes rész feletti jövedelem után kell-e nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkaerő-piaci járulékot fizetni? És kell-e a munkáltatónak szochót és szakképzési hozzájárulást fizetni? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Ha egy mezőgazdasági őstermelő heti 10 órás munkaviszonyban dolgozik, akkor – mint őstermelőt – terheli-e járulékbevallási és -fizetési kötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Két különböző cégnél napi 4 órás munkaviszony melletti társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége hogyan alakul? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély jelenleg heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Édesapja családi gazdálkodó, a kérdéses magánszemély jelenleg nem tagja a családi gazdaságnak. Szolgálati idejének növelése miatt az édesapa szeretné bejelenteni lányát heti 20 órás munkaviszonyra a családi gazdaságába, és ezzel egyidőben szeretné a lányát bevenni a családi gazdaságba is (a fejenkénti 8 millió forintos kedvező adózási lehetőség miatt). Kérdésem az lenne, hogy ezt megteheti-e, hiszen véleményem szerint a lány a családi gazdaságban, mint tag, munkaviszonyban nem foglalkoztatható. Mivel azonban családi gazdasági tagként őstermelők módjára adózik, ezért mivel van egy teljesen független cégnél heti 20 órás munkaviszonya, ott ő biztosított lesz, és a családi gazdaságban nem lesz biztosított, és nem is választhatja, hogy ő ennek ellenére járulékot szeretne ott fizetni. Van-e mégis valamilyen módja annak, hogy belépjen a családi gazdaságba, és a szolgálati idő növelése miatt mégis tudjon a gazdaságban járulékot fizetni (például a minimálbér után)? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Az érintett magánszemély mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat 2014 óta folyamatosan. Őstermelői igazolványát 2016. 03. 21-én leselejteztette, mivel a férje által vezetett családi gazdaságba lépett be. A családi gazdaságba való belépésének dátuma: 2016. 04. 08. Kérdésem az, hogy járulékfizetés szempontjából kezdő őstermelőnek minősül-e 2016. 04. 08-tól, vagy választhatja a kedvezményes járulékfizetést, mivel 2015-ben volt őstermelésből származó bevétele? Válaszát köszönve, Lőrincz Zsoltné
Tisztelt Szakértő! Egy kata hatálya alatt lévő egyéni vállalkozó táppénzen volt/van a következők szerint: 2016. 06. 15- 2016. 08. 03-ig és 2016. 08. 19-től folyamatosan jelenleg is. Kérdésem, hogy a kieső idő figyelembevételével helyesen járunk-e el a fizetendő kata meghatározásánál: 2016. 06. hónapra megfizett 50 ezer forintot; 2016. 07. hónapra badott 16T101E-t, és nem fizetett. A 8. hónap a problémás, mivel ha a 6-7-8. hónapokat együtt nézem táppénzes napok tekintetében, akkor összesen 63 nap táppénze van így, és a 7. és 8. hónap mentesülne a járulékfizetés alól, de ha csak 8. 3-áig nézem, akkor nem. Melyik a helyes? Van-e fizetési kötelezettség augusztusra? Válaszukat nagyon várom. Köszönettel.
Egyszemélyes kft. tagja máshol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Az ügyvezetést más látja el. Ilyen esetben kell-e járulékot fizetni, ha a tag nem személyesen közreműködő?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték