Tisztelt Szakértö! Kérdésem, hogy 2017-től változnak-e az iskolaszövetkezet keretében foglalkoztatott egyetemisták (nappali tagozatos) járulékfizetésére, valamint a biztosítási jogviszonyra vonatkozó előírások?
Tisztelt Adószakértő! Társaságunk vezető állású dolgozóira 1992. évben biztosítást kötött, mely szerződés szerint a szerződő, a lejárati és a haláleseti kedvezményezett is a társaság. A lejárati idő 2016. év. Időközben 2003. évben díjmentesítettük a biztosítást a cég likviditási helyzete miatt. Az elhalálozott dolgozók hozzátartozóinak kifizettük a járandóságot. Jelenleg a biztosítottak között vannak nyugdíjasok és aktív dolgozók is. A biztosító a díjat a cég számlájára a lejáratkor átutalta. Kérdésem, hogy milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetőt, a társaságot és a magánszemélyt, ha a biztosítási díjat kifizetik a nyugdíjasoknak és az aktív dolgozóknak is? Köszönettel: Szabó Kálmánné Adózóna előfizető
Tisztelt Szakértő! Egészségügyi szolgáltatást nyújtó bt.-beltag személyesen közreműködik a vállalkozásban, a kültag nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében. A bt. beltagja katás egyéni vállalkozóként is végezne tevékenységet január 1-jétől. Tudomásom szerint a bt.-beltag nem lehet egyéni vállalkozó is egyben. Ha a bt. beltagja lenne a kültag, a kültag pedig a beltag, akkor járható út lenne az egyéni vállalkozás is? A kültag (jelenlegi beltag) ezentúl is személyesen közreműködne a bt. tevékenységében munkaviszony keretében. A bt. beltagja (jelenlegi kültag, van 36 órát meghaladó munkaviszonya) továbbra sem venne részt a tevékenységben. Hogyan alakulna ebben az esetben az adó- és járulékfizetés a bt.-ben, illetve katás egyéni vállalkozóként? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Őstermelő vehet-e igénybe családi adókedvezményt? A járulékokat az előző évi bevételének a 20 százaléka után fizeti. Jövedelme 2015. évben nem keletkezett. A nyilatkozati formát választotta a 2015. évi adóbevallásában. Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki 75 ezer forintot fizet havonta, tehát 130 ezer forintnak felel meg a bruttó bére. Alapított egy kft.-t, és az a kérdés merült fel, hogy ebben az esetben a kft.-ben kell-e járulékot fizetni? Ha igen, akkor az egyéni vállalkozás átminősíthető-e mellékállásúnak? Köszönettel: Nemes Katalin
Heti 40 órás munkaviszonyból ment el szülni egy hölgy, aki most gyedet kap. Szeretne egyéni vállalkozást indítani, ahol ténylegesen az alkalmazottak végeznék a tevékenységet. Mint egyéni vállalkozónak, milyen járulékfizetési kötelezettsége lesz? A munkaviszonya fennmarad. Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt szakértők! Egyszemélyes kft. tulajdonosa a cég ügyvezetésével egy öregségi nyugdíjast bízna meg, aki a feladatát ellenszolgáltatás nélkül látná el, nem kapna fizetést. A tulajdonos sem venne ki vállalkozói kivétet, máshol sincs biztosítási jogviszonya. A kérdés, hogy ebben az esetben milyen járulék, illetve adófizetési kötelezettségei vannak a cégnek, illetve a magánszemélyeknek? Köszönöm szépen.
Főállású egyéni vállalkozó szeretne munkát vállalni a szomszédos Ausztriában. Heti 20 órára lenne bejelentve. Magyarországon hogyan alakul a járulék fizetése? Főállású egyéni vállalkozó marad továbbra is, vagy másodállású egyéni vállalkozóvá válik? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy általunk könyvelt cégnél egyik tulajdonos (30 százalékban, nem ügyvezető) egyéni vállalkozást is indított, és bejelentkezett a kata adózás alá. Eddig a kft. fizette utána a minimálbérre eső járulékokat. Innentől kezdve a kft.-ben nem végez munkát. 1.) Ebben az esetben lehet-e főállású katás, és így a kft.-nek nincs járulékfizetési kötelezettsége? 2.) Amennyiben szeretne munkát végezni, és így számlázni a kft. felé, megteheti-e, és ebben az esetben hogyan alakul a kft. járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel: Pallós Ivett
A munkáltatók régóta kötelesek adatot szolgáltatni a náluk foglalkoztatottak biztosítási jogviszonyáról és jövedelméről. Mégis előfordul, hogy nyugdíjazáskor kiderül: hiányosak az adatok, lyuk van a szolgálati időben.
Tisztelt Szakértő! Egyik bt.-m exportszolgáltatásra kötött szerződést harmadik országgal, illetve közösségen belül is. A szolgáltatást a bt. tagja végzi külföldi kiküldetés keretében. Mindkét esetben 6 hét, illetve két hónap egybefüggő időszakokról van szó, de a kiküldetés időtartama a 24 hónapot nem haladja meg. A járulékokat a bérre és a kiküldetésre itthon fizetjük, ott nem önálló munkavégzésről van szó. Kell-e minden esetben A1-es lapot kitölteni? Balesetbiztosítást minden esetben kötöttünk. Köszönöm.
Kft. alapító tagja, nem ügyvezetöje után kell-e járulékot fizetni, vagy elég osztalékot kivenni?
A magánszemély két társaságban tag, egyikben ügyvezető is. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága alkalmazza főállásban, heti 40 órában. Az a kérdés, hogy ez az alkalmazás mentesíti-e a minálbér másfélszerese után fizetendő szocho- és nyugdíjjárulék-kötelezettség alól?
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy távmunkában, részmunkaidőben foglalkoztatott külföldi munkavállaló (határon túli magyar) estében milyen megállapodást érdemes kötni alkalmazottként, és milyen megállapodást érdemes vele kötni, ha vállalkozó? És milyen közterheket kell utána fizetni?
Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetői teendőket díjazás nélkül látja el, a társasági szerződés nem rendelkezik erről. A kft.-ben munkaszerződés alapján napi 6 órás munkaviszonyban szolgáltatást, takarítási munkát végez, melyet a kft. leszámláz az igénybe vevőknek. A tulajdonos egy másik kft.-ben napi 2 órás munkaviszonyban egyéb munkát végez. A munkaviszonyokat összeszámítottuk, így rendelkezik a heti 36 órával, és nem fizetünk járulékot, mint társas tag után. Helyes-e az eljárásunk? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték