A korábbi kft.-tulajdonos lett a végelszámoló. Ezt a munkát ingyen végzi a végelszámoló, ilyen esetben van-e járulékfizetési kötelezettsége, illetve mi történik akkor, ha az orvos táppénzes állományba veszi, ki végzi el a feladatokat?
Tisztelt Széles Imre! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a munkáltatónak be kell-e jelenteni a biztosítás szünetelését a szülési szabadság kapcsán? A témához kapcsolódó válaszában (https://adozona.hu/kerdesek/2018_3_27_Biztositas_szunetelesenek_bejelen_ofj) azt írja, hogy nem számít biztosítás szünetelésének, ha a fizetés nélküli szabadság alatt csed, gyed, gyes folyósítása történik. Akkor sem, ha nem a munkáltató folyósítja az ellátást (nem kifizetőhely)? Azért érdekes számomra ez a kérdés, mert ha ezt a biztosításszünetelést nem kell bejelenteni, és a munkaviszony mellett egyéni vállalkozó is a magánszemély, akkor a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján tényleg munkaviszony melletti vállalkozónak tekinti az egyéni vállalkozót, miközben a munkaviszonyos biztosítás szüneteltetése alatt főállású vállalkozónak minősül, aki a gyed idejére mentesül a minimum járulék fizetése alól, de a gyes alatti vállalkozói tevékenysége esetén már nem. Ha egy egyéni vállalkozónak szülés előtt volt munkaviszonya, és gyes alatt vállalkozói tevékenységet folytat, "megúszhatja" a járulékfizetést anélkül, hogy a rendszer hibát jelezne?
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság egyszerűsített végelszámolás mellett döntött. A társaság ügyvezetője jelenleg heti 10 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, mellette rokkantsági ellátást kap. Az egyszerűsített végelszámolásnál nem kell végelszámolót kijelölni, mivel a vezető tisztségviselőnek kell ellátnia ezt a feladatot. Kérdésem, hogy a jelenlegi 10 órás munkaviszonya megmarad-e a végelszámolás miatt, aminek a kezdő napja augusztus 24-e lesz, vagy meg kell szüntetni a munkaviszonyát,és főállású társas vállalkozóként köteles a végelszámolási időszak alatt járulékot fizetni? Másik kérdésem, ami nem járulékfizetéshez kapcsolódó, hogy hol lehet megtalálni a július 1-jétől életbelépett egyszerűsített végelszámoláshoz a kötelezően kitöltendő dokumentumokat (vagyonfelosztási javaslat, határozat) jogszabályban meghatározott iratmintákat, melyeket majd be kell küldeni a cégbírósághoz cégkapun keresztül? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Szeretnénk kérni arra vonatkozóan törvényi hivatkozást, hogy hogyan módosulnak a járulékutalási kötelezettségek, ha ünnepnapra/munkaszüneti napra esnek a NAV által előírt dátumok. Mi a hivatalos eljárás ezekben az esetekben? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem a következő kérdés megválaszolásában: adott egy magyar munkáltató, ahol a munkavállaló munkaszerződés keretében jövedelmet szerez. A munkavállaló német állampolgár, magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik. Ezen munkavállaló külföldön Németországban (anyacégnél) is munkát vállal, munkaszerződés alapján jövedelmet szerez. A munkavállaló foglalkoztatása nem kirendeléssel, kiküldetéssel történik. Németországban nincs lakcíme. Kérdéseim a következők: - A1-es igazolást mely országtól kell kérni? - A munkavállaló eldöntheti, hogy mely országban akar biztosított lenni? - A külföldi jövedelem után a külföldi állam szerinti szabályok alapján kell jövedelemadót fizetni a munkavállalónak? - Amennyiben Magyarországon lenne biztosított, akkor A1-s igazolással a külföldről származó jövedelmére külföldi szabályok szerinti járulékot nem kell megfizetni? Várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság tagja 2018. 06. hónapig főiskolai tanuló volt, 07. hóban megszűnt a tanulói jogviszonya. Kell-e járulékot fizetnie ebben az esetben az előző évi árbevétele alapulvételével, ha időközben 4 órás munkaviszonyt létesített?
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem az állásfoglalásukat, illetve válaszukat: Tény: 1. katás bt.-ben a beltag kisadózó az anyának a fia (F) katás bt.-ben kültag: anya (A) mellette “sima" kft.-ben a család az alábbi felállás mellett van: 2. tag: A ügyvezető: A Az anya nyugdíjba vonul, és a következő változást tervezik: a kft.-ben a tagok A és F lennének, 50-50%-ban, az ügyvezető F lenne. 1. Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben F-nek minimálbér utáni fizetési kötelezettsége keletkezne a kft.-ben (tag és ügyvezető is lenne egyben), így itt lenne a fő biztosítási jogviszonya, viszont a bt.-ben az 50 ezer helyet 25 ezer forint lenne a kata? 2. Ha F nem lenne tag, csak ügyvezető, akkor az ügyvezetést végezhetné-e nulla forint megbízási díjért, miközben a katás kisadózói státusza (50 ezer forint) változatlan lenne? 3. Ha az öregségi nyugdíj mellett A tagi jogviszonyban dolgozik, nulla forintért, akkor keletkezik-e bármilyen járulékfizetési kötelezettsége? 4. Az anya az év folyamán eseti munkaviszonyt is kötne, ez befolyásolja-e a biztosítási jogviszonyát, illetve az esetleges járulékfizetését a kft.-ben? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ügyvezető (vezető tisztségviselő, többségi tulajdonos) tagjának, aki nem működik közre személyesen a társaság életében, jövedelmet nem vesz ki a cégből, de nincs máshol biztosított jogviszonya, van-e minimum járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben, vagy csak magánemberként kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönjük! Üdvözlettel: Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelemnek van egy bt.-je és egy kft.-je, mindkettőben ügyvezető. Most még van heti 36 órás munkahelye, ami szeptemberben megszűnik. Azt szeretné, hogy a bt. katás legyen és a havi 50 ezer forintot fizetné. Én viszont nem tudom, lehet-e, mivel a kft.-ben ügyvezető. Elég lesz-e a bt.-ben megfizetni a havi 50 ezer Ft-ot, és mivel a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, ott semmi járulékot nem fizetne, rendben van ez így? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemély egy bt.-ben kültag, van egyéni vállalkozása, amely jelenleg szünetel, és nincs semmilyen munkaviszonya, akkor a bt.-ben van-e kötelező minimális járulékfizetési kötelezettsége, ott lesz-e biztosított? Vagy választhatja azt, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti csak maga után magánszemélyként? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Lehetséges-e alkalmazottként külföldön (Svájcban) munkát vállalni úgy, hogy Magyarországon megmarad a magánszemély egyéni vállalkozói státusza, azaz ügyvezető igazgatóként működik a magánszemély, saját bt.-je élén? Melyik országban lesz járulékköteles? Itthon vállalkozóként tudja-e folytatni a nyugdíj és egészségbiztosítási járulékok fizetését? Köszönöm! H Julia
Tisztelt Adózóna! Kft kültagja jelen pillanatban nappali tagozatos egyetemi tanulmányokat folytat. Kérdésem a következő: abban az esetben, ha ő részt vesz a vállalkozás tevékenységében (ajándékboltja van a vállalkozásnak, és a fiatalember alkalmanként az árubeszerzésben segít be), megteheti-e ezt ingyen? A hallgatói jogviszonnyal ő biztosított, és mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól, vagy társas vállalkozónak minősül felsőfokú, nappali tagozatos tanulóként, hallgatóként és meg kell fizetnie a járulékokat (kivéve a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot)? Vagy mondhatom-e azt, hogy ingyenesen végez tevékenységet osztalék fejében? Köszönettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó járulékfizetésére vonatkozik a kérdésem. Az egyéni vállalkozó közúti árufuvarozással foglakozik főfoglakozásként. A NAV álláspontja szerint neki a garantált bérminimum alapján kellene fizetnie a járulékokat. A Tbj. azt mondja ki, hogy az egyéni vállalkozó által végzett főtevékenysége ha középfokú végzettséget igényel, csak akkor kell a garantált bérminimum szerinti járulékalap után fizetni a járulékot. Azt nem találtam meg, hogy a fuvarozási tevékenység minek minősül, kell-e hozzá középfokú szakképzettség vagy sem? Így nem tudom teljes mértékben eldönteni, hogy a NAV-nak valóban igaza van-e. Kérem mielőbbi válaszukat, ha lehet, jogszabályi hivatkozással. Előre is köszönöm: Üdvözlettel Oroszné
Tisztelt Szakértő! A személyes közreműködés fogalma szerint az a társaság valamely tevékenységi körének tényleges megvalósításában való részvételt jelenti. Amennyiben egy társaság egyáltalán nem végez tevékenységet ("alszik"), nincs semmilyen irányú számlaforgalma, úgy tekinthető-e úgy, hogy az egyszemélyes tulajdonos, aki megbízással ügyvezető ez esetben azért nem (!) minősül társas vállalkozónak – és ezért járulékfizetési kötelezettsége sincs –, mert nem működik személyesen közre (hiszen senki nem végez tevékenységet)? Elkerülhető-e jogszerűen ilyen esetben egy inaktív egyszemélyes kft. esetében a járulékfizetés, amíg meg nem kezdi a tényleges tevékenységét? Ha igen, ez esetben a tény, hogy a társaság székhelyszolgáltatónak és a könyvelőnek fizet még nem minősül aktivitásnak vagy már igen?
Tisztelt Szakértő! 1. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik tulajdonos semmilyen munkát nem végez a zrt.-ben, "őállású anya három kiskorú gyermekére tekintettel (4, 6, 8 évesek). A másik tulajdonos megbízással, nulla forint díj ellenében látja el a vezérigazgatói teendőket a zrt.-ben, jelenleg nincs biztosítási jogviszonyban, megfizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik magánszemély semmilyen tevékenységet nem lát el a zrt.-ben, 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy másik cégnél. A másik magánszemélynek nincs biztosítási jogviszonya, a zrt. vezérigazgatói teendőit látja el, megbízási szerződéssel, nulla forint díjazásért, a zrt. átvállalta a magánszemélytől az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Kérdés mindkét esetben: felmerül-e a egyik/másik/mindkettő tulajdonos esetében a legalább a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, azaz társas vállalkozónak minősülnek-e a zrt. tulajdonosai? Jogszabályhelyekkel alátámasztott válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték