Tisztelt Szakértő! Kft. 51 százalékos üzletrésszel rendelkező tagja ügyvezető és képviseletre jogosult. A társasági szerződésben az van, hogy ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Be kell őt jelenteni társas vállalkozóként T1041-es nyomtatványon? Mi alapján fizeti a járulékot? Köszönettel
Kedves Hunyadné Szűts Veronika. Köszönöm válaszát. Annyi problémám lenne, hogy korábban tettem fel már hasonló kérdést, igaz ott nem átalányadó hanem általános adózás szerint kérdeztem hasonlót, ugynezen ügyfélre. Ott ezt a választ kaptam Horváthné Szabó Beáta-tól: A kérdéses esetben a magyar vállalkozó Ausztriában áll munkaviszonyban, ott biztosított, így az egyéni járulékokat és a szocho összegét Magyarországon az egyéni vállalkozás alapján nem kell megfizetnie. Mindkét tevékenység után az osztrák előírások alapján ott kell járulékot fizetnie. A válasz 2018.11.26-án érkezett a Külföldi munkaviszony és egyéni vállalkozás kérdésemre. Így a két válasz ellentétes egymással. Ön szerint meg kell fizetni a szochót, a kolléga szerint pedig nem. Kérem egyeztessenek melyik a helyes, vagy a különbség abból adódik, hogy egyszer átalányadóról, egyszer pedig normál adózásról volt szó.
Bt.-beltag megbízási jogviszonyban ügyvezető, de szeretné megszüntetni a bt.-t. A végelszámolás alatt lehetne-e ingyenesség, járulékfizetés nélkül, vagy munkaviszonyban heti 1 órában? A megbízási jogviszony valóban egyenlő a társas vállalkozói jogviszonnyal? Lehet-e választani a minimálbért, 30 százalék alatti jövedelmet, mert nagyon nincs pénz a pénztárban.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy az aki munkaviszonyban áll és szolgálati járadékban részesül kell-e járulékot fizetnie 2020. VII.1. után.
Külföldi munkáltató számára végzett munkával összefüggő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség teljesítése, illetve személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban szeretném szakértői véleményüket kérni. Ebben a témában már olvastam korábbi kérdés-választ, ennek ellenére szeretném feltenni a kérdést, még az erre vonatkozó NAV 2019.04-es számú tájékoztató füzetének áttanulmányozását követően is. Adott egy természetes személy, aki magyarországi állandó lakhellyel, Magyarországon heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, emellett Ausztriában heti 8 órás munkaviszonya van. A természetes személy lakóhelyét, továbbá a munkaórák két ország közötti arányát tekintve is belföldi illetőséggel bír, akkor az ausztriai munkavégzésből származó munkabér (a munkavégzés helye is Ausztria) után Magyarországon a külföldi munkáltató számára szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik-e, illetve a kettős adóztatást elkerülő egyezmény figyelembe vétele mellett, mivel a természetes személy által Ausztriában végzett munka ideje 183 napnál kevesebb, ezért az Magyarországon adóztatható, adóköteles-e? Az EU-s tagországban létesített munkaviszonyt tekintve a munkavégzés helye befolyásolhatja-e a külföldi munkáltató adó- és járulékfizetési kötelezettségét Magyarországon? Válaszukat előre is köszönöm!
A november 12-ei , jövő évi új törvény a tájékoztatók szerint minden jogviszonyban bármekkora jövedelmet szerző nyugdíjast mentesít a járulékfizetés alól – ami egyébként logikus –, de ezt a szöveget az előterjesztésben sehol nem találom. Sem a biztosítottnál, sem a járulékfizetésnél kivételként, a jelenleg érvényes szövegben ez egyértelmű volt a "kivéve munkaviszonyban....." megfogalmazással. Kérdésem: hol van ez a kivétel a szövegben elrejtve?
A társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás megállapításáig szerzett szolgálati idő hossza, a másik pedig a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset. A nyugellátás összege az úgynevezett béridőszakon – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig eltelt időszak – belül szerzett átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott, szorzószám szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából lényeges, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
Tisztelt Szakértők! Szlovákiai lakcímmel rendelkező szlovák állampolgár Szlovákiában vállalkozói tevékenységet folytat. Jól gondolom, hogy ha ezt a személyt Magyarországon teljes munkaidős munkaviszonyban alkalmaznák (úgy, hogy ezzel párhuzamosan folytatná a vállalkozói tevékenységét is Szlovákiában), akkor Magyarországon lesz biztosított (tehát járulékfizetési kötelezettsége itt keletkezik)?
Tisztelt Szakértő! A saját kft.-ben heti négy órában bejelentett vállalkozó dolgozik is, és az ügyvezetést is ellátja, ez helyes így vagy másként kell bejelenteni? Ha ez így nem járható, akkor hogyan kell a bejelentéseket módosítani, hogy a négyórás bejelentés megmaradjon, mert nem tud többet járulékokra fordítani? Köszönettel!
A cég köteles megelőlegezni a járulékokat, ha a (nem kiegészítő tevékenységű) társas vállalkozó nem vesz ki tagi jövedelmet a társaságból, vagy csak mondjuk kéthavonta. A rapszodikus pénzkivét sokba kerülhet a társas vállalkozónak.
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem 2019. október 10-étől gyeden lesz (szülés előtt volt munkahelye, jelenleg is állományban van). Családi gazdaságot szeretne alapítani ,ő lenne a vezetője a gazdaságnak. Kell-e őstermelőként járulékot fizetnie a gyed ideje alatt? Hogyan lesz biztosított őstermelőként vagy a munkaviszonyban? Köszönettel: Krivikné H.Marianna
Tisztelt szakértő! Egy magyar állampolgár biztosítotti jogállásáról van szó, akinek Magyarországon nincs állandó lakcíme, Németországban viszont van, és a németországi vállalkozásában fizeti a járulékokat. Erről E104-es igazolást hozott. Magyarországon megbízási díjas ügyvezetőként is tevékenykedik egy olyan kft.-ben, ami független a németországi cégétől. Kértük, hogy kérje ki a németországi hatóságoktól az A1-es igazolást, ám ezt megtagadták, arra hivatkozva, hogy mivel nem a német cég megbízásából dolgozik külföldön (Magyarországon), ezért erre az esetre az E104-es igazolás szolgál, A1-est nem kapott. Szeretnénk a megerősítésüket kérni, hogy ez így valóban megfelelő-e, és a magyarországi kft.-ben ez az E104-es igazolás elég ahhoz, hogy sem járulékokat levonni, sem a munkáltatónak megfizetni nem kell.
Közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik az apa, az anya és a gyermek. Főtevékenységből zöldség-gyümölcs értékesítéséből az előző évben elért bevétel 669 400 forint, valamint dísznövény értékesből 638 100 forint volt a bevételük. Ebben az esetben a járulékfizetés alapja 669 400+638 100=1 307 500, ennek a 20 százaléka 118 480 forint / 3 fővel/ 4 negyedév = 9873 Ft után kell megfizetni a 14 százalékot fejenként? Mindhárom biztosítási jogviszonya az őstermelés. Az 53-as bevallást, mivel 600 000 ft (zöldség-gyümölcs és a dísznövény is) alatt van, be kellett volna küldeni? Az adózási mód, amit választott 10 százalékos vélelmezett költséghányad szerinti elszámolás.
Tisztelt Szakértő! Eva adózású bt. beltagja rokkantsági ellátást kap, mellette 4 órában munkaviszonyban dolgozik egy cégnél. Sajnos a bt.-ben eddig rosszul fizettük utána a járulékokat (kiegészítő tevékenység után, most kérte a nyugdíjazását és ott derült ki). Az a kérdésem, hogy ha nem társas vállalkozóként, hanem munkaviszonyba jelentem be visszamenőlegesen a bt.-be, akkor bejelenthetem-e 4 órás munkaviszonyba, vagy kötelező társas vállalkozóként bejelenteni, illetve hogyan módosul ennek járuléka a 4 órás munkaviszonya miatt?
A munkavállalónk rokkantsági nyugdíjas. A születési dátuma alapján lehetne már öregségi nyugdíjas is. Be kell-e jelentenem a munkaviszonyt, és mennyi járulékot kell tőle levonnom bérfizetéskor ?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték