746 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Kft.-tag járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ügyvezető (vezető tisztségviselő, többségi tulajdonos) tagjának, aki nem működik közre személyesen a társaság életében, jövedelmet nem vesz ki a cégből, de nincs máshol biztosított jogviszonya, van-e minimum járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben, vagy csak magánemberként kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönjük! Üdvözlettel: Szentesi Péter
Katás bt. beltagjának járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelemnek van egy bt.-je és egy kft.-je, mindkettőben ügyvezető. Most még van heti 36 órás munkahelye, ami szeptemberben megszűnik. Azt szeretné, hogy a bt. katás legyen és a havi 50 ezer forintot fizetné. Én viszont nem tudom, lehet-e, mivel a kft.-ben ügyvezető. Elég lesz-e a bt.-ben megfizetni a havi 50 ezer Ft-ot, és mivel a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, ott semmi járulékot nem fizetne, rendben van ez így? Válaszukat köszönöm.
Bt.-kültag – minimum járulékalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemély egy bt.-ben kültag, van egyéni vállalkozása, amely jelenleg szünetel, és nincs semmilyen munkaviszonya, akkor a bt.-ben van-e kötelező minimális járulékfizetési kötelezettsége, ott lesz-e biztosított? Vagy választhatja azt, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti csak maga után magánszemélyként? Köszönöm.
Külföldi munkavállalás egyéni vállalkozó esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lehetséges-e alkalmazottként külföldön (Svájcban) munkát vállalni úgy, hogy Magyarországon megmarad a magánszemély egyéni vállalkozói státusza, azaz ügyvezető igazgatóként működik a magánszemély, saját bt.-je élén? Melyik országban lesz járulékköteles? Itthon vállalkozóként tudja-e folytatni a nyugdíj és egészségbiztosítási járulékok fizetését? Köszönöm! H Julia
Hallgatói jogviszony
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kft kültagja jelen pillanatban nappali tagozatos egyetemi tanulmányokat folytat. Kérdésem a következő: abban az esetben, ha ő részt vesz a vállalkozás tevékenységében (ajándékboltja van a vállalkozásnak, és a fiatalember alkalmanként az árubeszerzésben segít be), megteheti-e ezt ingyen? A hallgatói jogviszonnyal ő biztosított, és mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól, vagy társas vállalkozónak minősül felsőfokú, nappali tagozatos tanulóként, hallgatóként és meg kell fizetnie a járulékokat (kivéve a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot)? Vagy mondhatom-e azt, hogy ingyenesen végez tevékenységet osztalék fejében? Köszönettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
Járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó járulékfizetésére vonatkozik a kérdésem. Az egyéni vállalkozó közúti árufuvarozással foglakozik főfoglakozásként. A NAV álláspontja szerint neki a garantált bérminimum alapján kellene fizetnie a járulékokat. A Tbj. azt mondja ki, hogy az egyéni vállalkozó által végzett főtevékenysége ha középfokú végzettséget igényel, csak akkor kell a garantált bérminimum szerinti járulékalap után fizetni a járulékot. Azt nem találtam meg, hogy a fuvarozási tevékenység minek minősül, kell-e hozzá középfokú szakképzettség vagy sem? Így nem tudom teljes mértékben eldönteni, hogy a NAV-nak valóban igaza van-e. Kérem mielőbbi válaszukat, ha lehet, jogszabályi hivatkozással. Előre is köszönöm: Üdvözlettel Oroszné
Személyes közreműködés megítélése inaktív cégben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A személyes közreműködés fogalma szerint az a társaság valamely tevékenységi körének tényleges megvalósításában való részvételt jelenti. Amennyiben egy társaság egyáltalán nem végez tevékenységet ("alszik"), nincs semmilyen irányú számlaforgalma, úgy tekinthető-e úgy, hogy az egyszemélyes tulajdonos, aki megbízással ügyvezető ez esetben azért nem (!) minősül társas vállalkozónak – és ezért járulékfizetési kötelezettsége sincs –, mert nem működik személyesen közre (hiszen senki nem végez tevékenységet)? Elkerülhető-e jogszerűen ilyen esetben egy inaktív egyszemélyes kft. esetében a járulékfizetés, amíg meg nem kezdi a tényleges tevékenységét? Ha igen, ez esetben a tény, hogy a társaság székhelyszolgáltatónak és a könyvelőnek fizet még nem minősül aktivitásnak vagy már igen?
Zrt. tulajdonosainak járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik tulajdonos semmilyen munkát nem végez a zrt.-ben, "őállású anya három kiskorú gyermekére tekintettel (4, 6, 8 évesek). A másik tulajdonos megbízással, nulla forint díj ellenében látja el a vezérigazgatói teendőket a zrt.-ben, jelenleg nincs biztosítási jogviszonyban, megfizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik magánszemély semmilyen tevékenységet nem lát el a zrt.-ben, 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy másik cégnél. A másik magánszemélynek nincs biztosítási jogviszonya, a zrt. vezérigazgatói teendőit látja el, megbízási szerződéssel, nulla forint díjazásért, a zrt. átvállalta a magánszemélytől az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Kérdés mindkét esetben: felmerül-e a egyik/másik/mindkettő tulajdonos esetében a legalább a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, azaz társas vállalkozónak minősülnek-e a zrt. tulajdonosai? Jogszabályhelyekkel alátámasztott válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Járulékfizetés
Kérdés
Egyszemélyes kft. ügyvezetője – aki munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatot – 9 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Közeli hozzátartozója – lánya –, aki katás egyéni vállalkozó, és fizeti a havi 50 000 forint átalányt, megbízási szerződéssel látja el az ügyvezetői feladatot. Ezért nem kap semmilyen díjat. Ingyen dolgozik. Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a lányának? Hol kell bejelenteni a megbízást? NAV-nak? Cégbíróságnak stb.? A fizetés nélküli szabi alatt a jelenlegi ügyvezető fizeti a 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezzel biztosított marad?
Könyvelői felelősség A1 igazolás hiánya esetében
Kérdés
Könyvelőirodánk ügyfélkörének egy része olyan frissen bejegyzett kft.-kből áll, amelyekben a tulajdonosok (általában egyedüliként) egyben az ügyvezetők is, és külföldiek. Egy részük EU-s állampolgár és/vagy EU-s rezidens, egy részük harmadik országbeli (illetve vegyesen, EU-s állampolgár, de harmadik országbeli rezidens, vagy fordítva). Az világos, hogy ezeknek a cégeknek az ügyvezetői társas vállalkozónak minősülnek itthon, ami egyben azt is jelenti, hogy meg kellene fizetniük legalább a bérminimum utáni járulékterheket. Ha – és ez okoz majd dilemmát – az EU másik tagállamában nem minősülnek biztosítottnak (ennek igazolására szolgál az úgynevezett A1 certifikát). Amit nem tudunk eldönteni, hogy meddig terjed a könyvelői felelősségünk akkor, ha az ügyfél úgy nyilatkozik, hogy ő biztosított máshol, azonban az erről szóló igazolást nem mutatja be nekünk? Azt tapasztaljuk, hogy az esetek jelentős részében jelentős terhet jelent ezeknek az igazolásoknak a beszerzése, jellemzően akár hónapokig is eltart. Ha ebben az esetben a bevallásokat a kapott nyilatkozatnak megfelelően teljesítjük (tehát azt valljuk be a társaság nevében, hogy nem kell járulékterhet fizetni), később felelősségre vonhat-e minket a hatóság azért, ha végül kiderül, hogy nem volt biztosított az adott ügyfél a kérdéses időszakban máshol? Tehát, ha akár szándékosan, akár tévedésből valótlan tartalmú nyilatkozatot kapunk az ügyfelünktől, és annak megfelelően járunk el?
Nyugdijas kft.-ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Amennyiben a kft. ügyvezetője nyugdíjas, és megbízási szerződés alapján látja el ügyvezetői feladatát (havi bruttó 30 ezer forintért), kell-e mellette az egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetnie, vagy elegendő a megbízási díj utáni fizetési kötelezettség teljesítése? Köszönöm szíves válaszát!
Tagi jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft.-nek külsős megbízott ügyvezetője volt (apa tulajdonos, fia ügyvezető). Az ügyvezető megbízási jogviszonyban 0 Ft összegért látta el az ügyvezetést. A cég nem működött. A tulajdonos apa 2017-ben meghalt. A hagyatéki tárgyaláson a fia megörökölte a céget, a cégbíróság visszamenőlegesen bejegyezte tulajdonosként a volt tulajdonos fiát, aki így tulajdonos és ügyvezető is lett. Tehát nála 2017-től tagi jogviszony is felmerül. Mivel a cég nem működött, így személyes közreműködés nem volt sem a régi, sem az új tulajdonos esetében, az ügyvezetésre tekintettel viszont nem vett fel pénzt, így merül-e fel minimális járulékfizetési kötelezettség a tulajdonos ügyvezető esetében?
Őstermelő biztosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági kistermelő (nincs más jogviszonya, mezőgazdasági őstermelőként biztosított, de nem kezdő), amennyiben a megelőző években nem szerzett bevételt mezőgazdasági tevékenységéből, úgy járulékbevallást sem kell beadnia. Ebben az esetben kell fizetnie a havi 7320 Ft-ot? Amennyiben volt bevétele megelőző évben, de az olyan minimális, hogy a 20%-nak a negyedévre eső járuléka nem éri el az 1000 Ft-ot sem, és ezáltal nincs fizetendő járuléka, úgy biztosított vagy fizetnie kell a havi 7320 Ft-ot?
Járulékfizetés
Kérdés
Egy személyes kft. ügyvezető igazgatója – aki a tulajdonosa is – 8 hónap fizetésnélküli szabadságra megy. Egyéb jogviszonya nincs. Az ügyvezetési feladatot megbízásos jogviszonyban egy személy látja el, aki nem tagja a kft.-nek és nincs más munkaviszonya. Ez esetben a kft. ügyvezetője társas vállalkozónak minősül? Kell járulékot fizetnie? A megbízásos jogviszonyt a minimálbér 30%-a alatt vállalja a másik személy. Neki kell járulékot fizetnie? Lehet-e közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja a megbízott személy? Köszönettel.
Tb-jogviszony Magyaszországon, egészségbiztosítás EU/EGT országban
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Elvileg és gyakorlatban lehetséges olyan, hogy egy magyar állampolgár egy EU/EGT tagországban tart fent egészségügyi biztosítást (fizet és szükség esetén kap egészségügyi ellátást), mert a családja ott lakik (a házastárs a fő kereső). Ez az egészségbiztosítás nem állami, hanem magán és kötelező. De az EGT/EU országban nem folyatat kereső tevékenységet és nem fizet semmilyen olyan járulékot, ami ott nyugdíj-, rokkantság-, munkanélküli stb. alapot keletkeztet. Viszont ezzel párhuzamosan Magyarországon vállalkozóként tevékenykedik, gyakran tartózkodik Magyarországon, itt készít adóbevallást és itt fizeti a tb-járulékot. (Amiben tudomásom szerint automatikusan benne van az egészségügyi ellátási jogosultság is, de ezt nem veszi igénybe, a TAJ-száma ideiglenesen érvénytelen). Ilyen felállás lehetséges, és ha igen, van-e tennivalója az illetőnek, ha már korábban kijelentkezett az egészségügyi szolgáltatási fizetési kötelezettség alól, mert azt egy EU/EGT országban teljesíti? Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
