Tisztelt Szakértő! Szeretnénk állásfoglalást kérni, miszerint magyar cég orosz ügyvezetőjének (aki egyben tag is) van-e járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon? Nincsen magyarországi lakcíme, sem tajszáma, adójellel rendelkezik. Jövedelmet nem venne fel. Hazájában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Köszönettel.
A félévi vizsgaidőszakot követően minden évben nem kevés egyetemi hallgató dönt úgy, hogy szünetelteti, megszakítja, esetleg abbahagyja vagy esti, illetve levelező tagozaton folytatja tanulmányait. E döntés – minden egyéb következmény mellett – közvetlenül befolyásolja a (volt) hallgató társadalombiztosítási jogállását is.
Olvasónk nyugdíjba menetele előtt kérte a szolgálati idő megállapítását. A saját maga által számolt és a hivatalosan megállapított szolgálati idő között hét év eltérés van. Megállapító szerv tájékoztatása szerint ez idő alatt nem volt járulékfizetésre. A kérdező akkori munkahelyén, egy önkormányzatnál azt mondták, hogy az adott időszakra vonatkozó kartonokat leselejtezték, számítógépes nyilvántartás sincs róla. Olvasónk azt kérdezi, hogyan tudja igazolni, hogy az érintett időszakban a munkáltató tőle levonta a járulékokat, illetve az adót is? Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjba menetel előtt kérve lett a megállapító szervtől a szolgálati idő megállapítása. Az általam számolt, illetve a megállapított szolgálati idő 7 évvel eltér. Megállapító szerv tájékoztatása szerint ez idő alatt nem került járulék befizetésre. Az akkori munkáltatónál – önkormányzat – viszont azt mondták, hogy az adott időszakra vonatkozó kartonokat leselejtezték, számítógépes nyilvántartás sincs róla. Kérdésem az lenne, hogyan tudom igazolni, az érintett időszakban a munkáltató tőlem levonta a járulékokat, illetve az adót is? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Van egy főállással rendelkező egyéni vállalkozó, aki munkahelyet szeretne váltani, közelebb a lakhelyéhez. A megpályázott állás javadalmazása bruttó 210 ezer forint, de csak 6 órás munkaviszony lenne. Mivel a főállás nem éri el a heti 36 órás munkaviszonyt, így az egyéni vállalkozásában rá vonatkozóan milyen járulékfizetési kötelezettségek vagy egyéb terhek vonatkoznak? Válaszát előre is köszönöm. Betty
2020. január 31-én az Egyesült Királyság távozott az Európai Unióból. A 2020. július 1-jén hatályba lépő új Tbj. külön rendelkezik az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnése kapcsán arról, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak, továbbá miként alakul a kiküldetés, valamint az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetéshez kapcsolódó lakóhely, tartózkodási hely szabálya. Írásunkban ezeket a szabályokat ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. esetében az ügyvezetést, és az adott munkavégzést is munkaviszonyban látja el a tulajdonos. Munkabér kerül elszámolásra részére. A NAV bejelentőn mint 1451 társas vállalkozó 4o órában szerepel, helyes-e ez igy , vagy a 1101 munkaviszony 4o órában – kóddal kell hogy bejelentve legyen? Egy másik kft-ben is ügyvezető, ott mint társas vállalkozó heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban – ebben a kft.-ben járulékot már nem kell fizetnie. Jól gondolom?
Jelenleg rehabilitációs járadékon vagyok és egy kft. ügyvezetője. Szeretnék 6 órában más cégnél dolgozni, mert a kft. nem működik. Kérdésem: a járulékokat hogyan kell fizetni? Ki fizeti és mennyit? Előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! 40 órás munkaviszonyban álló, de jelenleg gyeden levő hölgy egyéni vállalkozást indított. Az okmányirodai bejelentkezésnél főállásúnak jelöltük, a kérdés az, hogy a T1041-en és a T101E-n csak szintén simán főállású egyéni vállalkozónak kell jelölni őt, és majd a legelső 58-ason jelölni a gyed melletti vállalkozást, vagy ezen a két lapon is jelezni kell valahol ezt a tényt? Azt tudom, hogy maga után nem kell járulékokat fizetnie, hanem majd csak a tényleges jövedelme után. Válaszukat előre is köszönöm szépen!
A nyugellátás megállapítására vonatkozó eljárás vagy adategyeztetés során nem egyszer szembesül azzal az érintett személy, hogy adott jogviszonyában a biztosítási kötelezettségét a (volt) foglalkoztatója helytelenül bírálta el: tévesen állapította meg azt, és feleslegesen vont nyugdíjjárulékot, vagy helyesen levonta azt, ám bevallási kötelezettségének elmulasztott eleget tenni, és így ezek az adatok nem kerültek be a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásába.
Tisztelt Szakértő! Kft. 51 százalékos üzletrésszel rendelkező tagja ügyvezető és képviseletre jogosult. A társasági szerződésben az van, hogy ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Be kell őt jelenteni társas vállalkozóként T1041-es nyomtatványon? Mi alapján fizeti a járulékot? Köszönettel
Kedves Hunyadné Szűts Veronika. Köszönöm válaszát. Annyi problémám lenne, hogy korábban tettem fel már hasonló kérdést, igaz ott nem átalányadó hanem általános adózás szerint kérdeztem hasonlót, ugynezen ügyfélre. Ott ezt a választ kaptam Horváthné Szabó Beáta-tól: A kérdéses esetben a magyar vállalkozó Ausztriában áll munkaviszonyban, ott biztosított, így az egyéni járulékokat és a szocho összegét Magyarországon az egyéni vállalkozás alapján nem kell megfizetnie. Mindkét tevékenység után az osztrák előírások alapján ott kell járulékot fizetnie. A válasz 2018.11.26-án érkezett a Külföldi munkaviszony és egyéni vállalkozás kérdésemre. Így a két válasz ellentétes egymással. Ön szerint meg kell fizetni a szochót, a kolléga szerint pedig nem. Kérem egyeztessenek melyik a helyes, vagy a különbség abból adódik, hogy egyszer átalányadóról, egyszer pedig normál adózásról volt szó.
Bt.-beltag megbízási jogviszonyban ügyvezető, de szeretné megszüntetni a bt.-t. A végelszámolás alatt lehetne-e ingyenesség, járulékfizetés nélkül, vagy munkaviszonyban heti 1 órában? A megbízási jogviszony valóban egyenlő a társas vállalkozói jogviszonnyal? Lehet-e választani a minimálbért, 30 százalék alatti jövedelmet, mert nagyon nincs pénz a pénztárban.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy az aki munkaviszonyban áll és szolgálati járadékban részesül kell-e járulékot fizetnie 2020. VII.1. után.
Külföldi munkáltató számára végzett munkával összefüggő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség teljesítése, illetve személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban szeretném szakértői véleményüket kérni. Ebben a témában már olvastam korábbi kérdés-választ, ennek ellenére szeretném feltenni a kérdést, még az erre vonatkozó NAV 2019.04-es számú tájékoztató füzetének áttanulmányozását követően is. Adott egy természetes személy, aki magyarországi állandó lakhellyel, Magyarországon heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, emellett Ausztriában heti 8 órás munkaviszonya van. A természetes személy lakóhelyét, továbbá a munkaórák két ország közötti arányát tekintve is belföldi illetőséggel bír, akkor az ausztriai munkavégzésből származó munkabér (a munkavégzés helye is Ausztria) után Magyarországon a külföldi munkáltató számára szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik-e, illetve a kettős adóztatást elkerülő egyezmény figyelembe vétele mellett, mivel a természetes személy által Ausztriában végzett munka ideje 183 napnál kevesebb, ezért az Magyarországon adóztatható, adóköteles-e? Az EU-s tagországban létesített munkaviszonyt tekintve a munkavégzés helye befolyásolhatja-e a külföldi munkáltató adó- és járulékfizetési kötelezettségét Magyarországon? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték