Az egyéni járulék a biztosítottat terheli, noha összegét a foglalkoztatónak kell megállapítania, levonnia, bevallani és befizetnie, és ez utóbbi kötelezettséget akkor is kell teljesítenie, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges.
Kérdésem, hogy az akinek van rehabilitációs kártyája, de mellette a kft. egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője, milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét! Rokkantsági ellátás mellett, társas vállalkozás tagjaként, megbízási szerződéssel látom el feladataimat a cégben, mellette heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezem. A társas vállalkozásban ez esetben is meg kell fizetnem az elvárt jövedelem utáni járulékokat, vagy elegendő a megbízási szerződésben foglalt összeg utáni járulékot megfizetnem? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Ügyvezetőnk osztalékot vett fel, mely után befizette a 450 000 Ft-os eho-maximumot. Minden hónapban van idén bruttó 161 000 Ft-os jövedelme, valamint 120 000 Ft-os, ingatlan bérbeadásból származó jövedelme. A havi jövedelméből milyen járulékfizetés alól mentesül azáltal, hogy a 450 000 Ft-os eho-t már megfizette? Illetve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét terhelő eho alól is mentesül ezáltal? Köszönöm szépen a segítségét!
Tisztelt Adózóna! Ebben az évben októberben érem el a nyugdíjkorhatárt (40 év munkaviszony alapján) és lehetőségem lenne másodállásra, kb. 600 000 Ft-ot kapnék 9 hónapra. Az lenne a kérdésem, hogy mennyire emelné meg ez az összeg a leendő nyugdíjam összegét, mivel a járulékokat én fizetném be magam után. Nem tudom, megéri-e a járulékfizetés, emelné-e jelentősen a havi nyugdíjamat majd? Üdvözlettel.
Több ponton változott az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény, a módosítások jellemzően a jogszabályi rendelkezések pontosítását szolgálják.
Az egyidejűleg több jogviszonyban álló munkavállaló, vállalkozó utáni járulékkötelezettség szabályaival a jogalkalmazók többnyire tisztában vannak. Elbizonytalanodnak viszont, ha az érintett ugyanannál a foglalkoztatónál, illetve kifizetőnél létesít párhuzamos jogviszonyokat.
Tisztelt Szakértő! A bt. a végelszámolás alatt tevékenységet nem végez. A végelszámolónak – aki végzettsége szerint ugyan mérnök – a tárgyi eszközök értékesítésén és selejtezésén kívül, továbbá a szükséges igazolások hatóságoktól történő beszerzésén kívül más feladata nincsen. 2014. 01. 08-ai cikkükben (Ezektől függ a társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek járuléka) Szikszainé dr. Bérces Anikó azt írja: „a fizetési kötelezettségek alapja azért csak a minimálbér, mert az ügyvezetői tevékenység nem minősül olyan tevékenységnek, ami középfokú végzettséget igényel”. Tudomásunk szerint ez nem változott, és véleményünk szerint a fenti feladatok elvégzése íráson, olvasáson kívül nem igényel semmiféle iskolai végzettséget. Véleményünk szerint a végelszámoló járulékainak alapjaként elegendő a minimálbér (és nem a garantált bérminimum!) 1,125, illetve 1,5-szeresét figyelembe vennünk. Önnek mi a véleménye? Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Mellékállású egyéni vállalkozó 36 órát meghaladó munkaviszony mellett végez vállalkozási tevékenységet. Mi történik akkor, ha a főállásában fizetés nélküli szabadságot vesz ki? A fizetés nélküli szabadság időtartamára meg kell fizetnie a járulékokat? Köszönöm!
Január 1-jétől módosultak a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére vonatkozó szabályok. Változtak a tárgyi eszközök értékesítésekor kapott, előlegként megszerzett bevételre, valamint az ilyen eszközök megvásárlásakor átadott előleg költségként történő elszámolására vonatkozó szabályok.
Járulékfizetési szempontból az egyéni és társas vállalkozók, illetve a diákszövetkezet tagjainak munkavégzése esetében van meghatározó jelentősége annak, ha az érintett vállalkozó vagy munkavállaló egyben „diáknak” minősül.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következővel kapcsolatban lenne: osztrák munkáltatónál munkaviszonyban lévő magyar magánszemély kiváltotta az őstermelőit belföldön. A 101-esen lejelentettük, hogy EGT-tagállamban biztosított, így járulékfizetése nem keletkezik, és az 58-ast sem nyújtjuk be. Felmerült, hogy mivel egy országban lehet biztosított az EU-n belül, így az őstermelői jogviszonyára tekintettel elképzelhető, hogy keletkezik/keletkezne Ausztriában járulékfizetési kötelezettsége. (Fordított esetben nem lenne probléma, hiszen a magyar jogszabályok szerint 36 órát elérő egyéni vállalkozó/őstermelő nem kötelezett járulékfizetésre...). Hallomásból tudunk olyan esetről, amikor az A1-es igazolás kiadása után az osztrák egészségbiztosító értesült a magyar egyéni vállalkozásról, és visszamenőleg megállapították 5 évre a kötelezettséget, mivel a kinti szabályok szerint a 40 órás mviszony mellett is kellett volna fizetni... Tudom, hogy nem magyar jogszabályra vonatkozik a kérdésem, de esetleg tudna iránymutatást adni (vagy jogszabályt) amiben megtalálható, hogy vajon mi lehet az osztrák gyakorlat a kérdésben említett többes jogviszonyra? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, akinek van biztosítási jogviszonya heti 20 órában Szlovákiában. A munkaszerződés szlovák nyelven rendelkezésre áll. Most Magyarországon is heti 20 órás munkaviszonyt fog létesíteni vele egy kft. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a 2*20 órát össze lehet-e adni, és az egyéni vállalkozónak így nem kell majd az elvárt bérminimum alapján megfizetnie a járulékokat? Egy esetleges adóellenőrzés során a szlovák nyelven írt munkaszerződést le kell fordítani magyar nyelvre? Szlovákiában munkavállalóként az adózótól levonják az szja-t és a járulékokat? Kérdésem az, hogy az 53-as bevallás valamelyik sorában a Szlovákiából származó jövedelmét fel kell-e tüntetni? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy ha a munkavállalónak versenytilalom jogcímen fizetünk juttatást, az nem minősül munkabérnek, így járulékmentes? Milyen járulékfizetés vonatkozik a versenytilalmi megállapodásra? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság két taggal rendelkezik, az egyik tag ügyvezető is, a másik pedig személyesen közreműködő tag. A társaság nem egész évben folytat gazdasági tevékenységet. A kérdésem az, hogy a nem ügyvezető tagot, aki általában személyesen közreműködik, arra az időszakra, amikor a társaságnál semmi nem történik (január-február) ki lehet-e jelenteni a biztosítási jogviszony alól? Máshol nem rendelkezik semmilyen biztosítási jogviszonnyal.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték