Tisztelt Szakértő! Adott egy 35 éves magánszemély, aki családi gazdaság tagjaként van bejelentve és felvételt nyert nappali tagozatos diákként egyetemre. Hogy alakul a járulékfizetése? Ha tagja marad a családi gazdaságnak, akkor továbbiakban is kell maga után járulékot fizetni az előző évi bevétele arányában, vagy mentesül a nappalis jogviszonyra való tekintettel? Nagyon köszönöm!
Romániában nappali tagozatos magyar egyetemista lehet-e Magyarországon egyéni vállalkozó, milyen járulékfizetés terheli? A román egyetemen leigazolt hallgatói jogviszonyt figyelembe lehet venni a magyar egyéni vállalkozásban? Köszönettel: Fejes Gyuláné
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátást állapítottak meg, az egészségi állapot 59 százalékos (B2). Kérdésem, hogy amennyiben a) szja szerinti egyéni vállalkozó lesz, a kivét után milyen járulékok megfizetésére kötelezett, illetve milyen kedvezmény illeti/illetheti meg? b) Kata szerinti egyéni vállalkozó lesz, főállású vagy nem főállású katás lesz? Köszönettel: OÁ
Tisztelt Szakértő! Kft. hallgatói szerződéssel szeretne foglalkoztatni egyetemistát (cél azonban, hogy az egyetem elvégzése után az egyetemista 25 év alatti, támogatható, pályakezdőnek minősüljön!) havi 300 ezer forint díjazással. Kérdésünk az alábbi: – Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség (tudomásunk szerint csak a minimálbér 15 százalékát meghaladó összeg után szükséges fizetni a 15 százalék szja-t, más járulékot és adót nem kell még ez után sem, valamint önálló tevékenységként kell a felettes összeget számfejteni)? – Jól gondoljuk-e, hogy a 1041-esen nem kell bejelenteni, hiszen nem keletkezik biztosítási jogviszony? – A 08-ason jelentjük CSAK a minimálbér 15 százalékát meghaladó részt önálló tevékenységből származó jövedelemként (melynek teljes összege jövedelem, költséget nem számolunk el utána)? Szíves válaszát köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Az idén (2017-ben) szeretném kiváltani a mezőgazdasági őstermelőt igazolványt. Jelenleg regisztrált álláskereső vagyok, szociális segélyben részesülök. Munkaviszonyom 2016. november 30-án megszűnt, ez közfoglalkoztatás volt. 2016. december 7-étől 2017. május 17-éig munkaügyi központ által indított tanfolyamon vettem részt, ami úgy tudom, nem számít munkaviszonynak. Kérdésem az lenne, így milyen kedvezményre vagyok (ha vagyok) jogosult, milyen járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnom? Válaszát előre is köszönöm. Maradok tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja, ügyvezetője, heti 36 órát meghaladóan munkaviszonyban, ugyanebben a társaságban munkát végez. A munkaviszony díjazása után a járulékokat megfizetik. Az ügyvezetés díjazás nélkül történik. A fenti jogviszonyok a 08-as bevallásban az alábbiak szerint vannak feltüntetve: munkaviszony heti 40 órával a megfelelő FEOR-kóddal és munkabérrel, illetve külön az ügyvezetés 35-ös kód, az alkalmazás minősége (társas vállalkozó munkaviszony mellett) és 1452 FEOR társas vállalkozó, heti 36 órát elérő munkaviszony mellett nulla forint. Kérdésem, hogy a fentiekben taglalt jogviszonyok díjazása és bevallása, az utánuk megfizetett járulékok megfelelőek-e?
Kell-e külön megbízási szerződést készíteni az ügyvezetői tevékenységek ellátására, van-e lehetőség díjazás nélkül végezni ezeket a feladatokat? Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t a megbízási jogviszony alapján? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy bt., ahol a beltag nyugdíjas, de a társasági szerződés szerint a képviselő a kültag, aki rendelkezik máshol heti 40 órás főállású munkaviszonnyal. Tehát a kültag után nem kell járulékokat fizetni. Az egyik kérdés az lenne, hogy a beltag után (aki nyugdíjas), jövedelmet nem vesz fel, kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni így, hogy nem ő a képviselő? A másik kérdés pedig az lenne, hogy a 08-as bevalláson a beltagot be kell-e jelenteni? Gondolom, a kültagot igen, a képviselet miatt, még ha nem is vesz fel jövedelmet. Köszönöm szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértők! "A" Kft.-ben egy ügyvezető van (természetes személy), akinek tagi jogviszonya nincs egyidejűleg. Ez az "A" vállalkozás ügyvezetője lesz egy olyan "B" Kft.-nek, ahol az előbbi természetes személy tagi jogviszonnyal rendelkezik. Bejegyezték a cégjegyzékben, hogy "A" vállalkozást ő képviseli, akinek a tagi jogviszonya is fennáll "B"-ben. Feltételezhetően a vállalkozások ezáltal kapcsolt vállalkozásnak tekinthetők? Továbbá magánszemélynek B vállalkozásnál, amennyiben nem működik közre, nincs minimum szerinti tagi járulékfizetési kötelezettsége?!
Tisztelt Szakértő! Meglévő kft.-ben szeretne a tulajdonos felesége tulajdonostárs lenni. A feleség Ausztriában biztosított (ausztriai lakcíme van, de magyar állampolgár). Kérdésem az lenne, hogy így neki milyen járulékfizetési kötelezettsége lenne Magyarországon, ebből a jogviszonyból? Az ausztriai biztosítási jogviszonyt milyen formában igazolja le a könyvelés felé? Bognárné
Kedves Szakértő! Főállású katás adóalany, aki egyéni vállalkozó, egyben egy kft. 100 százalékos tulajdonosa is, az ügyvezető nem ő, de családtag az illető. Azt szeretném kérdezni, hogy lehet-e abból probléma adójogilag, tb szempontjából, hogy "csak" az 50 ezer forintos kisadózók tételes adóját fizeti meg, s a kft.-ben, ahol ugyan nem végez tevékenységet, nem fizet járulékot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ha az őstermelő igazolványa és értékesítési betétlapja 2016. 12. 31-én automatikusan lejárt, és utána 2017. 06. hónapban váltotta ki újra a betétlapot a 2017. évre, akkor kezdő őstermelőnek minősül vagy sem? 2016. 12. 31-ével automatikusan megszűntek a régi, papír alapú őstermelői igazolványok. Azoknak folyamatos az őstermelői tevékenysége, akik 2016. 12. 31-éig kérték a kártya alapú igazolványt, és a betétlapot megkapták. Mivel neki a folyamatossága megszakadt, ezért minősülhet-e tevékenységet kezdő őstermelőnek járulékfizetés szempontjából? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Gulácsi Jánosné
Társaságunkhoz a gépek karbantartására érkező szerelők (nem állnak a céggel munkaviszonyban, nincs megbízási jogviszonyuk) szállásköltsége után kell-e járulékot fizetni? A karbantartó cégekkel kötött szerződésekben meghatározott vállalási ár nem tartalmazza ezen költségeket.
Tisztelt Szakértő! Külföldi állampolgár Magyarországon szeretne céget alapítani. Romániában is van cége, ahol mint ügyvezető után megfizetik a kötelező járulékokat. Kérdésem, hogy a magyar cégben is meg kell-e fizetni a tag és ügyvezető után kötelezően fizetendő járulékokat, vagy elegendő egy nyilatkozat a romániai cégtől, hogy ott megfizetik a kötelező járulékokat? Amennyiben Magyarországon is fizetni kell, mi az a minimális összeg, ami után ezt meg kell tenni, és milyen járulékokat kell megfizetni? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Egy bt. beltagja/képviselője vagyok. Van főállású munkahelyem, ahonnan 3 éve elmentem szülni. Sajnos gyermekemet év közben nem vették be a bölcsibe/oviba, így a főállású munkahelyem engedélyezett részemre fizetés nélküli szabadságot. Azt tudom, hogy a fizetésnélküli szabadság idején nem vagyok biztosított, így fizetem magam utána a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot. De abban szeretném a segítségét kérni, hogy mivel van egy jelenleg nem működő bt.-m, ugye ott nem terhel a minimálbér járuléka azért, mert fizetés nélküli szabadságon vagyok a kicsivel? Köszönöm szépen a segítségüket!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték