Tisztelt Szakértő! Külföldi magánszemélynek (nem uniós országbeli) fizetett megbízási díj után kell-e járulékot fizetni, ha az abból származó jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát, és csak az illetőségről szóló írásbeli nyilatkozatával rendelkezünk? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2019. 03. 15-én tölti be nyugdíjazásához szükséges 64. születésnapját. Mivel Romániából is járna neki nyugdíj, de nem kezdte el időben intézni, így ez el fog húzódni. A Nyugdíj Igazgatóságon az ügyintéző azt mondta neki, hogy akár 1-2 évig is elhúzódhat a két ország közti egyeztetés. Igaz, hogy addig nem kap a nyugdíjról határozatot, és nem minősül öregségi nyugdíjasnak? Vagyis ugyan úgy kell továbbra is fizetni maga után a vállalkozásban a járulékokat? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Bodolai Marianna
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetről van szó: 2013. 05. 01-től heti 40 órás munkaviszonyban van a munkavállaló. 2013. 12. 18-ai naptól a szóban forgó munkavállaló TÁRSAS VÁLLALKOZÓ munkaviszony mellett. 2018.06.05-én a munkáltató a 2013.12.01-2018.07.27. közötti időszakra visszamenőleg jelezte a biztosítási jogviszony szüneteltetését. 2018.07.31-én a munkáltató 2018.07.30-ával megszüntette a munkaviszonyát. Eközben a cégben nem volt járulék fizetve, egyrészt, mert úgy tudtuk, hogy van egy 40 órás munkaviszony, másrészt, mert 2015. 03. 04-én született kisgyermeke miatt a munkavállaló részére 2018.03.04-éig GYEST folyósítottak. 2018.08.01-től főállású társas vállalkozóként megfizeti maga után a járulékot. A kérdés az, hogy mely időszakra nincs lefedve a biztosítási jogviszonya a szolgálati ideje végett, illetve mely időszakra köteles maga után megfizetni ezek alapján a társas vállalkozói járulékot 2013.12.01 és 2018.07.31 közötti időszakban, a fentieket figyelembe véve? Előre is köszönöm a választ
Tisztelt Szakértő! Kft. esetében, akinél nincs munkavállaló, az ügyvezető tagi jogviszonyban van, de mentesül a járulékfizetés alól, mert van főállása, ebben az esetben mi lesz a kiva alapja? A NAV információs füzetben ezt írja: "... a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége." Ebben az esetben akkor mi a kiva alapja?
Kétségtelen, hogy a munka- és társadalombiztosítási ügyekkel kapcsolatos adminisztráció területén a családi (kis)vállalkozások a legrugalmasabbak. Egy nagyobb cég esetében lényegesen nehezebben megoldható feladat például egy munkaszerződés visszadátumozása, vagy éppen egy mégsem teljesült kifizetés miatti önellenőrzés, ahogy több lehetőség van az optimális jogviszony meghatározására, módosítására is. Ugyanakkor e rugalmasságnak és „kreativitásnak” is megvannak a korlátai.
Segítséget szeretnék kérni. Ügyfelem magyar és svájci állampolgár. 2013-ban a szülei után megörökölte a gazdaságot, kiváltotta az őstermelői igazlványt, és müködtette tovább. 2013-ban hozott Svájcból igazolást, hogy munkaviszonyban áll , igy a tevékenységet munkaviszony mellett jelentettük be. A negyedéves bevallásokat nem kellett beadni. Most a NAV szerint újból igazoltatni kellene. Kérdésem: kell-e neki járulékot fizetni, az OEP ügyfél szolgálaton azt mondták, az ő részükről nem kell, mivel Svájcra is érvényes az EU-s szabály, de nem tudják, a NAV-nál az östermelői tevékenységre elfogadható-e? Előre is köszönöm a segítséget . Üdvözlettel Kutasi G
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélynek van egy kft.-je, ahol társas vállalkozóként van bejelentve. Itt milyen járulékfizetési kötelezettsége lenne? Van ugyanannak a magánszemélynek egy egyéni vállalkozása is, ahol heti 36 órát elérő munkaviszony mellett dolgozik és nem katás, itt milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Főállású anya kft. ügyvezetője is egyben. Meg kell-e fizetnie legalább a minimálbér után a bérterheket, vagy elég csak a közreműködése ideje alapján? Ez körülbelül napi két óra, kis cégről van szó.
A korábbi kft.-tulajdonos lett a végelszámoló. Ezt a munkát ingyen végzi a végelszámoló, ilyen esetben van-e járulékfizetési kötelezettsége, illetve mi történik akkor, ha az orvos táppénzes állományba veszi, ki végzi el a feladatokat?
Tisztelt Széles Imre! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a munkáltatónak be kell-e jelenteni a biztosítás szünetelését a szülési szabadság kapcsán? A témához kapcsolódó válaszában (https://adozona.hu/kerdesek/2018_3_27_Biztositas_szunetelesenek_bejelen_ofj) azt írja, hogy nem számít biztosítás szünetelésének, ha a fizetés nélküli szabadság alatt csed, gyed, gyes folyósítása történik. Akkor sem, ha nem a munkáltató folyósítja az ellátást (nem kifizetőhely)? Azért érdekes számomra ez a kérdés, mert ha ezt a biztosításszünetelést nem kell bejelenteni, és a munkaviszony mellett egyéni vállalkozó is a magánszemély, akkor a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján tényleg munkaviszony melletti vállalkozónak tekinti az egyéni vállalkozót, miközben a munkaviszonyos biztosítás szüneteltetése alatt főállású vállalkozónak minősül, aki a gyed idejére mentesül a minimum járulék fizetése alól, de a gyes alatti vállalkozói tevékenysége esetén már nem. Ha egy egyéni vállalkozónak szülés előtt volt munkaviszonya, és gyes alatt vállalkozói tevékenységet folytat, "megúszhatja" a járulékfizetést anélkül, hogy a rendszer hibát jelezne?
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság egyszerűsített végelszámolás mellett döntött. A társaság ügyvezetője jelenleg heti 10 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, mellette rokkantsági ellátást kap. Az egyszerűsített végelszámolásnál nem kell végelszámolót kijelölni, mivel a vezető tisztségviselőnek kell ellátnia ezt a feladatot. Kérdésem, hogy a jelenlegi 10 órás munkaviszonya megmarad-e a végelszámolás miatt, aminek a kezdő napja augusztus 24-e lesz, vagy meg kell szüntetni a munkaviszonyát,és főállású társas vállalkozóként köteles a végelszámolási időszak alatt járulékot fizetni? Másik kérdésem, ami nem járulékfizetéshez kapcsolódó, hogy hol lehet megtalálni a július 1-jétől életbelépett egyszerűsített végelszámoláshoz a kötelezően kitöltendő dokumentumokat (vagyonfelosztási javaslat, határozat) jogszabályban meghatározott iratmintákat, melyeket majd be kell küldeni a cégbírósághoz cégkapun keresztül? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Szeretnénk kérni arra vonatkozóan törvényi hivatkozást, hogy hogyan módosulnak a járulékutalási kötelezettségek, ha ünnepnapra/munkaszüneti napra esnek a NAV által előírt dátumok. Mi a hivatalos eljárás ezekben az esetekben? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem a következő kérdés megválaszolásában: adott egy magyar munkáltató, ahol a munkavállaló munkaszerződés keretében jövedelmet szerez. A munkavállaló német állampolgár, magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik. Ezen munkavállaló külföldön Németországban (anyacégnél) is munkát vállal, munkaszerződés alapján jövedelmet szerez. A munkavállaló foglalkoztatása nem kirendeléssel, kiküldetéssel történik. Németországban nincs lakcíme. Kérdéseim a következők: - A1-es igazolást mely országtól kell kérni? - A munkavállaló eldöntheti, hogy mely országban akar biztosított lenni? - A külföldi jövedelem után a külföldi állam szerinti szabályok alapján kell jövedelemadót fizetni a munkavállalónak? - Amennyiben Magyarországon lenne biztosított, akkor A1-s igazolással a külföldről származó jövedelmére külföldi szabályok szerinti járulékot nem kell megfizetni? Várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság tagja 2018. 06. hónapig főiskolai tanuló volt, 07. hóban megszűnt a tanulói jogviszonya. Kell-e járulékot fizetnie ebben az esetben az előző évi árbevétele alapulvételével, ha időközben 4 órás munkaviszonyt létesített?
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem az állásfoglalásukat, illetve válaszukat: Tény: 1. katás bt.-ben a beltag kisadózó az anyának a fia (F) katás bt.-ben kültag: anya (A) mellette “sima" kft.-ben a család az alábbi felállás mellett van: 2. tag: A ügyvezető: A Az anya nyugdíjba vonul, és a következő változást tervezik: a kft.-ben a tagok A és F lennének, 50-50%-ban, az ügyvezető F lenne. 1. Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben F-nek minimálbér utáni fizetési kötelezettsége keletkezne a kft.-ben (tag és ügyvezető is lenne egyben), így itt lenne a fő biztosítási jogviszonya, viszont a bt.-ben az 50 ezer helyet 25 ezer forint lenne a kata? 2. Ha F nem lenne tag, csak ügyvezető, akkor az ügyvezetést végezhetné-e nulla forint megbízási díjért, miközben a katás kisadózói státusza (50 ezer forint) változatlan lenne? 3. Ha az öregségi nyugdíj mellett A tagi jogviszonyban dolgozik, nulla forintért, akkor keletkezik-e bármilyen járulékfizetési kötelezettsége? 4. Az anya az év folyamán eseti munkaviszonyt is kötne, ez befolyásolja-e a biztosítási jogviszonyát, illetve az esetleges járulékfizetését a kft.-ben? Válaszukat előre is köszönöm.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték