A november 12-ei , jövő évi új törvény a tájékoztatók szerint minden jogviszonyban bármekkora jövedelmet szerző nyugdíjast mentesít a járulékfizetés alól – ami egyébként logikus –, de ezt a szöveget az előterjesztésben sehol nem találom. Sem a biztosítottnál, sem a járulékfizetésnél kivételként, a jelenleg érvényes szövegben ez egyértelmű volt a "kivéve munkaviszonyban....." megfogalmazással. Kérdésem: hol van ez a kivétel a szövegben elrejtve?
A társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás megállapításáig szerzett szolgálati idő hossza, a másik pedig a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset. A nyugellátás összege az úgynevezett béridőszakon – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig eltelt időszak – belül szerzett átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott, szorzószám szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából lényeges, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
Tisztelt Szakértők! Szlovákiai lakcímmel rendelkező szlovák állampolgár Szlovákiában vállalkozói tevékenységet folytat. Jól gondolom, hogy ha ezt a személyt Magyarországon teljes munkaidős munkaviszonyban alkalmaznák (úgy, hogy ezzel párhuzamosan folytatná a vállalkozói tevékenységét is Szlovákiában), akkor Magyarországon lesz biztosított (tehát járulékfizetési kötelezettsége itt keletkezik)?
Tisztelt Szakértő! A saját kft.-ben heti négy órában bejelentett vállalkozó dolgozik is, és az ügyvezetést is ellátja, ez helyes így vagy másként kell bejelenteni? Ha ez így nem járható, akkor hogyan kell a bejelentéseket módosítani, hogy a négyórás bejelentés megmaradjon, mert nem tud többet járulékokra fordítani? Köszönettel!
A cég köteles megelőlegezni a járulékokat, ha a (nem kiegészítő tevékenységű) társas vállalkozó nem vesz ki tagi jövedelmet a társaságból, vagy csak mondjuk kéthavonta. A rapszodikus pénzkivét sokba kerülhet a társas vállalkozónak.
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem 2019. október 10-étől gyeden lesz (szülés előtt volt munkahelye, jelenleg is állományban van). Családi gazdaságot szeretne alapítani ,ő lenne a vezetője a gazdaságnak. Kell-e őstermelőként járulékot fizetnie a gyed ideje alatt? Hogyan lesz biztosított őstermelőként vagy a munkaviszonyban? Köszönettel: Krivikné H.Marianna
Tisztelt szakértő! Egy magyar állampolgár biztosítotti jogállásáról van szó, akinek Magyarországon nincs állandó lakcíme, Németországban viszont van, és a németországi vállalkozásában fizeti a járulékokat. Erről E104-es igazolást hozott. Magyarországon megbízási díjas ügyvezetőként is tevékenykedik egy olyan kft.-ben, ami független a németországi cégétől. Kértük, hogy kérje ki a németországi hatóságoktól az A1-es igazolást, ám ezt megtagadták, arra hivatkozva, hogy mivel nem a német cég megbízásából dolgozik külföldön (Magyarországon), ezért erre az esetre az E104-es igazolás szolgál, A1-est nem kapott. Szeretnénk a megerősítésüket kérni, hogy ez így valóban megfelelő-e, és a magyarországi kft.-ben ez az E104-es igazolás elég ahhoz, hogy sem járulékokat levonni, sem a munkáltatónak megfizetni nem kell.
Közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik az apa, az anya és a gyermek. Főtevékenységből zöldség-gyümölcs értékesítéséből az előző évben elért bevétel 669 400 forint, valamint dísznövény értékesből 638 100 forint volt a bevételük. Ebben az esetben a járulékfizetés alapja 669 400+638 100=1 307 500, ennek a 20 százaléka 118 480 forint / 3 fővel/ 4 negyedév = 9873 Ft után kell megfizetni a 14 százalékot fejenként? Mindhárom biztosítási jogviszonya az őstermelés. Az 53-as bevallást, mivel 600 000 ft (zöldség-gyümölcs és a dísznövény is) alatt van, be kellett volna küldeni? Az adózási mód, amit választott 10 százalékos vélelmezett költséghányad szerinti elszámolás.
Tisztelt Szakértő! Eva adózású bt. beltagja rokkantsági ellátást kap, mellette 4 órában munkaviszonyban dolgozik egy cégnél. Sajnos a bt.-ben eddig rosszul fizettük utána a járulékokat (kiegészítő tevékenység után, most kérte a nyugdíjazását és ott derült ki). Az a kérdésem, hogy ha nem társas vállalkozóként, hanem munkaviszonyba jelentem be visszamenőlegesen a bt.-be, akkor bejelenthetem-e 4 órás munkaviszonyba, vagy kötelező társas vállalkozóként bejelenteni, illetve hogyan módosul ennek járuléka a 4 órás munkaviszonya miatt?
A munkavállalónk rokkantsági nyugdíjas. A születési dátuma alapján lehetne már öregségi nyugdíjas is. Be kell-e jelentenem a munkaviszonyt, és mennyi járulékot kell tőle levonnom bérfizetéskor ?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tevékenysége teljesen leállt, csak havi szinten 1-2 számla kiállítása történik. Két tag van jelenleg benne, akik közül az egyik ügyvezető. Az ügyvezető fizetett járulékot eddig a minimálbér után, a másik tag más jogviszonyban főállású őstermelő. A kérdésem az, hogy a tagnak, aki ügyvezető, a járulékfizetését lehetne-e csökkenteni azzal az indokkal, hogy nem működik a cég. Van-e erre mód, ilyen magyarázattal szabályos-e a NAV felé, hogy nem a minimálbér teljes összege alapján fizetnek járulékot? Szerintem nem szabályos, de a tag az interneten talált egy cikket, amiben ezt is megoldásnak látták. Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa személyesen munkát végez a kft.-ben, más alkalmazottja nincs. Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek az alábbi esetekben, és táppénz megilleti-e? 1.) Ha társas vállalkozóként látja el a feladatait, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek százalékos arányban? Betegszabadságra és táppénzre jogosult? 2.) Ha munkaviszonyban látja el az ügyvezetést és a személyes közreműködést is a kft.-nél, milyen százalékos mértékű járulékokat kell megfizetni a bruttó bére után? Betegszabadságra és táppénzre ugyanúgy jogosult, mint ahogy más munkavállaló lenne? A betegszabadságot azért kérdezem, mert azt az információt kaptam (nem biztos, hogy helyeset), hogy az egyszemélyes kft.-nél nincs betegszabadság a munkát végző tulajdonosnál, betegség esetén az első naptól táppénz illeti meg. Válaszait előre is köszönöm.
Tisztelt Széles Imre! Svájci állampolgárral kapcsolatosan tettem fel korábban kérdést, miszerint aki Svjácban öregségi nyugdíjas, annak milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy magyar kft.-ben, amennyiben annak egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője, tagi jogviszonyban. A kapott válasza értelmében öregségi nyugdíjasnak minősült az 1997. LXXX. törvény 4. § f) pont (2) bekezdése alapján, aki "a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül". Az észrevételem annyi, hogy a https://konzuliszolgalat.kormany.hu/egt-tagallamok oldal szerint Svájc nem tagja az EGT-közösségnek, de a tagállamokkal kötött szerződés alapján a személyek szabad mozgása vonatkozásában azonos jogállású. Ezen utóbbi információ értelmében továbbra is igaz a korábbi információ, hogy mindössze egészségbiztosítási járulék fizetésre kötelezett a fent említett személy?
Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő adószámos magánszemély eddig munkaviszonyban volt heti 36 órán túli munkavégzéssel. Ez a munkaviszony megszűnik május 31-ével. Ezzel párhuzamosan tag egy kft.-ben, ahol ügyvezető is. Eddig ott nem vett ki jövedelmet és járulékot sem fizetett. Most, hogy a munkaviszony megszűnik hogyan kell eljárni? Lehet-e hogy átjelentjük főállású őstermelőnek és ott fizeti meg a járulékot? Ez a tavalyi árbevétele 20 százaléka után történik, úgy tudom. Vagy a kft.-ben kell-e a tagi jogviszonyban megfizetnie a járulékot? Van-e erre előírás, hogy melyik jogviszonyt kell előbbre sorolni? Várom válaszukat.
A sajátjogú nyugdíjas munkavállaló társadalombiztosítási jogállásával és járulékfizetési (pontosabban „nem fizetési”) kötelezettségével kapcsolatos információk nagyon hamar közismertté váltak. Ugyanakkor nem egyszer bizonytalan a jogalkalmazó abban az esetben, ha nem Mt. szerinti munkaviszonyról, hanem közalkalmazotti vagy más közszolgálati jogviszonyról van szó. Erre ugyan a vonatkozó kormányhatározat (1700/2012.) alapján minden területen nincs mód, de mégis akad rá jócskán példa.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték