Rehabilitációs kártyával rendelkező társas vállalkozó Kérdés
Kérdésem, hogy az akinek van rehabilitációs kártyája, de mellette a kft. egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője, milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik? Válaszukat előre is köszönöm.
821 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Rokkantsági ellátás melletti járulékfizetési kötelezettség Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét! Rokkantsági ellátás mellett, társas vállalkozás tagjaként, megbízási szerződéssel látom el feladataimat a cégben, mellette heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezem. A társas vállalkozásban ez esetben is meg kell fizetnem az elvárt jövedelem utáni járulékokat, vagy elegendő a megbízási szerződésben foglalt összeg utáni járulékot megfizetnem? Köszönöm válaszát.
Eho maximuma Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Ügyvezetőnk osztalékot vett fel, mely után befizette a 450 000 Ft-os eho-maximumot. Minden hónapban van idén bruttó 161 000 Ft-os jövedelme, valamint 120 000 Ft-os, ingatlan bérbeadásból származó jövedelme. A havi jövedelméből milyen járulékfizetés alól mentesül azáltal, hogy a 450 000 Ft-os eho-t már megfizette? Illetve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét terhelő eho alól is mentesül ezáltal? Köszönöm szépen a segítségét!
Nyugdíjalap növelése Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ebben az évben októberben érem el a nyugdíjkorhatárt (40 év munkaviszony alapján) és lehetőségem lenne másodállásra, kb. 600 000 Ft-ot kapnék 9 hónapra. Az lenne a kérdésem, hogy mennyire emelné meg ez az összeg a leendő nyugdíjam összegét, mivel a járulékokat én fizetném be magam után. Nem tudom, megéri-e a járulékfizetés, emelné-e jelentősen a havi nyugdíjamat majd? Üdvözlettel.
Itt a NAV tájékoztatója az evatörvény változásairól Cikk
Több ponton változott az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény, a módosítások jellemzően a jogszabályi rendelkezések pontosítását szolgálják.
Járulékfizetés többes jogviszonyban, ugyanannál a foglalkoztatónál Cikk
Az egyidejűleg több jogviszonyban álló munkavállaló, vállalkozó utáni járulékkötelezettség szabályaival a jogalkalmazók többnyire tisztában vannak. Elbizonytalanodnak viszont, ha az érintett ugyanannál a foglalkoztatónál, illetve kifizetőnél létesít párhuzamos jogviszonyokat.
Végelszámoló járuléka Kérdés
Tisztelt Szakértő! A bt. a végelszámolás alatt tevékenységet nem végez. A végelszámolónak – aki végzettsége szerint ugyan mérnök – a tárgyi eszközök értékesítésén és selejtezésén kívül, továbbá a szükséges igazolások hatóságoktól történő beszerzésén kívül más feladata nincsen. 2014. 01. 08-ai cikkükben (Ezektől függ a társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek járuléka) Szikszainé dr. Bérces Anikó azt írja: „a fizetési kötelezettségek alapja azért csak a minimálbér, mert az ügyvezetői tevékenység nem minősül olyan tevékenységnek, ami középfokú végzettséget igényel”. Tudomásunk szerint ez nem változott, és véleményünk szerint a fenti feladatok elvégzése íráson, olvasáson kívül nem igényel semmiféle iskolai végzettséget. Véleményünk szerint a végelszámoló járulékainak alapjaként elegendő a minimálbér (és nem a garantált bérminimum!) 1,125, illetve 1,5-szeresét figyelembe vennünk. Önnek mi a véleménye? Válaszát előre is köszönjük.
Egyéni vállalkozó járulékfizetése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mellékállású egyéni vállalkozó 36 órát meghaladó munkaviszony mellett végez vállalkozási tevékenységet. Mi történik akkor, ha a főállásában fizetés nélküli szabadságot vesz ki? A fizetés nélküli szabadság időtartamára meg kell fizetnie a járulékokat? Köszönöm!
Őstermelők: így változtak a járulékfizetési, értékcsökkenési szabályok Cikk
Január 1-jétől módosultak a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére vonatkozó szabályok. Változtak a tárgyi eszközök értékesítésekor kapott, előlegként megszerzett bevételre, valamint az ilyen eszközök megvásárlásakor átadott előleg költségként történő elszámolására vonatkozó szabályok.
Ki minősül diáknak – nem egységes a szabályozás Cikk
Járulékfizetési szempontból az egyéni és társas vállalkozók, illetve a diákszövetkezet tagjainak munkavégzése esetében van meghatározó jelentősége annak, ha az érintett vállalkozó vagy munkavállaló egyben „diáknak” minősül.
Őstermelő külföldi munkaviszony Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következővel kapcsolatban lenne: osztrák munkáltatónál munkaviszonyban lévő magyar magánszemély kiváltotta az őstermelőit belföldön. A 101-esen lejelentettük, hogy EGT-tagállamban biztosított, így járulékfizetése nem keletkezik, és az 58-ast sem nyújtjuk be. Felmerült, hogy mivel egy országban lehet biztosított az EU-n belül, így az őstermelői jogviszonyára tekintettel elképzelhető, hogy keletkezik/keletkezne Ausztriában járulékfizetési kötelezettsége. (Fordított esetben nem lenne probléma, hiszen a magyar jogszabályok szerint 36 órát elérő egyéni vállalkozó/őstermelő nem kötelezett járulékfizetésre...). Hallomásból tudunk olyan esetről, amikor az A1-es igazolás kiadása után az osztrák egészségbiztosító értesült a magyar egyéni vállalkozásról, és visszamenőleg megállapították 5 évre a kötelezettséget, mivel a kinti szabályok szerint a 40 órás mviszony mellett is kellett volna fizetni... Tudom, hogy nem magyar jogszabályra vonatkozik a kérdésem, de esetleg tudna iránymutatást adni (vagy jogszabályt) amiben megtalálható, hogy vajon mi lehet az osztrák gyakorlat a kérdésben említett többes jogviszonyra? Köszönöm.
Egyéni vállalkozó járulékfizetése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, akinek van biztosítási jogviszonya heti 20 órában Szlovákiában. A munkaszerződés szlovák nyelven rendelkezésre áll. Most Magyarországon is heti 20 órás munkaviszonyt fog létesíteni vele egy kft. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a 2*20 órát össze lehet-e adni, és az egyéni vállalkozónak így nem kell majd az elvárt bérminimum alapján megfizetnie a járulékokat? Egy esetleges adóellenőrzés során a szlovák nyelven írt munkaszerződést le kell fordítani magyar nyelvre? Szlovákiában munkavállalóként az adózótól levonják az szja-t és a járulékokat? Kérdésem az, hogy az 53-as bevallás valamelyik sorában a Szlovákiából származó jövedelmét fel kell-e tüntetni? Köszönöm a válaszát.
Versenytilalmi megállapodás járulékai Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy ha a munkavállalónak versenytilalom jogcímen fizetünk juttatást, az nem minősül munkabérnek, így járulékmentes? Milyen járulékfizetés vonatkozik a versenytilalmi megállapodásra? Válaszát előre is köszönöm!
Társas vállalkozó biztosítási jogviszonya Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság két taggal rendelkezik, az egyik tag ügyvezető is, a másik pedig személyesen közreműködő tag. A társaság nem egész évben folytat gazdasági tevékenységet. A kérdésem az, hogy a nem ügyvezető tagot, aki általában személyesen közreműködik, arra az időszakra, amikor a társaságnál semmi nem történik (január-február) ki lehet-e jelenteni a biztosítási jogviszony alól? Máshol nem rendelkezik semmilyen biztosítási jogviszonnyal.
Magánszemély foglalkoztat másik magánszemélyt Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mikor keletkezik járulékfizetési kötelezettsége magánszemélynél, ha egy másik magánszemélyt "foglalkoztat" (kutyasétáltatásra)? Két eset lehet: 1.) A magánszemély (aki nem társas vállalkozó, nem egyéni vállalkozó, máshol nem biztosított) rendszeresen (például minden nap egyszer) sétáltatja a gazdi kutyáját. 2.) Például diák, egyetemi tanuló (tanulás mellett) rendszeresen (például minden nap egyszer) sétáltatja a gazdi kutyáját. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében maximum 120 napig foglalkoztathat egy magánszemély másik magánszemélyt. Mi történik akkor, ha esetleg több napot dolgozik, mint 120? Egyszerűsített foglalkoztatás keretében bejelentéssel és 1 000 forint regisztrációs díj megfizetésével meg van oldva a járulékfizetése, de mi lesz, ha esetleg több mint évi 120 napot sétáltatja a gazdi kutyáját a magánszemély? Kell-e bejelenteni? Kell-e járulékot fizetni? A illetmény havonta több mint valószínű, hogy nem éri el minimálbér 30 százalékát. Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
