746 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Kft. társas vállalkozó tb-kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. esetében az ügyvezetést, és az adott munkavégzést is munkaviszonyban látja el a tulajdonos. Munkabér kerül elszámolásra részére. A NAV bejelentőn mint 1451 társas vállalkozó 4o órában szerepel, helyes-e ez igy , vagy a 1101 munkaviszony 4o órában – kóddal kell hogy bejelentve legyen? Egy másik kft-ben is ügyvezető, ott mint társas vállalkozó heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban – ebben a kft.-ben járulékot már nem kell fizetnie. Jól gondolom?
Járulékfizetés
Kérdés
Jelenleg rehabilitációs járadékon vagyok és egy kft. ügyvezetője. Szeretnék 6 órában más cégnél dolgozni, mert a kft. nem működik. Kérdésem: a járulékokat hogyan kell fizetni? Ki fizeti és mennyit? Előre is köszönöm
Egyéni vállalkozó gyed bejelentkezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 40 órás munkaviszonyban álló, de jelenleg gyeden levő hölgy egyéni vállalkozást indított. Az okmányirodai bejelentkezésnél főállásúnak jelöltük, a kérdés az, hogy a T1041-en és a T101E-n csak szintén simán főállású egyéni vállalkozónak kell jelölni őt, és majd a legelső 58-ason jelölni a gyed melletti vállalkozást, vagy ezen a két lapon is jelezni kell valahol ezt a tényt? Azt tudom, hogy maga után nem kell járulékokat fizetnie, hanem majd csak a tényleges jövedelme után. Válaszukat előre is köszönöm szépen!
Járulékfizetés, -visszaigénylés: ezzel is szembesülhet a nyugdíjmegállapítás során
Cikk
A nyugellátás megállapítására vonatkozó eljárás vagy adategyeztetés során nem egyszer szembesül azzal az érintett személy, hogy adott jogviszonyában a biztosítási kötelezettségét a (volt) foglalkoztatója helytelenül bírálta el: tévesen állapította meg azt, és feleslegesen vont nyugdíjjárulékot, vagy helyesen levonta azt, ám bevallási kötelezettségének elmulasztott eleget tenni, és így ezek az adatok nem kerültek be a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásába.
Kft.-tag bejelentése, járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. 51 százalékos üzletrésszel rendelkező tagja ügyvezető és képviseletre jogosult. A társasági szerződésben az van, hogy ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Be kell őt jelenteni társas vállalkozóként T1041-es nyomtatványon? Mi alapján fizeti a járulékot? Köszönettel
Átalányadózás
Kérdés
Kedves Hunyadné Szűts Veronika. Köszönöm válaszát. Annyi problémám lenne, hogy korábban tettem fel már hasonló kérdést, igaz ott nem átalányadó hanem általános adózás szerint kérdeztem hasonlót, ugynezen ügyfélre. Ott ezt a választ kaptam Horváthné Szabó Beáta-tól: A kérdéses esetben a magyar vállalkozó Ausztriában áll munkaviszonyban, ott biztosított, így az egyéni járulékokat és a szocho összegét Magyarországon az egyéni vállalkozás alapján nem kell megfizetnie. Mindkét tevékenység után az osztrák előírások alapján ott kell járulékot fizetnie. A válasz 2018.11.26-án érkezett a Külföldi munkaviszony és egyéni vállalkozás kérdésemre. Így a két válasz ellentétes egymással. Ön szerint meg kell fizetni a szochót, a kolléga szerint pedig nem. Kérem egyeztessenek melyik a helyes, vagy a különbség abból adódik, hogy egyszer átalányadóról, egyszer pedig normál adózásról volt szó.
Bt.-beltag egyszerűsitett végelszámoláskori jogviszonya
Kérdés
Bt.-beltag megbízási jogviszonyban ügyvezető, de szeretné megszüntetni a bt.-t. A végelszámolás alatt lehetne-e ingyenesség, járulékfizetés nélkül, vagy munkaviszonyban heti 1 órában? A megbízási jogviszony valóban egyenlő a társas vállalkozói jogviszonnyal? Lehet-e választani a minimálbért, 30 százalék alatti jövedelmet, mert nagyon nincs pénz a pénztárban.
2020. VII.1. Járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy az aki munkaviszonyban áll és szolgálati járadékban részesül kell-e járulékot fizetnie 2020. VII.1. után.
Párhuzamos foglalkoztatás (Magyarország–Ausztria)
Kérdés
Külföldi munkáltató számára végzett munkával összefüggő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség teljesítése, illetve személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban szeretném szakértői véleményüket kérni. Ebben a témában már olvastam korábbi kérdés-választ, ennek ellenére szeretném feltenni a kérdést, még az erre vonatkozó NAV 2019.04-es számú tájékoztató füzetének áttanulmányozását követően is. Adott egy természetes személy, aki magyarországi állandó lakhellyel, Magyarországon heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, emellett Ausztriában heti 8 órás munkaviszonya van. A természetes személy lakóhelyét, továbbá a munkaórák két ország közötti arányát tekintve is belföldi illetőséggel bír, akkor az ausztriai munkavégzésből származó munkabér (a munkavégzés helye is Ausztria) után Magyarországon a külföldi munkáltató számára szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik-e, illetve a kettős adóztatást elkerülő egyezmény figyelembe vétele mellett, mivel a természetes személy által Ausztriában végzett munka ideje 183 napnál kevesebb, ezért az Magyarországon adóztatható, adóköteles-e? Az EU-s tagországban létesített munkaviszonyt tekintve a munkavégzés helye befolyásolhatja-e a külföldi munkáltató adó- és járulékfizetési kötelezettségét Magyarországon? Válaszukat előre is köszönöm!
Tb-törvény módosítás
Kérdés
A november 12-ei , jövő évi új törvény a tájékoztatók szerint minden jogviszonyban bármekkora jövedelmet szerző nyugdíjast mentesít a járulékfizetés alól – ami egyébként logikus –, de ezt a szöveget az előterjesztésben sehol nem találom. Sem a biztosítottnál, sem a járulékfizetésnél kivételként, a jelenleg érvényes szövegben ez egyértelmű volt a "kivéve munkaviszonyban....." megfogalmazással. Kérdésem: hol van ez a kivétel a szövegben elrejtve?
Igazolás biztosítási időről, ha az nem szerepel a tb nyilvántartásában
Cikk
A társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás megállapításáig szerzett szolgálati idő hossza, a másik pedig a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset. A nyugellátás összege az úgynevezett béridőszakon – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig eltelt időszak – belül szerzett átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott, szorzószám szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából lényeges, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
Szlovákiában vállalkozó, Magyarországon munkaviszonyban dolgozó biztosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Szlovákiai lakcímmel rendelkező szlovák állampolgár Szlovákiában vállalkozói tevékenységet folytat. Jól gondolom, hogy ha ezt a személyt Magyarországon teljes munkaidős munkaviszonyban alkalmaznák (úgy, hogy ezzel párhuzamosan folytatná a vállalkozói tevékenységét is Szlovákiában), akkor Magyarországon lesz biztosított (tehát járulékfizetési kötelezettsége itt keletkezik)?
Főfoglalkozású társas vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A saját kft.-ben heti négy órában bejelentett vállalkozó dolgozik is, és az ügyvezetést is ellátja, ez helyes így vagy másként kell bejelenteni? Ha ez így nem járható, akkor hogyan kell a bejelentéseket módosítani, hogy a négyórás bejelentés megmaradjon, mert nem tud többet járulékokra fordítani? Köszönettel!
Ráfizet, ha csak hébe-hóba vesz ki jövedelmet a társas vállalkozó
Cikk
A cég köteles megelőlegezni a járulékokat, ha a (nem kiegészítő tevékenységű) társas vállalkozó nem vesz ki tagi jövedelmet a társaságból, vagy csak mondjuk kéthavonta. A rapszodikus pénzkivét sokba kerülhet a társas vállalkozónak.
Családi gazdálkodó gyed mellett
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem 2019. október 10-étől gyeden lesz (szülés előtt volt munkahelye, jelenleg is állományban van). Családi gazdaságot szeretne alapítani ,ő lenne a vezetője a gazdaságnak. Kell-e őstermelőként járulékot fizetnie a gyed ideje alatt? Hogyan lesz biztosított őstermelőként vagy a munkaviszonyban? Köszönettel: Krivikné H.Marianna
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
