adozona.hu
Járulék és szocho: amikor nem egyszerű megmondani, kell-e fizetni
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Jarulek_es_szocho_amikor_nem_egyszeru_megmo_GK11K1
Járulék és szocho: amikor nem egyszerű megmondani, kell-e fizetni
Tetszik
Gyakran tapasztaljuk, hogy az egyes jogszabályok adott fogalomra eltérő meghatározásokat adnak, ami nem kis bizonytalanságot okoz a jogalkalmazónak. Ez vonatkozik az olyan általános fogalmakra is, mint a munkaviszony. Ennek illusztrálására annak a társas vállalkozónak a társadalombiztosítási kötelezettségeit határozzuk meg, aki a vállalkozás mellett egyházi személyként biztosított.
Az alapvető kérdés ebben az esetben, hogy az egyházi személy jogállását tekinthetjük-e munkaviszonynak, pontosabban heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonynak.
Az alapjogszabályból, azaz a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényből indulunk ki. A törvény 12. paragrafusának (1) bekezdése értelmében ugyanis az egyházi személy az egyházi szolgálatot
- sajátos egyházi szolgálati viszonyban,
- munkaviszonyban, vagy
- egyéb jogviszonyban láthatja el.
Ez alapján tehát az egyházi személy állhat ugyan munkaviszonyban, ám ha szolgálatát egyházi szolgálati jogviszonyban látja el, az bizony nem munkaviszony.
Ebből viszont egyenesen következhetne, hogy az egyházi szolgálati jogviszonyban álló kisadózó – ha más idevágó körülmény nem áll fenn – főállásúnak minősül. De nem következik.
OLVASSA TOVÁB cikkünket, amelyből megtudhatja, miért nem egyszerű a vázolt esetlben meghatározni a járulék-, illetve szochofizetési kötelezettséget.
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Kiváló cikk, aggasztó a párhuzamos jogviszony-szabályozás.