Csökken a légrugós kamionok gépjármű adója, a használatarányos útdíj (e-útdíj) 7,5 százaléka levonható lesz a helyi iparűzési adóból, és az e-útdíj fizetését szolgáló kedvezményes forgóeszközhitelhez jutnak a fuvarozók - erről írt alá megállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és három fuvarozó szervezet képviselője hétfőn Budapesten.
A társasági adóalany cégek esetében a helyi iparűzési adó (ipa) bevallási határideje azonos a társasági adóéval (május 31.), míg a bevallásukat már beadott evások, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők számára – szintén az adóévet követő május 31-éig – külön esedékes. Ráadásul nem könnyű feladat, hiszen a helyi adókról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény mellett, az adózó állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenysége szerint illetékes – akár több – helyi önkormányzat rendeleteit is ismerni kell hozzá, a következő időszakra vonatkozó adóelőleget pedig már a 3013-tól hatályos előírások szerint kell kiszámítani.
Őstermelő iparűzési adóbevallásában az adóalap számításánál a nettó árbevételbe figyelembe kell-e venni a területalapú támogatást.Ugyanis a törvény, illetve magyarázó szövegek azt írják, hogy a tevékenységükkel összefüggésben kapott készpénz, jóváírás, vagy bármilyen vagyoni érték beletartozik. Ez utóbbit nem tudom értelmezni. Kérem szíves válaszukat.
Az iparűzési adó szabályai idén jelentősen megváltoztak. Míg a 2012. évi szabályozás szerint valamennyi nettó árbevétel csökkentő tétel 100 százalékban volt levonható, 2013-tól az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke (mint csökkentő tétel) az 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó vállalkozások esetében korlátozottan levonható.
Méhész őstermelőre vonatkozóan szeretném megkérdezni, hogy iparűzési adó tekintetében hol kell adózzon? Az egyik álláspont szerint az őstermelő az őstermelői igazolványában feltüntetett címen adóköteles. Másik álláspont szerint a lakcíme szerint illetékes polgármesteri hivatalnál, míg megint mások szerint az ideiglenes lakcímén is adózhat. A Méhész szaklap szerint viszont meg kell osztani az adóalapot, mivel a méhészek több helyre is viszik a méheiket úgymond mézelni (tehát lerakják őket virágport gyűjteni arra az időszakra míg virágzik például az akác, vagy a napraforgó) és ezen települések között kell megosztani az adót. Mivel - tudomásom szerint - az iparűzési adótörvény akkor rendelkezik megosztásról, ha az adóalanynak székhelyén kívül telephelye is van, el tudom képzelni telephelyként akár a Méhész szaklap szerint megfogalmazott mézelő helyeket is. De milyen arányban kellene akkor megosztanom az iparűzési adót? Kérem, fejtsék ki számomra, hogy mi a helyes eljárás az iparűzési adó megállapítása során egy ilyen őstermelőnél!Válaszukat előre is köszönve:Tekeli Tímea
Községünk közalapítványa szilveszteri bált rendez. Minden résztvevő magánszemély belépőt fizet, melyből a zenészt és a terembérletet fizetik ki, de ezen felül maradna még bevétel. Jól gondolom-e, hogy a belépőből befolyt összeg nem minősülhet adománynak, vagyis társasági adó és iparűzési adó köteles lesz? Ha a rendezvény úgy van meghirdetve, hogy a belépő összegével támogatják a magánszemélyek az alapítványt, akkor minősülhet-e adománynak, mentesül-e adókötelezettség alól és ebben az esetben minden egyes belépő után nyugtát valamint igazolást kell-e majd kiállítani (személyi jövedelemadó bevalláshoz)?
Nemrég több olyan kérdést kapott az Adózóna, amelyről úgy gondoltuk, tágabb körben érdekes lehet, mivel az új adónem, a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) választása esetén keresi a választ arra, hogyan kell iparűzési adót fizetni.
Tisztelt Szakértő4Szeretném megkérdezni,hogy bejelentkezhet-e december 31-ig Kata alá az a vállalkozó,akinek 100 ezer Ft-nál nagyobb adótartozása van a bejelentkezéskor?A jogszabály szerint ugyanis az adótartozás meglétét a NAV csal a negyedév végén,jelen esetben 2013.március 31-én vizsgálja? Az iparűzési adótartozás beleszámit-e ebbe,vizsgálja-e ezt a NAV?
Annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a bevétele nem éri el az évi 2,5 millió forintot és az IPA-ban nem választ tételes adót, mert nem éri meg, mi lesz az iparűzési adó alapja, a teljes bevétel, vagy ebben az esetben gyűjtögeti a költségszámlákat és levonja az ELÁBÉ- és az anyagköltséget, ugyanúgy, mint a KATA választása előtt ? Köszönöm a válaszát ! Szabóné
December 20. az adófeltöltési kötelezettség határideje; az idén először az innovációs járulékot is fel kell tölteni - hívja fel a figyelmet a PwC.
Új szabályok vonatkoznak majd a kisadózók tételes adóját (kata), illetve a kisvállalati adót (kiva) választó adózók számára az iparűzési adóalap megállapítására.
Az önkormányzatok által kivethető adókulcs mértékének felső határa ugyan nem változott, egyes adózóknak (főleg a nagy forgalmat bonyolító kereskedőknek) – az árbevételük nagyságától függően – mégis növekszik a helyi iparűzési adó-fizetési kötelezettsége. Ismerős a módszer (a szja-ból az összevont adóalapnál most múlik el): az adóalap növelésével is lehet az adót emelni.
Az évi 50 ezer iparűzési adó bevételtől független? Ennyit fizet az a vállalkozó is, akinek 2-3 millió forint az éves árbevétele? A munkaviszony mellett vállalkozó és főállású vállalkozó között ebben az esetben nincs különbség?
A jövőre tervezett iparűzési adó (ipa) szabályai alóli mentességet kértek a patikusok és a gyógyszer-nagykereskedők a nemzetgazdasági minisztertől - írta a Világgazdaság.
Budapesten nem állhat le a közösségi közlekedés, a fővárosnak azonban nincs elég pénze, ezért az államnak vagy közvetlenül, vagy forrásteremtési lehetőséggel kell hozzájárulnia a költségekhez; az iparűzési adó újraelosztása lenne a legjobb megoldás - mondta Tarlós István a Népszabadságnak.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték