Tisztelt Adózóna! Felszámoló cég vagyonrendezési eljárás keretében a 2006. évi V. törvényben foglaltaknak megfelelően értékesíti a megszűnt cég ingatlanát, kiegyenlíti az eljárással kapcsolatos költségeket, a hitelezői igényeket. Hogyan kell kezelni az eljárást számviteli, adózási szempontból?
Egy kft. telephelynek vásárol egy lakóingatlant magánszemélytől. Az adásvételi szerződésben kivetett lakóingatlan, udvar 1000 négyzetméter van feltüntetve x összegért. Amikor tárgyi eszközként aktiválom a telephelyet, a telket is külön aktiválnom kell, de ennek az értékét, hogy határozom meg? Válaszukat előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó 15 éve birtokában lévő ingatlant értékesít. Alapból áfa alanya, de ingatlanértékesítés tekintetében nem választott áfakört. Áfamentes-e az értékesítés? (Ha volt eredetileg a vásárláskor áfalevonás, illetve ha nem volt.) Köszönöm.
A társaság egy Magyarországon székhellyel rendelkező ingatlanhasznosító társaság, amely főtevékenységként saját tulajdonú és bérelt ingatlan bérbeadásával, valamint saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. A társaság úgy döntött, hogy értékesíti 1/1 arányú tulajdonú ingatlanát. Az ingatlan adásvételére vonatkozó adásvételi szerződést két magánszeméllyel kívánja a társaság megkötni. A társaság ingatlanértékesítései vonatkozásában adókötelezettséget választott az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 88. §-a alapján. Kérdésként merült fel, hogy ha a vevők rendelkeznek adószámmal tulajdonostársi közösségük vonatkozásában, akkor adószámukat használhatják-e az ingatlan adásvétele során, és az ügyletre alkalmazhatók-e a fordított áfa adózás szabályai?
Tisztelt Cím! Alapítvány eladja ingatlanát és tárgyi eszközeit. A kérdésem az lenne, hogy ez társasági adó fizetési kötelezettséget keletkeztet-e? Válaszukat előre is köszönöm. Fejes Ilona
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa tőkeemelést hajtana végre, ingatlant apportál. Ezt az ingatlant mint bérlő most is a kft. használja, 2017-ben nagyértékű (teljeskörű) felújítást történt, melynek értékét aktiválta a tárgyi eszközei közé és 6 százalék értékcsökkenést számol el. Az apport értékének meghatározásához értékbecslőt kérnek fel, aki megállapítja a piaci értéket, de ez az érték tartalmazza a felújítás miatti értéknövekedést. Amennyiben ezt az értékbecslést egy évvel korábban készítették volna el, az értéke jelentősen kevesebb lenne. Kérdésem, hogy milyen értéken történik az apportálás, mivel így a felújítás költsége kétszer is szerepel/szerepelhet a befektetett eszközök értékében? Össze kell-e vezetni majd az ingatlanaktiválás értékét és a felújítás korábban aktivált értékét? Jövőben egy tárgyi eszköz szerepel könyveiben? Esetleg terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a felújítás értékére? Mi a helyes számviteli, adózási elszámolás? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy ajándékozási szerződésben az ajándékozó ingatlant (termőföldet) ajándékba adott a megajándékozottnak. Az ajándékozó, illetve a megajándékozott részéről van-e szja kötelezettség? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő, vidéki családi házunk előkertjében (egyazon házszám és helyrajzi szám alatt) van egy kereskedelmi egységként nyilvántartott épület (mely évekig használaton kivül volt, de állagmegóvás miatt felújításra került kívül-belül). Jelenleg 4 külön bejárattal bíró egység van benne, szobák saját fürdőszobával és konyhasarokkal, szobánként külön mérőórákkal, szobánként 2-3 főnek alkalmas elszállásolási lehetőséggel. Érdeklődöm, hogy adószámos magánszemélyként bérbe adhatom-e áfa alanyi mentesként (más lakásokat ily módon számlázok). Számomra az nem egyértelmü jelenleg, hogy 1.) a földhivatali nyilvántartás szerinti funkciót (kereskedelmi egység: ami talán áfaköteles) kell-e nézni adó szempontjából, 2.) vagy a "hasznositás" funkciót, ami most bérbeadás lenne (nem szállásszolgáltatás, mert azt is folytatok, annak a feltételeit ismerem), 3.) továbbá, hogy adószámos magánszemélyként hasznosítható-e? Kiöszönöm válaszukat. M
Az adóhivatal által elkészített szja-bevallási tervezetet érdemes átnézni, hogy ne maradjon ki semmi a bevallásból; előfordulhat ugyanis, hogy a bevallási tervezetet ki kell egészíteni – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tisztelt Szakértő! A 2017-es évben nagymamámtól egyenes ágról örököltem egy lakást a testvéremmel, aki az én javamra lemondott a ráeső tulajdon részéről (16,7millió forint). Ezt a lakást 2018-ban eladtam 800 ezer forinttal drágábban, mint az értékbecsült díja.(17,5 millió forint). A megszerzéssel és az értékesítéssel kapcsolatos költségek 920 ezer forintot tesznek ki. (Temetés, ingatlanos megbízási díj, értékbecslési díj, hagyatéki eljárási díj.) Ezután 2018 év közepe fele megvesszük a vállalkozó által épített új lakásunkat (tehát 15 millió forintig illetékmentes) 21,5 millió forint értékben. A jogszabályok olvasásakor úgy értelmezem, hogy sem ingatlanértékesítési szja, sem illetékfizetési kötelezettség nem terhel. Ebben szeretném a szakértői megerősítését kérni, illetve ha mégis van fizetési kötelezettségem pontosan mekkora összeg után, mit kell fizetnem? Köszönettel
Egy kft. az általános szabályok szerinti áfa szerint van bejelentve és az ingatlan-bérbeadás a 86. § (1) bek 1. pontja szerint be van jelentve áfába. 2016-ban vásárolt egy lakóingatlant magánszemélytől (áfamentesen) 2017-ben felújította és a költségek áfáját levonta. 2018-ban eladja egy kft.-tag magánszemélynek, aki 50 százalékos tulajdonos. Kérdésem, hogy az értékesítés áfamentesen lesz kiszámlázva? A felújítás miatt levont áfát mikor és hogyan kell bevallani és befizetni? Van-e egyéb bevallási kötelezettsége a kft.-nek?
Egy kft. 2006. 09. hóban vett egy ingatlant, az áfát levonásba helyezte. 2006. és 2007. évben beruházásokat végzett az ingatlanon, az áfát levonta. 2008. évtől minden évben végzett beruházásokat az ingatlanon 2017. évig, az áfát levonta. 2018. 05. hóban az ingatlant a kft. szeretné eladni. Ingatlan értékesítésére a kft. nem élt az áfatörvény 88. §-a szerinti adókötelezettség választásával. Jól értelmezem-e? 1/a. Ha az ingatlan vevője áfaalany cég, az eladó áfamentes számlát ad a vevőnek. A 2006. és 2007. évek ingatlan beruházásai áfa-figyelési ideje (120 hónap) ami már eltelt, ezért erre az időszakra a kft.-nek nincs arányosított áfa-bevallási, befizetési kötelezettsége a figyelési időn belüli értékesítés miatt? A 2008–2017. évek beruházásai áfa-figyelési ideje 240 hónap, ezért a még hátralévő hónapokra jutó arányosított áfát a kft.-nek be kell vallania és fizetnie? 2/a. Ha az eladó a NAV felé áfakötelessé teszi ingatlan eladását, a vevő áfaalany cég, az eladó az áfatörvény 142. § szerint fordított áfás számlát ír. Ilyenkor is van a figyelési idő hátralévő hónapjaira jutó arányosított áfa befizetése? 1/b. Ha vevő magánszemély, az eladó áfamentes számlát ad a vevőnek, de van a figyelési időn belüli eladás miatt arányosított áfa-befizetése a kft.-nek? 2/b. Ha vevő magánszemély az eladó 27 százalékos áfát számol fel a vevőnek, amit be kell vallania, fizetnie? Ilyenkor is van a figyelési időn belüli eladás miatt arányosított áfa-befizetése eladónak a figyelési időn belüli eladás miatt hátralévő időre?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. Egy kft.-nek 2 magánszemély (házastársak) a tagja.A saját tulajdonukat képező üres ingatlant térítésmentes használatra átadnák a kft.-nek azzal, hogy ott telephelyet alakítson ki a cég, vállalva az átalakitás valamennyi költségét.A telephely használatáért a későbbiekben sem kérnek ellenértéket a magánszemélyek. Kérdésem, hogy milyen adóterhekkel kell számolni a magánszemélyeknek, illetve a kft.-nek (szja, áfa, társasági adó, illetve építményadó)? A kft. fő tevékenységi köre: műszaki tervezés. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy meglévő ingatlanhoz épít hozzá (a megrendelő magánszemély), melyhez szociális politikai támogatást kíván igénybe venni. Kérdésem, hogy alkalmazhatjuk-e az 5%-os áfamértéket, a hozzáépítés, valamint a meglévő ingatlan hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 m2-t. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként történő hosszú távú ingatlan-bérbeadás esetén, amennyiben a bérlő utalással fizeti a szerződésben megállapodásra került összeget, akkor szükséges a bérbeadónak bizonylatot vagy bármi ehhez hasonlót kiállítani az utalásról? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték