1778 találat a(z) ingatlan cimkére
Ingatlanértékesítés magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a válaszát. Adott egy betéti társaság, amely épített egy hatlakásos társasházat. A lakásokra a használatba vételi engedély 2018. január 18-án jogerős lett. A hat lakásból 2019-ben négyet eladott, a maradék két lakást most fogja értékesíteni magánszemélyek felé. Áfafizetésre nem alkalmaz speciális szabályt. A kérdésem az lenne, hogy ezekre az ingatlanokra milyen áfakulcsot kell alkalmaznia, mivel a használatba vételi engedély kiadása és az értékesítés között már eltelt 2 év?
Óraadók, bérbeadók, egyéni vállalkozók: újból itt az adóelőleg-fizetési határidő
Cikk
A 2020. évre vonatkozó – első negyedévi adóelőleget a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyeknek 2020. április 14-éig kell megfizetniük (április 12-e és 13-a húsvét ünnepe). Ide sorolhatók az egyéni vállalkozók, az őstermelők és azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az előzőek szerinti körbe, de jogszabály esetükben adóelőlegfizetési-kötelezettséget ír elő, mert például nem kifizetőtől származik az összevonandó jövedelem (bérbeadás).
Társasházi lakás építése
Kérdés
Építőipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozás áfaalanyisága választása során az áfanyilatkozatban az áfafizetési kötelezettséget 1) pont alapján az általános szabályok szerint állapította meg, valamint a (T) és a (P) kód alatt szereplő adókötelezettséget választotta. A vállalkozás a társasház építéséhez beépített ingatlant vásárolt, mely a 86. § (1) bekezdése alapján mentes az adó alól. A bontási munkák befejezése előtt a telek egy részét értékesítette a leendő társasházi építtetők részére, adómentesen. A társasházi lakások kivitelezésére szerződést kötött a magánszemélyekkel a 86. § (1) bekezdés j), k) pontjaira figyelemmel 5 százalékos áfatartalommal. Valamint a bontási munkák befejezését követően kötött szerződések esetében szintén építési szerződést kötött a megrendelőkkel, mely építési szerződés tartalmazta a telek árát, valamint a lakások ellenértékét. A felszámítandó áfa értékét 5 százalékban határozta meg a vállalkozó. Kérdés: Helyesen járt-e el a szerződéskötés során a vállalkozó? Értelmezésünk szerint a választott adózási mód a (T) és (P) kód alapján az adókötelezettség a vállalkozás tevékenységét szolgáló ingatlanokra érvényes. Kérjük mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: Lieb Mátyás
Egyéni vállalkozás megszüntetése, szüneteltetése
Kérdés
Tisztelt válaszadó! Nyugdíjas korúvá vált egyéni vállalkozó szeretné megszüntetni egyéni vállalkozását. Azonban több évtized alatt felgyarapodtak vagyontárgyai, aminek sorsát rendezni kell a lehető legkevesebb költséggel. Üzlethelyiséget épített 2008 évben, áfát igényelt vissza, értékcsökkenést számolt el, a jelenlegi nyilvántartási értéke csupán 17,5 Ft. Értékesítés esetén 85 Ft a kikiáltási ár. Piaci értéket nehéz megállapítani, mert a városunkban hasonló jellegű ingatlanteladás nem történt évek óta. Ezen ingatlanhoz kapcsolódik raktárhelyiség, s annak felújítási költsége, ami fejlesztési tartalék feloldásaként szerepel. (2013) Új irodahelyiség épült 2003 évben szinten áfát igényelt vissza, költséget számolt el, nettó értéke csak 2,7 millió Ft. piaci értéke kb. 15 millió Ft. Problémás még a fejlesztési tartalék feloldásaként vásárolt autó 2018 végén. 2020 I. hónapban eladásra került. Nyugdijas vállalkozó tagja a családi kft.-nek is, apportálná ezeket az eszközöket, amennyiben ez kedvező lenne anyagilag. Jelenleg bérbeadja a kft.-nek. Kérdés, hogy melyik megoldás lenne kedvező számára, ha értékesítené az eszközöket, magánszemélyként venné birtokba ezeket az eszközöket, vagy apportálná a kft.-be ezeket a vagyontárgyakat, esetleg szüneteltesse a vállalkozást, az elévülési idők lejártáig, ingatlan-bérbeadással foglalkozzon vállalkozása? Válaszukat előre is köszönöm.
Bérleti díj csökkentése vagy elengedése veszélyhelyzetben
Cikk
A veszélyhelyzetben hozott intézkedések közt az egyik, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni, a bérleti díj pedig a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé tenné. Mi a helyzet akkor azonban, ha a bérbeadó szeretné a bérleti szerződést módosítani úgy, hogy a bérleti díjat csökkenti vagy teljesen elengedi? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatásnyújtás EU-n belül
Kérdés
Magyarországi székhelyű cég Franciaországban ingatlanban végez építési-szerelési munkálatokat, melyhez alvállalkozót vesz igénybe. Kérdésem: be kell-e jelentkeznie Franciaországban, ha igen, csak áfa tekintetében, vagy a bevételét is ott adózza le, és elszámolhatja-e vele szemben az alvállalkozói teljesitést?
Ingatlan értékesítése
Kérdés
Szép napot! Beépített ingatlant földterülettel értékesítettünk. Fordított adózású számlát fogunk kiállítani. De a foglalót és az előleget is le kell számláznom. Foglalót az áfa szempontjából hogyan kell számlázni, majd az előlegszámlát, illetve az év végén a végszámlát?
Értékcsökkenési leírás ingatlannál
Kérdés
Ha egy épületre – saját döntésünk szerint – nem számolunk el terv szerinti értékcsökkenést a számviteli törvény szerint, ettől függetlenül a társasági adóról szóló törvény szerint elszámolhatunk?
Koronavírus miatti hitelkönnyítés
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Meglátásukat szeretném kérni az alább helyzetre vonatkozóan: A hitellel kapcsolatban annyi lenne a kérdés, hogy ingatlant bérlünk egy cégtől, akiknek sajnos felmondták a hitelüket kb. 3 éve. Azóta havi 400 000 forint a hiteltörlesztés, amelyből körülbelül 100 000 forint megy a tőkére, a többi kamat. Ez valahol 40–43 százalék között van. Ez a feltétele annak, hogy ne árverezzék el az ingatlant. Azonban most egy forintot sem fogunk tudni utalni a bérbeadó cégnek, így ők sem tudják elutalni a felmondott hitel részletét. Ezzel kapcsolatban semmiféle információt nem találtam a közlönyben, így tehát ha a pénzintézet úgy dönt, hogy hiába fizettük eddig az uzsora mértékű kvázi védelmi pénzt amivel megvédtük az ingatlant most erre nekünk semmiféle választ se megoldást nem fog adni a kormány. Fennállhat a veszélye, hogy emiatt elveszíthetjük az ingatlant?
Ingatlanáfa-korrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó a vállalkozási céljai és bérbeadási tevékenység érdekében gazdasági ingatlant vásárolt magánszemélytől 2009-ben. Az ingatlan bérbeadással kapcsolatban élt áfakötelessé tételi jogával. Ezt követő években 2009–2015 között az ingatlanon felújítást végzett, és ezzel kapcsolatban felmerült előzetes forgalmi adót levonásba helyezte. A beszerzés évétől az ingatlan folyamatosan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A személyi jövedelemadó egyéni vállalkozásokra vonatkozó költségelszámolási szabályai szerint a 2011–2015 években történt felújítási ráfordításokat választása szerint költségként elszámolta, azzal nem növelte az ingatlan nyilvántartási értékét, de a 2010. évi felújítást beruházásként a tárgyi eszköz értékének növelésével számolta el. Kérdésem az áfatörvény 135. §-ban meghatározott 240 hónapos ingatlannal kapcsolatos levont előzetesen felszámolt adó "figyelésével" kapcsolatos. Bevonandó-e a 240 hónapos "figyelési időszakba" a költségként elszámolt, és nem tárgyi eszközként nyilvántartott felújítási termékek, szolgáltatások áfatartalma? A fentiektől függetlenül még két kérdésem lenne a témában: Amennyiben szükséges a 135. §-ban foglaltak szerint a levont áfa korrekciója, ezt a gyakorlatban hogyan kell megtenni? Adott év utolsó időszaki áfabevallásban az adott évre vonatkozó 1/20nyi korrekciót kell beállítani az áfabevallásba, a bevallás melyik sorába? Hogyan történik a bevallás, ha a vállalkozás megszűnik?
Szétváló kft. illetékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két – 50–50 százalék résszel rendelkező – tulajdonosa van. A kft. egy budapesti és két vidéki telephellyel rendelkezik. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a budapesti telephelyet munkaerő-ellátási gondok miatt bezárják és eladják. Budapestről a termelést áthelyezik a vidéki telephelyekre a termelő berendezésekkel együtt. A döntés értelmében a céget szétválasztják úgy, hogy az eredeti cégből kiválik egy új cég. A szétválás után a tulajdonosok közül egyiké lesz 100 százalékban a régi (megmaradó cég), a másiké lesz 100 százalékban a kiválás után létrejövő új cég. A szétválás után nem kívánják átértékelni a vagyon eszközöket és ingatlanokat. A szétválási folyamatot ez év márciusában kívánjuk elkezdeni, ami várhatóan június végére fejeződne be. Kérdés: Kell-e a kiválással megalakuló cégnek a nála maradó ingatlan vagy egyéb vagyoni eszközök után illetéket fizetni? Ha igen akkor: • mi után (csak az ingatlan vagy egyéb vagyoneszközök után is), • mekkora az illeték mértéke, valamint • hogy állapítják meg az illeték alapjának nagyságát? Válaszát előre is köszönöm: Zatykó Sándor
Ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. nem lakóingatlannak minősített ingatlant vásárolt, melyről a számlát kiállító cég áfás számlált adott ki [a számlát kiállító cég az áfa szempontjából az adókötelessé tételt – Áfa tv. 86. § (1) bek. l) pont – választotta], az ingatlant vásárló kft. "a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, illetve az egyes beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése tevékenységünkre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt" választotta, ebben az esetben mint vásárlók levonásba helyezhetjük az általános forgalmi adót ? Válaszát köszönöm.
Fellelt telek könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság tárgyieszköz-nyilvántartásába 2003-ban került be egy gazdasági épület, amit 2008.12.31-én a 866-os terven felüli értékcsökkenés számlával szemben kivezettek. Maga a telek, amin az épület áll, a mai napig a társasági tulajdonát képezi a tulajdoni lap szerint, így kérdésem az, hogy milyen könyvelési tételként, milyen nyilvántartási értéken és milyen dátummal lehetséges a telket felvenni az ingatlanok közé. A fellelt eszközöket egyéb bevétellel szemben kell elszámolni, majd elhatárolni a bevétellel szemben és értékcsökkenés-arányosan az elhatárolást az egyéb bevétellel szemben. Egy "kivett gazdasági épület, udvar" esetén is ez az eljárás? Válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlanajándékozás és -értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy édesanya és fia 50–50 százalékban tulajdonosai egy lakóingatlannak, amit 2018-ban vásároltak 30 millió forintért. Az ingatlan 2020-as piaci értéke 45 millió forint. A fiú 2020-ban ajándékozás útján átadná 50 százalékos tulajdoni hányadát 22,5 millió forint értékben édesanyjának, aki 2020-ban a már 100 százalékos tulajdonát visszaajándékozná fiának 45 millió forint értéken. A fiú ezután a 100 százalékos tulajdonában lévő ingatlant 45 millió forint összegért értékesíti harmadik személy felé. A kérdés az, hogy az édesanyának és a fiúnak ügyletenként milyen adó- és illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Adózás szempontjából jobban járnak-e így az ajándékozás miatt. Vagy kedvezőbb-e az a megoldás, ha közösen értékesítik tulajdonrészeiket és a "klasszikus" 5 éves figyelési idő elszámolást választják, figyelembe véve a felmerülő egyéb költségeket? Válaszát köszönöm!
Beltag ingatlanszerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beltag vásárolna beltagtól ingatlanrészt bt.-n belül. Szeretném tudni a vonatkozó törvényt, hogy ha az összesen tulajdonában lévő ingatlan nem haladja meg a 75 százalékot, akkor a vásárlása illetékmentes-e? A 75 százalékot meghaladó rész úgy tudom illetékfizetési kötelezettséggel jár. Amennyiben a bt. ingatlanát külső személynek értékesíti, akkor ezen rész után kell-e illetéket kell fizetnie? Köszönöm válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
